47.rész
Halkan leptünk be a házba,mert túl késő volt ahhoz,hogy ordítva jöjjek be,másrészt pedig féltem egy kicsit,mert biztos,hogy Lotts még ébren van.
-Sziasztok!-köszöntött mosolyogva anya.
-Szia anyu.-pusziltam meg.
-Lottie?-kérdeztem.
-A konyhában.-biccentett.
-Sziasztok!-kiabàlt az említett.
Harry-vel egyszerre indultunk meg a konyha felé,ahol épp a szendvicsét befejező Lotts fogadott minket.
-Milyen napotok volt?-érdeklődött boldogan.
-Rendben volt.Neked?-mosolyogtam rá.
-Tommy elhívott kávézni és nagyon jó arc!-vigyorgott,majd ivott egy pohár vizet.
-Lottie...-sóhajtottam.
-Nyugodj meg tesó,most nem sietek el semmit,csak sodródom az árral.-csinált hullámokat a kezével.
-Szóvam egyről a kettőre felnőttként kezdtél el gondolkodni?Nem így ismerlek.-húztam az agyát.
-Tanultam Harry és az én kapcsolatomból,nyugalom.Tommy amúgy is szöges ellentéte Harry-nek.-nevetett.
-Szóval Tommy nem helyes,bunkó,nem vicces,nem sármos és nem is elbűvölő?-szólt szórakozottan Hazz.
-És biztos nem egoista.-kacsintottam rá.
-Nem így gondoltam.Tommy,már bocsi Harry,sokkal törődőbb.És látszik,hogy ő komoly kapcsolatot akar.Mármint köztünk nem volt meg a kémia talán azért nem voltál olyan 'néha szeretetből megsimítom a kezed vagy valami' fajta.Érted?-kuncogott,miközben Hazz-nak beszélt.
-Igenis törődő vagyok!Csak hát igen...nálunk ezt nem tudtam kimutatni.-bólogatott.
-De úgy érzem,hogy Tommy-val jó lesz!Tudod,női hatodik érzék.-nevetett.
-Én szurkolok.-kacsintott rá anyu.
-Mikor ismerhetem meg?-sóhajtottam.
-Hát még nem most.Majd ha ő úgy érzi,hogy készen áll,akkor.-jelentette ki.
-Add át üdvözletem neki.-forgattam szemet.
-Átadom.-vigyorgott.
-Most pedig lefekszem aludni.Jó éjszakát!-indult a szobájába.
-Lotts!-szóltam utána.
-Igen?-fordult felém.
-Tudnánk még gyorsan beszélni?-motyogtam.
-Nem ér rá holnap?Nagyon fáradt vagyok.-nézett rám kérően.
-Fontos lenne.-haraptam be a szám.
-Rendben.-adta be a derekát.
-Akkor én lefekszem.-mondta anyu,majd egyesével megölelt minket,és a fülembe súgott egy 'sok sikert'-et.
-Talán felmehetnénk a szobámba.-ajánlottam.
-Oké,de Harry is jön?-nézett furán.
-Igen,gyertek.-biccentettem,majd elindultunk fel.
A szobámba érve Lottie-t az ágyra ültettem,én szokásosan az íróasztalnak támaszkodtam,míg Harry az ablakhoz állt.
-Figyelek.-jelezte Lotts,hogy kezdhetem.
-Nem is tudom,hogy hol kezdhetném,viszont egy dolgot szeretnék kérni tőled.-mondtam bizonytalanul.
-Megijesztesz,Lou.Ugye nincs baj?-kérdezte aggódva.
-Ígérd meg,hogy nem fogsz haragudni.-hagytam figyelmen kívül a kérdését.
-Nem fogok,csak mondd már,mert baromira megrémisztesz.-kérte türelmetlenül.
-Szégyenlem magam és bűntudatom van,amiért ezt tettem,sőt teszem még most is.Tudod milyen szerencsétlen vagyok kapcsolatok terén,ez most is így történt,de nem te döntöd el,hogy kibe szeretsz bele.Én tèged és anyát szeretlek a legjobban,fontosak vagytok nekem,így remélem megértesz engem,vagyis azt,amit most mondani fogok.-lett az így is magas hangomból egércincogás.
-Mondd hát.-bátorított.
-Én és Harry...együtt vagyunk.
Annyival megkönnyebbültem,ahogy ezt kimondtam.
Hazz közben mellém állt,és mosolyogva összekulcsolta a kezünk,amit Lottie végig nézett.
-Te-tessék?Én ezt...ezt nem tudom elfogadni!-rázta a fejét hitetlenkedve,majd felállt az ágyról.
Bennem az ütő is megállt,szerintem még levegőt is elfelejtettem venni.Erre nem számítottam.
-Hogy voltál erre képes?-nézett rám csalódottan.
-Lottie én tényleg sa...-kezdtem bele,de félbeszakított.
-És te Harry...te rohadék!-lépett hozzá,majd olyan pofont adott neki,hogy akkorát csattant,amit még szerintem anya is hallott lent.
-Csalódtam bennetek!Főleg benned,Louis.-szólt lenézően.
Én már majdnem sírtam,míg Harry az arcára simította a kezét,ezzel megpróbálva csillapítani a fájdalmat,amit húgom okozott neki.
-Jó,most már elég lesz.-nevetett fel Lotts.
Mindketten meglepődve néztünk rà.Miért nevet?Az előbb teljesen ki volt készülve.
-Vártam már,hogy mikor szóltok,tökre begyakoroltam az egészet.-kuncogott.
-Te tudtad,hogy mi...?-kérdezte Harry,akinek az álla most a földet súrolta.
