3.Fejezet

- Igen az vagyok, de te honnan ismersz? - kérdezte meglepődve a fiú.

Lucy ekkor arcon ütötte Natsu-t.

- Hé, ezt meg miért kaptam? - kérdezte fájdalmas arccal a fiú.

- Tudd meg, soha nem megyek hozzád feleségül. - válaszolta dühösen a szőke hajú lány.

- Mi van? Miről beszélsz te  itt nekem? - kérdezte Natsu

- Ígéret, hála, hát én ebbe nem megyek bele. Nem leszek egy Dragneel felesége. - mondta Lucy

- Hogy mi van? Neked agyadra ment valami? Meg se kértem a kezed, és ezek után biztos lehetsz benne, hogy nem is fogom. Őrült. - mondta dühösen a cseresznyevirág hajú fiú. - Menjünk Gray, úgy látszik a kórház inkább már őrültek háza.

- Üzenem az apádnak, hogy akár ítéletnapig is várhat, de nem leszek a feleséged. - kiáltott Lucy a fiú után.

- Nézesd meg magad valakivel, mert sokat képzelődsz angyalom. Eszem ágában sincs megnősülni és főleg nem ilyen lányt választok feleségenek. - mondta dühösen Natsu

- Hát erről talán kérdezd apádat, mert neki erről más a véleménye. - mondta Lucy

 - Mit beszélsz? - kérdezte a fiú.

- Mondom, kérdezd apádat. Viszlát. - mondta a szőke hajú lány és hátat fordított a két fiúnak. 

- Viszlát! - válaszolta a fiú, majd Gray-el együtt kisietett a kórházból.

Natsu dühösen állt meg. 

- Natsu nyugi már. Nem ismerek rád. Te mindig olyan nyugodt vagy. - mondta Gray.

- Igen, ez igaz, de ez a lány, azonnal kihozott a béketűrésemből. Még csak nem is ismer, és rögtön felpofozott. - mondta még mindig mérgesen a cseresznye virág hajú fiú. 

- Na és amit mondott? Az, hogy nem megy feleségül hozzád? Mire célzott vajon? - kérdezte a fekete hajú fiú.

- Fogalmam sincs, de ennek utána járok. Gray, te menj és jelents Erza Samának. Én pedig felkeresem a szüleimet és magyarázatot követelek. - mondta Natsu és elsietett. 

Gray ezután pedig a palota felé vette az irányt. Ezalatt a kórházban Lucy éppen egy sebesültet látott el, amikor beléptek a kórterembe a barátnői.

- Hello csajszi. - köszönt Levy.

- Szia, kislány - lépett be Yukino is.

- Levy, Yukino, de jó, hogy jöttök. - mondta a szőke hajú lány, aki éppen végzett a pácienssel.

- Az igazság az, hogy már előbb jönni akartunk, de nem akartunk zavarni. - mondta a kék hajú lány.

- Zavarni? - kérdezte érdeklődve Lucy.

- Láttuk elmenni, azt a helyes fiút, akit a múltkor láttunk. - mondta az ezüst hajú lány.

Ez az ezüst hajú lány Yukino Agria, Lucy barátnője, aki szintén gyógyítómágus. 

- Milyen helyes fiút? Egy szót se értek. - mondta értetlenül a szőke hajú lány.

- Tudod azt a cseresznyevirág hajú srácot. - mondta Levy.

- Akinek gyönyörű szép fekete szeme volt. - szólalt meg Yukino is.

- Ti biztos Natsu Dragneel-ről beszéltek. - lépett be ekkor Juvia.

- Juvia, te is itt vagy? - kérdezte egyszerre Levy és Yukino.

- Igen, hallottam, hogy itt vagytok, és gondoltam benézek hozzátok.

- Mit is mondtál, Natsu Dragneel? - kérdezte a kék hajú lány.

- Igen, ő Lucy vőlegénye. - mondta mosolyogva Juvia.

- A vőlegénye!? - kérdezte megdöbbenve a két lány.

- Nem a vőlegényem! - vágta rá dühösen Lucy

- Lucy, akár tetszik, akár nem, apád neki adta a kezed. Tehát a vőlegényed. - mondta Juvia.

- Várj, várj, azt hiszem lemaradtam. - mondta az ezüst hajú lány.

- Ahogy én is. Mi van? Miről van szó? - kérdezte a kék hajú lány.

- Igneel Dragneel megmentette az életem, amikor én még gyerek voltam. Cserébe az apám, az ő fiának ígérte a kezem. - mondta a szőke hajú lány. 

- Ez a fiú pedig Natsu? - kérdezte Yukino.

- Igen. - válaszolta Lucy

- Ez csúcs. - mondta boldogan Levy.

- Mi? - kérdezte mérgesen a szőke hajú lány.

- Lucy, te nagyon szerencsés vagy. Tudod, hogy a vőlegényed után nők százai futnak a faluban? - kérdezte az ezüst hajú lány. 

