Miután kiszálltunk a csónakokbol, Hagrid egy előcsarnok szerűségbe vezetett minket, ahol egy idősödő boszorkány várt ránk. Zöld talárt viselt, őszes barnás haját szoros kontyba csavarta.
- Jó estét! Én Minerva McGalagony professzor vagyok, az átváltoztatástan tanáruk és a Griffendél házvezetője. Mikor belépnek ezen az ajtón - mutatott maga mögé - a felsőbb éves iskola társaikkal együtt fogják elfogyasztani a vacsorát. De előbb - emelte fel mutatóujját - beosztjuk magukat négy házba: a Hugrabugba, a Griffendélbe, a Hollóhátba, és a Mardekárba. Az elkövetkendező hét évben a házuk lesz a családjuk! Az órákon jutalompontokat szerezhetnek a jó válaszaikkal, és pontokat is veszíthetnek szabálysértéseikkel. Év végén az a ház nyeri a házkupát, akinek a legtöbb pontja gyűlt össze. Most pedig kövessenek!
Kinyitották az ajtót és beléphettünk a nagyterembe. A terem hatalmas volt, a 4 asztalnál a 4 ház diákjai ültek, rájuk merőleges volt a tanári asztal, aminek közepén Dumbledore professzor ült. Felette a Roxfort címere: az oroszlán, a borz, a sas és a kígyó, közepén egy nagy R betű. Lee megbökött és felmutatott a plafonra, ami helyett a kinti eget láttuk. Eközben McGalagony professzor előrehozott egy háromlábú széket, amire egy kopott süveget tett. Éppen jobban meg akartam nézni a fejfedőt, mikor az megszólalt. Vagyis nem is beszélt, hanem énekelt!?

Évszázadok óta
nekem az a feladatom
Hogy kisdiákok százait
négy házba besorolom:
Griffendél a bátrak háza,
vakmerőknek az való,
a jószívű diákoknak
a Hugrabug ház a jó!
Agyafurtak, becsvágyóak
a Mardekáros diákok,
eszesek és megfontoltak
a bölcs Hollóhátasok!
Hogy hol a helyed
megtudod ha magadra teszel
Én látom azt,
mit lelked legmélyében rejtesz el!

