A kocsiban ültem Andy mellett. Csak bámultam magam elé. Ez a vacsora leszívta minden energiámat.
-Édes.-ért gyengéden a combomhoz mire felkaptam a fejem.-Minden rendben?
-Igen.-nem volt minden rendben. A nővérem kurvának hív, az anyám tekintetéből láttam hogy nem hisz abban hogy Andy engem boldoggá tudna tenni, apát meg csak az üzlet érdekelte. Komolyan ilyen családom van?
-Ők meg...-hallottam meg Andy hangját mire felkaptam a fejem. A nővérét és a kislányát láttam az ajtóban.-Leonor! Layla! Ti mit kerestek itt?-kérdezte Andy.
-Azt ígérted vigyázol Laylara amíg én elmegyek a randimra.
-Ne haragudjon, miattam késett.-kértem elnézést.-Én értem jött, ez miatt késett.
-Oh!-megismert.-Ez az a lány!-mondta lelkesen. Meglepődtem.-Ő az igaz?-szinte ugrált örömébe. Mi a fene?
-Ne ijeszd meg Leonor!-szólt rá Andy.
-Szia. Leonor vagyok.-szinte ugrott elém a csodálatos nő. Ez a család ennyire tökéletes?-Istenem de örülök neked.-ölelt magához mire meglepődtem. Nem vagyok ehhez hozzászokva.
-Leonor.-szólt rá Andy.
-Ne haragudj, de annyira boldog vagyok hogy az idióta öcsém végre talált egy cuki csajt maga mellé.-az arca boldogságot mutatott.-De miért menekültél el múltkor? Már akkor mondhattad volna mi van köztetek.
-Félre...félreértettem a helyzetet.-magyarázkodtam.
-Oh, nézd csak.-a lányát hozzánk intette aki annyira angyali teremtésnek tűnt. A legártatlanabb kislány a világon.-Ő itt a kislányom Layla. Egy igazi rosszcsont kislány.
-Szia.-köszönt széles mosollyal.
-Sz-Szia.
-Nagyon szép vagy. A cipőd honnan van?-figyelte a csillogó pántú cipőmet.
-Már...nem emlékszem hol vettem.-mondtam zavartan.
-Layla vagyok.-mutatkozott be és igaza volt Leonornak a nézése huncut. De imádnivaló.
-Az én nevem Eve.-mutatkoztam én is be.
-Tök cuki neved van.-majd Andyhez rohant.-Csinálunk sütit?
-Mit?-kérdezett Andy vissza.
-Olyan pillecukros sütit.
-Oh, bassza meg! Nekem mennem kell! Legyetek jók! Örültem Eve!-rohant el Leonor a kocsihoz. Ez...fura volt.
-Ne haragudj, én teljesen elfelejtettem hogy Layla ma itt alszik.-súgta Andy. Miért haragudtam volna? Valahogy Andy családja az első pillanattól annyira más volt mint az enyém. Meg akartam őket ismerni jobban. De féltem is mi lesz ha nem mindenki fogad úgy mint Leonor és Layla.
-Milyen az a pillecukros süti?-kérdeztem tőle egy mosollyal. Elmosolyodott.
-A legédesebb süti a világon.
-Nálam is édesebb?
-Nem. Te verhetetlen vagy.
-Gyerünk mááár!-kiabált Layla az ajtóból. Tényleg rosszcsont.
-Megyünk! Megyünk!-kiabálta Andy ahogy kézen fogva vitt a bejárat felé. Egyenesen a konyhába rohant Layla mi pedig követtük. Andy felhúzta az ingje ujját.
-Nem lenne jobb ha átöltöznél?-kérdeztem aggódva hogy összekeni a fehér ingjét.
-A vetköztetést rád bíznám.-mondta hogy csak én halljam majd egy edényt vett elő a konyhaszekrényből. Meglepődve tapasztaltam mennyire ismerte a konyhában mi merre van. Biztos nem ez a legelső alkalom hogy a kis hercegnő miatt ide kellett jönnie. Minden alapanyagot előkészített.
-Segíthetek?-kérdeztem.
-Te feldíszíted őket.-adta a parancsot Layla.
-Igenis.-nevettem.
-Az a legmegtiszteltetőbb pozíció. Nekem a mocskos munka jut mindig. Ő meg csak adja a parancsot és kóstolgat.
-A nyers tésztánál nincs finomabb.-nyalta meg a pici száját. Halálian édes.
-Az biztos.-adtam neki igazat.
-Látod Andy bácsi? Még Eve is megeszi!
-Te nem szoktál belenyalni?-lepődtem meg.
-Nem. Undorító.
-Ugye most szórakozol? Honnan tudod hogy akkor jó lett? Nem lett e túl édes?
-Mindig tökéletes.
-Mert én megkóstolom.-tette csípőre a kezét Miss hercegnő. Andy folyamatosan dobálta a tálba a hozzávalókat és a tészta kezdett összeállni. Layla szinte türelmetlenkedve dugta bele az ujját majd nyalta azt le.
-Na?-kérdezte Andy.
-Hmm...-gondolkozott.
-Mutasd.-hajoltam előre, dugtam én is az ujjam a tálba és nyaltam le. Andy szemei elsötétültek.-Egész finom, de még egy kis vaníliát elbírna.
-Layla mosd meg a kezed rendben?-Layla egy levegő kifújás után rohant a fürdőszoba felé. De én tudtam miért zavarta el.-Édes...
-Te akartad lenyalni az ujjamról?-kérdeztem mosolyogva.
-Mást szeretnék nyalogatni de gyerek van a fedélzeten.
-Hosszú még az este.
-Ha nem lenne itt Layla...
-Rólam nyaldosnád a nyers tésztát?
-Az a tészta undorító.
-De a nyelveddel pedig biztosan ennéd le rólam.
-Egy gyerek mennyi ideig mos kezet?
-Nem!
-Fel akarlak fektetni a pultra.
-Nem!-nevettem.-De azért későbbre hagyj egy kevés pillecukrot kettőnknek.
-Most felállítottad a farkam.
-Sajnálom.-vontam vállat.
-Nem haragszol amiért nem úgy alakult az esténk mint ahogy terveztük?
-Hogy érted?
-Gondolom a családi vacsora után...
-Sokkal jobb társaság vagy te és ez a rosszcsont mint az én családom. Layla eszméletlen édes, te pedig...minden alkalommal eléred hogy hevesebben verjen érted a szívem.
-Most hogy ilyen romantikusan fejezted be hogy mondjam azt neked mennyire meg akarlak pedig már...?
-Andy bácsi, még nincs kész a süti?!-hallottuk meg Layla hangját. Nem is baj, hisz nem tudom meddig tudtuk volna visszafogni magunkat egymás társaságában.
-Eve elvette az eszem. Hisz olyan gyönyörű mint te.
-Layla ezerrel szebb.
-Te vagy eddig Andy bácsi legszebb szerelme.-mondta a legédesebb módon ahogy csak tudta.-És kedves és vicces vagy.
-Te pedig nagyon édes.-mosolyogtam rá.
-Andy bácsi miért állsz még egy helybe? Éhes vagyok!
-Csinálom, csinálom!-csak mosolyogtam Andyn aki rámnézett.
-Szeretlek.-súgtam neki.
-Én is szeretlek.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*