Már kezdett sötétedni, amikor eljöttem arról a padról. A telefonom csörögni kezdett, mire én felvettem.
- Hol vagy? Érted megyek - szólt bele Bence.
- Nem kell értem jönnöd - mondtam alig hallhatóan.
- Biztos?
- Igen biztos, fél óra és otthon leszek - mondtam, majd leraktam. Ráérősen sétáltam haza. Olyan fél órával később Bence nyitott nekem ajtót és szó nélkül szorosan magához húzott.
- Ne haragudj érte - ölelt szorosabban.
- Nem haragszok, csak fájt azt hallani, hogy képes lennék megcsalni téged - kezdtem könnyezni.
- Sajnálom, édesem - csókolt meg. Miután elengedett a fürdő felé vettem az irányt, hogy letusoljak. Mikor végeztem felvettem a pizsimet és a szobánkba mentem és Bence mellé feküdtem be.
- Mindennél jobban szeretlek!
- Én is téged - öleltem magamhoz. Mélyen beszívtam az illatát és azonnal elnyomott az álom. Bence mellett biztonságban éreztem magam. De ez nem tartott sokáig...