- Engem az nem érdekel! Soha nem leszek a felesége, és erre nem vesz rá senki! - mondta dühösen Lucy.

Natsu hamarosan hazaért és dühösen kereste a szüleit.

- Anya, apa, gyertek ide, most azonnal! - kiáltotta dühösen a fiú.

- Fiam, mi történt? - lépett ki a konyhából egy hosszú cseresznyevirág hajú nő.

Ez a nő Narumi Dragneel, Igneel felesége és Natsu édesanyja.

- Mitől vagy ilyen dühös? - kérdezte Igneel kilépve az egyik szobából.

- Hogy mitől? Itt egyedül én kérdezhetek. Ma pofonütött egy leányzó és valami esküvőről hadovált nekem, hogy sose lesz a feleségem. Halljam mire célzott ez a lány? - kérdezte még mindig dühösen Natsu.

- Mi volt a neve annak a lánynak? - kérdezte a fekete hajú férfi.

- Mit tudom én, túl mérges voltam, hogy megkérdeztem. - mondta a fiú.

- Szőke haja volt? - kérdezte Igneel.

- Igen. - válaszolta Natsu már kissé nyugodtabban.

- Akkor ő Lucy Heartfilia volt, a te leendő feleséged. - válaszolta a férfi.

- A micsodám?! - kérdezte megdöbbenve a cseresznyevirág hajú fiú.

- Jól hallottad. - mondta Igneel.

- Én nem nősülök meg! Még nem! Főleg nem ezt a nőt veszem el, aki pofonokat osztogat. - mondta Natsu mérgesen.

- Hát pedig sajnálom, de Lucy lesz a feleséged, mert annak idején, amikor még gyerek volt meg mentettem az életét. Az apja hálája jeléül odaígérte a lánya kezét neked. - mondta a fekete hajú férfi.

- Ez baromság! Nem veszem el! - mondta a fiú

- Pedig el fogod venni és kész. Akár tetszik neked, akár nem, ő a feleséged lesz. - mondta Igneel.

- Anya, szólj már valamit te is! Te ezt hagyod? - kérdezte ingerülten Natsu.

- Igneel, ez tényleg őrültség. Nem kérheted, hogy vegyen feleségül valakit, akit nem szeret, és akit nem is ismer. - mondta gyengéden a cseresznyevirág hajú nő.

- Majd idővel az is megjön. Higgyétek el, minden rendben lesz. - mondta mosolyogva a férfi.

- Hát én kétlem. Na és ha bele szeretek másba? Akkor érvénytelen a megállapodás? - kérdezte a cseresznyevirág hajú fiú.

- Sajnálom, de nem. - mondta még mindig nyugodtan Igneel.

- De ez ostobaság és persze szemétség a részedről. Nem vehetem el, akit szeretek, de el kell vennem, akit nem. Ebben nincs semmi logika. Tehát, közlöm veled nem veszem feleségül Lucy Heartfiliát és erre nem fog rávenni senki, még te sem, apa. - mondta dühösen Natsu.

A fiú ezzel elviharzott és a szülei összenéztek.

Néhány nap múlva Lucy az úton sétált barátnőivel, amikor Natsu jött vele szembe.

- Ah, jó, hogy találkozunk. Beszédem van veled. - mondta a cseresznyevirág hajú fiú.

- Mit akarsz? - kérdezte ingerülten a szőke hajú lány.

- Mi talán nem is zavarunk... - mondta Levy.

- Ugyan hölgyeim maradjanak csak. Nem tart sokáig. - mondta Natsu.

- Oh, rendben. - mondta Yukino.

- Legalább szemtanúk is vannak. - mondta a fiatal férfi.

- Szemtanúk? Mégis minek? - kérdezte ingerülten Lucy.

- Bocsánatot kérni, természetesen. - mondta a cseresznyevirág hajú fiú.

- Na, de miért? - kérdezte a lány.

- A pofon miatt, amit kaptam teljesen indokolatlanul. - mondta mérgesen Natsu.

- Ja, azért a pofonért? Hát nem kérek. - válaszolta makacsul Lucy.

- Ah nem? Bocsássanak meg hölgyeim, de úgy látszik a maguk kis barátnője nem tudja kivel van dolga. - mondta dühösen a fiú.

- Mi van? - kérdezte mérgesen a szőke hajú lány.

Natsu hirtelen magához rántotta és Lucy hiába próbált szabadulni, a fiú túl erős volt.

- Eressz el! - mondta dühösen a lány.

- Szó sincs róla, addig ameddig bocsánatot nem kérsz, nem szabadulsz. - mondta Natsu 

Sziasztok. Meghoztam ebből a könyvből is az újabb fejezetet. Remélem tetszeni fog nektek. Kérlek írjátok meg kommentben, hogy folytassam-e. 

By: Tina-chan 

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top