Miután a süveg befejezte a dalt McGalagony professzor szólásra nyitotta száját: - Akinek a nevét mondom az leül erre a székre, fejére teszem a Teszlek süveget, és a süveg beosztja őt egy házba!
McGalagony sorra elkezdte olvasni a neveket, de engem annyira lenyűgözött az iskola hogy nem nagyon figyeltem. Egy ismerős névre azért felkaptam a fejemet:
- Jordan, Lee!
Lee komótosan kisétált és leült. A süveg fél perc múlva megszólalt:
- Griffendél!
Lee mosolyogva oda szaladt a tapsoló Griffendélesekhez és leült.
- Madley, Laura!
- Hugrabug!
- Higgs, Terence!
- Mardekár!
- Weasley, George!
A süveg alig érte el George homlokát már meg is szólalt:
- Griffendél!
George ránkmosolygott majd ő is helyet foglalt.
- Weasley, Fred!
- Griffendél!
Fred is helyet foglalt ikertestvére mellet, és bátorítóan rám mosolygott.
Lassan fogyni kezdtek a beosztásra váró elsősök.
Ahogy fogytak az emberek, izgatottságom egyre csak fokozódott. Aztán McGalagony végre az én nevemet is felolvasta.
- Lupin, Natalie!
Kissé félve, de határozottan sétáltam a háromlábű szék felé. Leültem, és McGalagony rögtön a fejemre is tette a süveget.
-  Hűha! Rég nem találkoztam már vérfarkassal. - ilyetén néztem körbe - ne aggódj, ezt csak te hallod. Hmmm. Szóval még nem tudod... Úgy látszik az anyja eszét örökölte! Jó helyed lenne a Hollóhátba... De várjunk csak... Áhh! A régi családi vért is is kiüt rajta. Ravasz akár egy igazi Mardekáros. Viszont kísértetiesen hasonlít az apjára is. De még mennyire! Nincs híján bátorságnak. Hova tegyelek? Hova tegyelek...
Ránéztem újdonsült barátaim rá, és próbáltam kérlelni a süveget.
- A Griffendélbe! A Griffendélbe...
- Batátság, nemigaz? Hát ha biztos vagy benne akkor legyen a GRIFFENDÉL!
Hatalmas mosollyal az arcomon szaladtam a Griffendél asztalához, és lehuppantam Fred mellé. Ránéztem a tanári asztalra és mintha Dumbledore rámkacsintott volnaaa!?? Kicsit meglepődtem, de azért örömmel fogadtam a gratulációkat. Miután az utolsó gólya is az asztalához rohant, Dumbledore felállt és csöndet kért.
- Köszöntöm a kedves diákokat, elsősorban az elsőéveseket! Mielőtt elkezdenék a lakomát, leszögezném, hogy az iskola melletti Tiltott rengeteg, nem véletlenül tiltott, így kérem a diákokat, hogy ne lépjenek be oda tanáraik engedélye nélkül.
Itt az ikrekkel összemosolyogtunk. - A további szabályok elolvashatók Frics úr dolgozószobályában. Továbbá örömömre szolgál bejelenteni, hogy Madam Hill nyugdíjba vonulása után  Roberts professzor veszi át a Sötét Varázslatok Kivédése tárgy oktatását. Most, hogy elég ideig untattam magukat ezekkel a lényegtelen információkkal, kezdődjék a lakoma!
Végszóra az asztal megtelt finomabbnál finomabb ételekkel, és csak ekkor eszméltem rá, hogy mennyire éhes vagyok. A reggelin kívűl, csak egy fél szendvicset, és egy csokibékát ettem, ami lássuk be, édes kevés. Szinte rá vetettem magam az ételre, és úgy ettem mintha soha többé nem ehetnék. Ezt a fiúk is észrevették és jót nevettek rajta. Miután kellőképpen telezabáltam magam hátradőltem és vártam amíg a többiek is befejezik a vacsorát.
Miután az utolsó diák is jóllakott, Dumbledore ismét felállt.
- Most, hogy elfogyasztottuk ez a mennyei vacsorát, eljött az ideje hogy az 1989-es tanévet, hivatalosan is megnyissam! - Gyér taps hallatszódott, az is leginkább a tanároktól jött. - Azt hiszem mindenki eléggé elfáradt, így a prefektusokat kérem, hogy kisérjék az elsőéveseket a házuk hálókörletébe! Jóéjszakát!
Egy viszonylag magas, világosbarna hajú fiú (ezek szerint prefektus) szólított magához, így a fiúkkal együtt őt követtük a klubhelység bejáratáig. Felmásztunk vagy 1000 lépcsőn, (legalábbis nekem annak tűnt) és egy portré előtt aztán megálltunk.
- Ez itt a Kövér Dáma. Neki kell elmondanotok a jelszót. A jelszó kéthetente változik. - a Dáma felé fordult - Fúriafűz!
- Helyes. - mondta a Dáma és beengedett minket. A klubhelységben elköszöntem a fiúktól és különváltunk. Felsétáltam a lányok hálókörletébe és elkezdtem az ajtókon megkeresni a nevemet.
- Natalie? - kérdezte egy velem egyidősnek tűnő, sötét hajú lány.
- Igen.
- Akkor gyere, ez lesz a mi szobánk!
Besétáltam a szobába, megkerestem a cuccaimat, és levetettem magam az ágyamra.
Észre se vettem, hogy a lány még mindig engem néz, és éppen leül mellém.
- Angelina Johnson. - nyújtott kezet nekem.
- Natalie Lupin. - elfogadtam a kezét.
Időközben a többi szobatársunk is megérkezett és lassan már itt volt a lefekvés ideje. Gyorsan lefürödtem, és még a fürdőben felhúztam a hosszú térdzoknit, ami a harapásomat takarta. A lányok ezt észre vették és Jessica szóvá is tette:
- Miért húztál zoknit?
Számítottam ilyesmi kérdésekre szóval az előre kigondolt indokot mondtam.
- Eléggé fázós vagyok. - vontam vállat.
- Értem.
Bebújtam az ágyamba, és mosolyogva merültem álomba. Úgy érzem nem fogok unatkozni ebben a hét évben.

Itt is van az újabb rész, remélem tetszett nektek! ❤️😘
A tegnapi napon a húgom elolvasta a történetemet, és megkérdezte hogyan kell kiejteni Natalie nevét. Szóval most leírom ide, mert lehet ez másoknak is probléma volt.
Natalie - Neteöli
Natlie - Netli
Nat - Net