Idő közben Cam összes haverja megjött. Végig az ölében kellett ülnöm, de így is megbámultak egypáran.

-Baba, hoznál nekem egy pohár whiskeyt?- suttogta a fülembe Cam.

-Menjek el egyedül?- hebegtem.

-Légyszi! Nézd ott a pult, ígérem szemmel tartalak!- egy puszit adott arcomra. Feléje fordítom a fejem és egy csókot nyomtam ajkaira. Remegő lábakkal felálltam Cam védelmet nyújtó öléből és elsétáltam a pultig.

-Mit adhatok?- kérdi az igazán kifestett pultos csaj.

-Egy whiskeyt!- mosolygok rá.

-Nem lesz kicsit erős?- emeli fel a poharat, amibe az italt fogja tölteni.

-Nem, mert én nem iszok! A barátomnak lesz!- rám kacsint egyet.

-Így már értem!- elfordul a pulttól, engem pedig magamra hagy.

-Sophia! Hát te mit keresel itt?- a hang irányába kapom a fejem és Dave közeledő alakját látom. Most váljon be a színésztanfolyam, amire járnom kellett.

-Szia Dave! Bulizni jöttem!- mosolygok rá.

-Tessék itt az italod!- a csajszira is rámosolygok, majd fejem visszafordítom Dave felé.

-Nem lesz tömény?- mutat az üvegre Dave.

-Nem, az idióta öcsédnek lesz!- furcsán néz rám, én arcomról pedig lefagy a mosoly.

-Az öcsémmel jöttél bulizni?- megrázom a fejem.

-Nem, egyedül! Csak közben összefutottam vele, így hozzájuk csapódtam- Dave csak bólint, hogy megértette.

-Én hagylak is szórakozni! A tesómmal meg vigyázz!- rám kacsint és távozik mellőlem. Én fogom az italt és visszamegyek az asztalunkhoz. De most nem Cam ölébe ülök, hanem mellé.

-Miért nem ülsz az ölembe?- morogja Cameron.

-Azért mert itt a bátyád és lehet figyel minket! De ahogy látom nem nagyon figyeltél rám, hisz az elmúlt öt percben vele beszéltem!- mérgelődők én is.

-Én figyeltem rád, csak...- itt elhallgatott, én pedig karba tettem a kezem.

-Csak?- kérdeztem vissza hátha csak elbambult. Rám pillantott, az amolyan 'bocsáss meg' nézéssel. Felálltam a helyemről és az ajtó felé kezdtem haladni. Mikor kiértem a hátsó kert szerűségbe egy mélyet szippantottam a levegőből.

-Sajnálom!- hallom meg hátam mögül Cameron hangját, majd később kezei derekamra, feje pedig vállamra kerül.

-Cameron, légy szíves vigyél haza!- mondom határozottan.- Tudom, hogy maradni akarsz, de nem érzem magam biztonságban itt!

-Értem! Rendben, hazaviszlek!-csókot hint fedettlen vállamra, majd elengedi derekam és együtt visszamegyünk a többiekhez. Ott elköszönünk a többiektől és kézen fogva elindulunk a kocsihoz. Az autóban csöndben ülünk egymás mellett és én gondolkodom, hogy hogyan tudnám rendbe hozni ezt az estét. Közben pityeg a telefonom is:

Szia Édesem!

Remélem jól érzed magad Cammel és vigyáz rád! Nem leszünk otthon így tiétek a ház estére!

U.i.: nem szeretnék még unokát!

Puszi: anya!

Mosolyogtam a végén és egyben remek ötlet jutott eszembe. Közben a házunkhoz is odaértünk. Cam illedelmesen az oldalamra jött és ajtót nyitott. Mosolyogva megköszöntem tettét, majd az ajtó féle mentünk.

-Jó éjt Sophie!- Cam egy puszit akart adni arcomra, de megállítottam.

-Nem alszol itt?- kérdeztem szomorúan. Beljebb jött és becsukta maga mögött az ajtót, majd a derekamnál fogva magához húzott.

-Nem, ha nem baj! Szerintem ideje lenne egy kicsit..- megint félbeszakítottam,

-De, igenis baj lenne!- Cameron csak mosolygott egyet.

-Biztos, hogy nem vagyok a nyakadon?- felindultunk a szobámba.

-Biztos!- ahogy felértünk a szobába egyből levettem a magassarum. (Helyesbítek, lerúgtam!)

-Ennyire utálod?

-Ezt most egy sportolótól kérdezed!- mondtam, míg közben Cam a pólóját vette le. Szemem akaratlanul is kockáira csúszott.

-Tetszik?- megrázom a fejem, hogy felébredjek a bambulásomból, mire Cameron egy jóízűt nevet rajtam.

-Cam, segítesz levenni a ruhát?- bólint egyet és felém lépked. Megfordulok, ő pedig lehúzza a ruha cipzárját.

-Tessék!- alsó ajkam beharapom.

-Az a nagy gond, hogy még segítened kéne! Túl szűk a ruha ahhoz, hogy egyedül le tudjam venni!- Cam csak kikerekedett szemekkel néz rám, majd észhez tér és a ruhám alját megfogta és elkezdte lefelé húzni.

Nagy nehezen, de sikerült megszabadulnom a ruhától. Cam egyből végignézett rajtam. Megtettem a köztünk maradt távolságot és karom nyaka köré kulcsoltam. Ajkaimmal kínzó lassúsággal az övéi felé közelitek. Még össze sem ért a szánk, de Cameron egyből lecsapott ajkaimra. Szenvedélyesen faltuk egymás ajkát. Cam hátrafelé kezdett el lépkedni, míg végül meg nem botlott az ágyban. Engem végig fektetett rajta, ő pedig gyorsan lekapta magáról a nadrágját. Felém kerekedett, majd nyakamat kezdte behinteni apró puszikkal. Arcánál fogva felhúztam magamhoz.

-Ne csináljam?- Cameron szemében aggódalom és vágy tükröződött.

-De, csak kérlek óvatosan!- Cam bólint egyet, majd egy csókot ad ajkaimra.....

🙊Fanny❤