-Mikor hazajöttem azzal a hírrel,hogy felvettek,és Harry virslit csinált,mondtam,hogy megyek átöltözni,majd a szobámba mentem.Ugye mivel siettem tök hamar kész lettem és mikor kiakartam menni már Lou is lent volt és hallottam,hogy beszélgettek,szóval tudom,hogy nem volt egy szép dolog,de megálltam hallgatózni.És igen,mindent hallottam.-mesélte vigyorogva.
-Akkor ez mi volt az előbb?-nézett rá értetlenül Harry.
-Hát az az igazság,hogy mikor rájöttem...meghallottam,hogy kavartok a hátam mögött,sőt már le is feküdtetek,nem kicsit lepődtem meg.De komolyan.Lefagyva álltam percekig.Utána viszont hallottam Lou édes,aggódós és bűnbánó mondatát,szóval ami kis haragom is volt,elszállt.Valami olyat mondott,hogy nem akart megbántani,hogy alig szakítottunk egy órája és ő már szeretkezik veled.Mondjuk tényleg nem volt szép,hogy hamarabb feküdt le a volt pasimmal mint èn,de valamilyen formàban ez elég vicces.Visszatérve a kérdéshez,én akkor már tényleg nem éreztem semmit irántad,az a kis haragom is ami volt,nem azért volt,mert féltékeny voltam,vagy hasonló,hanem azért,mert eltitkoltátok ezt az egészet,és mert mindketten átvertetek.Így jutott eszembe,hogy kicsit megszívatlak titeket,ha végre hajlandóak vagytok elmondani,csak nem estére terveztem,hogy vallomást kapok.
-Akkor miért pofoztál meg?-kérdezte drámaian Harry.
-Mert megérdemelted.-rántott vállat nevetve.
Én sokkos állapotban hallgattam végig,hogy drága hugicám hallgatózott,így megtudva a Harry és köztem lévő dolgokat,de ami durvább,hogy az előbb történteket csak megjátszotta.
-Baszki,milyen jó színész vagy.-mondtam,mire elnevette magát.
-Nem tudom,hogyan gondolhattad,hogy nem foglak elfogadni titeket.Mondjuk azt nem tudom,hogy mióta kavartok,de mikor elmondtam,hogy szakítani akarok,leeshetett volna,hogy már nem szeretem Harry-t.-karolt àt.
-Azért bennem volt a félelem,mert az elején nagyon oda voltàl érte.-hajtottam fejem a vállára.
-Ha már ilyen őszinték vagyunk,akkor az első pillanattól kezdve próbálkoztam Louis-nál,de nem szeretett volna téged megbàntani,szóval tök sok időbe tellett,míg beadta a derekát.-kuncogott Hazz.
-Te szemét.-lökte meg játékosan Lotts.
-Szóval akkor nincs ellenedre,hogy együtt vagyunk?-néztem fel rá.
-Dehogy van.Inkább örülök neki,hogy lesz,vagy van egy normális kapcsolatod.-mosolygott.
-És mi volt a reakciód,mikor megtudtad?-kérdezte kíváncsian Harry.
-Ahogy már említettem,lesokkolva álltam,majd mikor valamennyire felfogtam,kicsit mérges lettem és kihasználva éreztem magam.Viszont ugye Lou egyből elillantotta a haragom és mivel Harry már akkor amúgy is az exem volt,nem volt okom miért haragudni,mert hát ha köztünk nem működött,akkor nektek lehet menni fog.Meg amúgy is csak egy fellángolás volt,nem szerelem,szóval semmi komoly.Habár olyanra nem emlékszem,hogy Harry említette volna,hogy biszex.De igazából az fájt a legjobban,hogy nem szakítottunk hamarabb.-nevetett.
-Szeretlek.-bújtam hozzá.
-Én is téged,Lou.Na de most hogy ezt így megbeszéltük,aludhatok?Mert holnap úgy is leülünk és akkor beszélgetünk anyuval is.-kuncogott.
-Persze,menj csak.-mosolyogtam rá.
-Akkor jó éjszakát.-ölelt magához,majd még az ajtóból dobott egy puszit.
-Nagyon komoly tesód van.-bólogatott Harry.
-Fájt a pofon nagyon?-nevettem.
-Szerinted?-forgatott szemet.
-Majd adok rá gyógypuszit.-gügyögtem.
-Erőből pofozott,tényleg fáj ez nem vicces.-mondta,de ajkain játékos mosoly ült.
-Azért kicsit kiakadtam,hogy hallgatózott és tudta,de nem szólt.-ültem az ágyra.
-Rosszabb mint te.-kuncogott.
-Mindenre számítottam,csak erre nem.-terültem el.
-Azért ahhoz képest mindenki baromi jól fogadta.-feküdt mellém.
-Igen,és ez olyan jó érzés.-mosolyodtam el.
-Én tudtam,hogy nem kell aggódni.-adott puszit.
-Na aludjunk,ezt ki kell pihenni.-ültem fel.
-Ezzel azt mondod,hogy aludjak veled?-vigyorgott.
-Mivel már nem vagyunk titkos kapcsolatban,igen.-nevettem.
-Ezer örömmel.-kacsintott.
Szóval gyorsan átöltöztünk és a már jól megszokott lábösszetekert pózban elhelyezkedtünk.
-Jó éjt,Hazz.-bújtam hozzá.
-Jó éjt,Bébi.-puszilt homlokon.
Sziasztok!Véleményeket várok,nagyon kívàncsi vagyok a reakciókra.😃
Ha tetszett a rész jelezd valamilyen formában,Köszönöm.💕
-M❤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top