Két napra rá megtudtam azt is, hogy Jimin szakított Yoongival, s mint kiderült Jiminnek tetszik valaki más,  de meg se tudtam kérdezni tőle, mivel elkezdett kerülni. Nem csak Yoongit hanem engem is megdöbbentett ez. Órákon a lehető legmesszebb ült, szünetekben Baekhyun és Chanyeol bandájával volt, iskola után pedig rohant haza, így már csak mi ketten maradtunk.

- Megváltozott.- mondta egyhangúan a mellettem ülő, miközben az ebédünket ettük a tetőn, mi szokás szerint csak a miénk volt ilyenkor.

- Nem tudom mi van vele... Nem is válaszol még az SMS-re sem. Teljesen ignorál engem.

- Én nem is próbálkozom. Lehet miattam kerül téged... Végülis ha szakítasz valakivel azt utána elkerülöd.- vont vállat.

- Nem is vagy szomorú?- néztem rá, de ő rezzenéstelen arccal válaszolt.

- Nem. Már régóta nem olyan a kapcsolatunk. Inkább csak szexre épült az elmúlt egy évben.

- Értem. Miért nem mesélted?

- Nincs ezen mit. Haldoklott a kapcsolatunk. Csak egy ürügy kellett Jiminnek, hogy szakítson velem.

- Tudom milyen... úgy érzem Taehyungnak is ez kellett ahhoz, hogy megmentse magát.

- Lehet. Nem tudom. Én mindenesetre itt leszek neked mindig.- karolt át, én pedig nekidőltem a mellkasának.

- Köszönöm, Yoongs.

- Milyen romantikus.- hallottunk meg magunk mögött egy férfi hangon, mi nem másé volt, mint az egyik osztálytársunk, Baekhyuné.

Cinikus megjelenése után, leült mellénk egy mosollyal, mi pedig nem értettük, hogy mégis mit akar és miért tőlünk akarja.

- Megmondom, hogy miért jöttem. Jimin drága szerint kavarsz Jungkookkal.- intézte szavait a mellettem ülönek.- Ez igaz?

- Ha egy kicsit is ismernél minket te...- kezdte volna el a szidást, de én közbe szóltam.

- Nekem már van valakim.

- Mi?- pupillazott.- Ja, Jisoo? Az a lány azt mondta, hogy csak szexeltek, de neked más valaki kell.

- És ehhez mi is a közöd?- értetlenkedtem.

- Jimin még mindig szerelmes beléd.- nézett vissza Yoongira.- Azért szakított veled, mert azt hiszi te Jungkookot szereted.

- És ha így van?- vont vállat.- Akkor sincsen már semmi köztünk. Mond meg neki, hogy én üzenem: Akadjon le rólam.

- Te tényleg nem vagy valami kedves. Jól mondták a többiek, te csak magaddal törődsz.

- Nem. Nem csak magammal. Azokkal akik fontosak nekem és mikor Jimin azt mondta, hogy szakítani akar, mert neki más kell akkor lett ennek vége. Úgyhogy húzz innen mielőtt fogom magamat és lelöklek a picsába!- lett ideges, én pedig ezellen semmit sem tehettem.

- Hé, én csak szeretném tudni, hogy mi történt.- emelte fel védekezően a kezeit.

- Megtudtad, most menj el.- szólaltam meg mielőtt Yoongi tényleg le nem lökte.

- Jól van.- kelt fel, majd elsétált, én pedig a dühtől izzó barátomra pillamtottam.

- Tudod, hogy ezek a drámákból élnek, ugye?

- Persze, csak azt nem, hogy miért belőlem akarnak drámát csinálni.- nyugodott le.

- Mert most jelenleg nincs senki más a suliban aki annyira felkapott lenne, mint te. Egyébként hallottam a folyosón, hogy több lány is szemet vetett rád.- böktem oldalba a könyökömmel.

- Hyerin után megfogadtam, hogy nekem nem kell több lány.

- De még gyerekek voltatok, az isten szerelmére, ne öld meg azt ami még lélegzik.- fintorodtam el.

- Azt hittem Jimin lesz a férjem. Tudod, mint abban a csöpögős, szar, amcsi filmekben. Nem néztem senkire rajta kívül.

Hiába nem mutatta, de tudtam, hogy szereti Jimint. Tudtam, hogy legbelül minden percben sír, mert elvesztette a szerelmét és ezellen nem tudott sokat tenni.

- Ha ez segít engem is visszautasított Taehyung. Nem is egyszer ami azt illeti. Viszont tudom, hogy az enyém lesz. Próbáld meg helyre hozni Jiminnel.

- Nem. Nem akarom helyre hozni vele. Ami azt illeti, most jobb egyedül. Van időm gondolkodni.

- Gondolkodni? Min?

- Hamarosan végzősök leszünk, nekem pedig kell az egyetem a producer állásra.

- Akkor végül csak mész Amerkiába.

- Igen. Nincs mi visszatartson. Kivéve ha nem téged kell majd felkaparjalak a padlóról Namjoon helyett.

Szent igaz volt, hogy Yoongi csinált minden olyan dolgot, amit a bátyámnak kellett volna, de nem akartam, hogy emiatt adja fel az álmait és azt, hogy egy nap híres producer legyen.

- Ne aggódj miattam. Megleszek én nélküled is. Egyébként meg ki tudja, lehet követlek, hogy Amerika legjobb állatorvosa legyek.- vigyorogtam.

- Na ne röhögtess.- jelentek meg az ő fogai is.

- Miért ne? Egy producer és egy állatorvos a világ ellen. Gondolj csak bele.

- Bele gondoltam, ne aggódj.- kuncogott.

- Menjünk vissza. Lassan vége a szünetnek.- keltem fel, ő pedig követve a példámat, magam mellett sétált.

- Egyébként nincs kedved nálam aludni?- karolt át újból.

- Mikor?

- Mondjuk ma. Játszanánk meg filmeznénk, mint régen. A szüleim nem lesznek itthon mert mennek a drága kicsi unokához Daeguba egy hétre. Mit szólsz?- mesélte, miközben egyre jobban közeledtünk a matek terem felé.

- Benne vagyok.- egyeztem bele, de amint kimondtam megbántam.

Megláttam Taehyungot nem is olyan messze tőlünk, s nem valami szép tekintettel bámult ránk. Úgy éreztem magamat, mint aki éppen ki akarja rúgni maga alól a széket, hogy a lógó kötélen lévő hurok rászoruljon a nyakára, s azt kitörve megfojtsa.