-Kifáradtam!- nyavalyogtam Cameronnak negyed óra után. Az az érzésem van, hogy direkt csináltatott velem olyan feladatokat, amik kifárasztanak.

-Rendben baba! Menjünk fel!- kezét nyújtotta, hogy fel tudjak állni.

-Tudod, legközelebb kétszer is átgondolom a dolgot, mielőtt veled lemennék kondizni!- rám kacsintott és a csípőmnél fogva magához húzott.- Ne izzadt vagyok!

-Meg ahogy látom nyűgös is!- csak mérgesen néztem rá.

-Igen, mert itt van az időeltolódás, meg az is, hogy nem nagyon tudom kipihenni magam, mert felszínesen alszok a rémálmok miatt!- soroltam fel a panaszaimat.

-Tudod a rémálmokon könnyen segíthetek ha hagyod!- félve ránéztem.

-És hogyan?

-Legyen az meglepi!- rám kacsintott és benyitott a szobába. Szememet forgattam és becsuktam magam mögött az ajtót.

-Elmegyek fürdeni!- kivettem a szekrényemből tiszta ruhákat és a fürdő felé vettem az irányt. Lefürödtem és kicsi sminket is vittem fel magamra, majd frissen, tisztán és üdén kiléptem a fürdőből. Cameron éppen valakivel telefonált és igen jól szórakozott vele. Hajamat felfogtam egy kontyba és megfogtam a telefonom. Kimentem a szobából és leültem az előtérbe. (Minden hotelben az emeleteknek van ilyen "nappali" szerűsége. Csak nem tudom mi a neve.) Elkezdtem játszani egy random játékkal a telómon.

-Miért jöttél ki Soph?- ült le mellém Cameron.

-Nem akartam zavarni a beszélgetésed!- rántottam meg a vállam.

-Nem zavartál volna!- még egyszer megrántottam a vállam.

~~~~

-Mostantól pedig szabad program van! Lehet gyönyörködni a tájban, lehet enni! Egy óra múlva a busznál találkozunk!- mondta az egyik szervező, Jake.

-Szívesen laknék ilyen kilátással!- mondtam Cameronnak, míg a kőfalhoz mentem.

-Tetszik?- csak bólogattam. Cameron mögém állt és átkarolta a derekam, állát pedig a vállamra helyezte.- Maradnál itt? Úgy értem Olaszországban?

-Nem, nekem tökéletes Bakersfield! Ott vannak a barátai, meg persze az életem!

-Én is így vagyok!- kisebb csönd következett. Nem bántam hisz ez az első eset, hogy csöndbe marad Cameron. Két napja mindig lefoglal valamivel és csak beszél. Kiélvezve a csendet először az ide-oda szálló madarakat néztem, majd szememet lecsuktam és fejem Cameron fejének döntöttem.- Csak azt ne mond, hogy fáradt vagy?- nevetett a fülembe.

-Talán egy picurkát!- suttogtam csak, mert számomra annyira kellemes volt a csönd, hogy nem akartam megtörni.

-És mitől vagy az?

-Mert valaki lefárasztott!- egyik szememet félig kinyitotta és Cameronra pillantottam.

-Mással lefekszel, de velem nem?- szemeim egyből kipattantak és szúrósan Cameronra pillantottam.

-Senkivel sem feküdtem le! Te vagy a lökött aki lefárasztott a hülyeségeivel!- háborogtam.

-Jó, nyugi! Csak poénkodtam!- szememet forgattam, majd újra a környezetet szemléltem.

~~~~

Még vacsora előtt három órával visszaértünk a szállóba. Cameron végig sejtelmesen mosolygott, melyben néha-néha bele került a perverz vigyora. Úr Isten, mit tervezhet? A kastély egyszerűen mesés volt. Imádtam a kilátást! Nálunk is lehetne ilyen!

Úgy gondoltam vacsora előtt még elmegyek fürdeni, mert utána nem is lenne kedvem és szeretnék a belvárosba bemenni sétálni. Beléptem volna már a fürdőbe mikor Cameron megszólított.

-Hova mész?- hátranéztem rá, de ő csak egy perverz vigyorral támogatott.

-Fürödni!- vontam meg a vállam.

-Nem, mert én megyek!- állt fel a helyéről.

-Bocs most én!- már csuktam volna be magam mögött az ajtót, de gyorsan odalépett és kitámasztotta. Egy lökéssel belökte és elém állt.

-Hát, vagy velem fürdesz most. Vagy, majd csak vacsi után!- mérgesen néztem rá, míg ő megengedte a kád vizet.

-Menj ki!- próbáltam kifelé lökdösni. Cameron gyorsan megpördült és a derekamnál fogva felemelt az ölébe.- Tegyél le most és menj ki! Egyedül akarok fürdeni!- csapkodtam a mellkasát.

-Mondtam, ha most akarsz fürödni akkor velem kell!- a fülemhez hajolt és elkezdett suttogni.- Ha attól félsz, hogy meglátlak meztelenül ne félj! Így is, úgy is látni foglak majd!- elemelte a fejét, majd rám kacsintott.

-Perverz állat!- csaptam megint mellkason és mocorogni kezdtem, hogy lerakjon. Mikor sikerült a saját talpamon állnom szembefordultam vele.- Tényleg szeretnék fürödni. Légy oly szíves és menj ki!

-Komolyan mondtam mindent!- vettem egy mély levegőt és raktam fürdőhabot a vízbe. Mikor elégnek véltem, elzártam a csapot. Elkezdtem levenni a pólóm, majd utána a többi ruhámat is. Beleültem a kádba és Cameron felé néztem.

-Ha nem ülsz be, akkor menj ki!- mutattam az ajtó felé, a mereven álló Cameronnak. Megrázta a fejét és ő is levette a ruháit, majd beült mögém.

-Azt hittem kivered a hisztit, vagy magamra hagysz! Nem gondoltam volna, hogy meg is teszed!- megvontam a vállam.

-Legközelebb rákérdezek, hogy ki az aki velem fog menni valahova! És ha te leszel az, akkor verem ki a hisztit!- jelentettem ki. Kicsit komolyan gondoltam... De csak kicsit!

-Azt várod, hogy ezt higgyem is el? Tudom, hogy élvezed ha a közelemben vagy!- kezét végighúzta a combomon és a hasamnál összekulcsolta a másik kezével.

-Ez volt az, amiért perverzen mosolyogtál rám, mikor hazafelé jöttünk?- azóta érdekel ez a kérdés mióta csak felszálltunk a buszra.

-Szerinted?- megint rám mosolygott, majd keze újra végigcsúszott a combomon.

🙊Fanny❤