60.rèsz
Miután megnéztük a filmet Harry szólt,hogy egy hátitáskába tegyek el plédet,így most a szekrényben kutakodok a pléd után kisebb nagyobb sikerrel,míg ő odalent ügyködik.
-Végre,már azt hittem sosem találom meg.-vettem ki a plédet,mire a hátam mögül Harry édes nevetése csengett fel.
-Szoktál magadban beszélni?-mosolygott.
-Szoktál hallgatózni?-fordultam vele szembe,majd keresztbe tettem a karjaim.
-Nem szokàsom.-kuncogott.
-Itt a pléded.-dobtam neki mosolyogva.
-Örülni fogsz te még ennek a plédnek.-bólogatott,miközben a táskába tette.
-Biztos vagyok benne.-forgattam szemet vidáman.
-Na gyere,induljunk.-vette a hátára a táskát,majd mefogta a kezem és lefelé kezdett húzni.
-Nagyon be vagy zsongva.Miért?-kérdeztem és elkezdtük felvenni a cipőnket.
-Mert mindig imádom,mikor ketten elmegyünk valahova.-bólogatott.
-Lehet többször kéne ezt tennünk.-pusziltam meg,majd a kabátomért nyúltam.
-Én örülnék ennek a legjobban.-mosolyodott el.
Ezután még Harry is felvette a kabátját,majd bezártuk a házat és végre elindultunk.
-Amúgy múltkor is kérdezni akartam,hogy honnan ismered ezt a helyet?Nem mindennapi és gondolom,hogy nem csak úgy magadtól találtál rá.-kérdeztem kíváncsian.
-Egy barátomnak a tinédzser tesójától.Azt mondta,hogy ő mindig oda jár,mikor nyugalomra vágyik,vagy csak kicsit egyedül akar lenni.Beajánlotta nekem.Viszont szerintem sokkal hangulatosabb ott lenni ketten,mint egyedül.-mosolygott.
-És a barátoddal mi lett?-érdeklődtem.
-Összevesztünk.-rántott vállat.
-Sajnálom.-tettem a kezem a térdére.
-Ne tedd.Nagyon fura alak volt,néha féltem is tőle.-nevetett.
-Biztos nagyon jó barátság lehetett.-ráztam a fejem mosolyogva.
A továbbiakban már csak a rádió szólt kicsit halkabban,majd röpke tíz percen belül meg is érkeztünk.
Legutóbb a sötét miatt nem sok mindent lehetett látni,de most végre megtudtam nézni,hogy miből is maradtam ki az este miatt.Füves terület,néhány fával,szalmabálákkal és persze a dombunk.Egyszerű,de szép.Eltudnám képzelni egy festményként.A művèszi énem kibontakozott.
-Néha vannak itt tehenek vagy lovak.-kuncogott Hazz.
-Szóval a rokonjaid is szeretik ezt a helyet.-kezdtem kötekedni.
-Szeress a családommal együtt.-nyújtotta rám a nyelvèt szórakozottan,majd lezàrta a kocsit.
-Menjünk.-nyúlt a kezemért és elindultunk.
A meredek rész meredekebb volt mint gondoltam,de Harry segítségével valamilyen csoda folytán feljutottam.
-Ne ülj le amíg nincs leterítve a pléd.-szólt rám Harry,mikor leültem volna.
-Bocsánat,Apuci.-kuncogtam.
Erre csak leterítette a plèdet,majd leült,engem pedig az ölébe húzott.
-Így nem fogsz felfázni.-mosolygott.
-Az öledben nehéz lenne felfázni.De nagyon aranyos vagy.-nevettem.
-Ilyen a természetem.-tett ő is így.
-El ne szállj.-forgattam szemet vidáman.
-Még néha most sem hiszem el,hogy az enyém vagy.Hogyan kaphattam meg Èn ezt az Angyalt?Mert te egy Angyal vagy,Lou.Kívül és belül is.-beszélt komolyan.
-Jobb kérdés,hogy én hogyan kaphattalak meg téged?És ha már itt tartunk,akkor van egy kérdésem,amit eddig nem mertem feltenni neked.-néztem rà.
-Mondd nyugodtan.Sosem haraptam még le a fejed semmiért.-puszilt meg.
-Nagyon régóta foglalkoztat és mindennap elgondolkodom rajta,hogy miért engem és nem Lottie-t választottad?Mármint csak nézz ránk.Lottie gyönyörű,megnyerő személyiséggel,én pedig...-
-Louis!Ne merj magadról semmi rosszat mondani.Gyönyörű vagy!A személyiséged pedig tökéletes.És erre a kérdésre olyan egyszerű a válasz.Lottie-t mikor először megláttam,szépnek talàltam és ennyi volt.Viszont mikor téged először megláttalak,te elindítottál bennem valamit.Veled akartam lenni.Ezt az érzést még jobban nyomatékosítottad bennem,mikor Robert-tel flörtöltetek,mert fèltékeny voltam.Úgy éreztem,érted harcolnom kell,meg kell védjelek.És mennyire megérte.Nem is tudom mi lenne velem nélküled.-hajtotta fejét a vállamra.
-Mi lenne Velem Nélküled?Az elmúlt egy hónapban nagyon sokat gondolkodtam.-kezdtem a haját birizgálni.
-Miről?-nézett rám kíváncsian.
-Rólunk.Az első találkozásunkról,az első csókunkról,az első szeretkezésünkről,arról,hogy összeköltöztünk.Mindenről.És arra jutottam,hogy az elmúlt hónapokban voltam a legboldogabb,és ezt mind neked köszönhetem.
*Visszaemlèkezések*
Első találkozás:
Egy kopogás szakította meg ezt a megható pillanatot.Lottie egyből ajtót nyitott és mosolyogva bújt kedves vendégünkhöz.Itt volt időm picit megfigyelni.Ahogy Lotts mondta,tényleg nagyon magas volt és ahogy húgom ölelte,láttam a bicepszét,ami arra utal,hogy izmos,akár erős is.Haja vállára omlott,göndör fürtökben,ami kiemelte a gyönyörű szemeit.Jó,tény,hogy tényleg egy álompasi,de Lottie,ne már.Találsz veled egykorú jobbat is.
-Harry Edward Styles.Az Edward-ot nem használom.-nyújtotta kezét.
Annyira elgondolkodtam,hogy észre sem vettem,hogy már a bemutatkozásnál tartunk.
-Louis.-fogadtam el kezét.
Első ölelés:
-Harry!-álltam elé és kezeim mellkasára tettem.
-Louis!-szólt ugyan úgy.
-Nem kell a balhé,oké?-néztem rá.
-Oké.-fújtatott,majd megölelt.
Az első ölelésünk,szóval visszaöleltem,de ő úgy szorított,mintha soha nem akarna elengedni és ez végülis egy kellemes érzés volt.Viszont az,hogy lábujjhegyen kellett állnom,ahhoz,hogy elérjem,elég ciki volt.
Az első csók:
Lassan közeledett felém,ezzel is fokozva a köztünk lévő vágyat,majd szenvedélyesen tapasztotta száját az enyémre.Ajkaink egyszerre mozogtak a másikén,nyelve pedig bejutásért könyörgött,amit habozás nélkül megadtam neki.Eközben ő a derekamba kapaszkodott,míg én a hajával jàtszadoztam és húztam meg néha egy-egy tincsét.
Első szeretkezés:
-Szűz vagy még?-kérdezte miközben felbontotta az óvszert.
-Szerinted?-nevettem fel.
-Azért óvatos leszek.-húzta fel magára az említett dolgot,majd lábaim közé férkőzött,bepozícionàlta magát és lassan belém hatolt.
Ha Hazz nem csókol meg,akkoràt nyögök,hogy nem csak anya ébred fel,de az összes alvó ember a faluban.Lassan kezdett el mozgni,gondolom félt,hogy fáj vagy valami.Milyen cuki már.
-Gyorsíthatsz.-lihegtem.
Szófogadóan eleget tett a kérésemnek,én eközben pedig vagy formás fenekét markoltam,vagy a hátát díszítettem csíkokkal a körmeim àltal,mert a folyamatos gyorsítások mellett egyre nagyobbakat lökött,és ezt ezt az èlvezetet hanggal most nem szabadott kifejeznem,szóval maradt a karmolás.Plusz egyfolytában csókoltuk egymást,a nyögések visszatartása miatt,meg mert persze rohadt jól csókol.
-Bébi,mindjárt.-figyelmeztetett.
-Harrehh.-tört fel egy nyögés.
-Ez..nagyon..beindító volt.-mondta lökések között,majd lökött egy utolsó nagyot és elèlvezett.
Összeköltözés:
-Miközben aludtál,engem felhívtak a rovartalanítók.-tartott szünetet.
-Mondd már!-parancsoltam rá.
-Azt mondták,hogy tiszta a ház és akár már holnap visszaköltözhetek.-mosolygott halványan.
-Ohh.Megértem ha visszaakarsz menni.-hajtottam le a fejem.
-Nem egyedül akarok visszamenni.-nyúlt állam alá és emelte fel a fejem.
-Ezt most hogy érted?-lepődtem meg.
-Azt szeretném,ha hozzám költöznél.Persze csak ha szeretnéd,nem kényszerítelek.-fogta meg a kezem.
-Persze hogy hozzád költözök!Hülye lennèk nem.-vigyorogtam.
*Visszaemlékezések vége*
-Te vagy a legjobb dolog,ami valaha törtènhetett velem,Lou.Ennél többet nem is kívánhatnék.-suttogta.
-Nagyon Szeretlek,Hazz.Mindennèl jobban.Köszönöm,hogy vagy nekem.-döntöttem össze a homlokunkat.
-Szeretlek,Örökké.-csókolt meg.
Boldogan csókoltam vissza,hisz a szerelem a legjobb dolog,ami egy emberrel törtènhet.
Lehet az a szerelem lány×fiú,làny×lány,fiú×fiú,a lényeg,hogy szeretitek egymást,és ennél jobb dolog nincs a vilàgon.
Ez Harry és az Én történetem.Ki tudja mit hoz majd a jövő,de egy biztos:Boldogan èlünk,míg meg nem halunk.Mert a mi szerelmünk véget nem érő.
Vège.
Sziasztok!Elérkezett az utolsó rèsz is. :( Tudom,megírhattam volna jobbra is,de azért remélem senkinek nem okoztam olyan nagy csalódást.Próbàltam beleadni mindent,de tudjàtok itt a suli és észrevehettétek,hogy nincs időm,mert a részek is ritkábban jöttek blabla.😂Szóval azért remélem elnyerte a tetszéseteket💕
Nem sokára jelentkezni fogok egy köszönő résszel és ha van valami kèrdésetek,akkor írjatok itt commentben,vagy akár privàtban is.Szívesen válaszolok.A köszönő részben majd találkozunk!❤
Ha tetszett a rész azt jelezd valamilyen formában,Köszönöm!💕
-M❤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top