45.rész

-Jó reggelt.-ébresztgetett Harry.

-Jó reggelt.-motyogtam csukott szemmel.

-Kelj fel Bébi,idő van.-kuncogott.

-Csak még kicsit hagy aludjak.-kértem.

-Ha nem nyitod ki most a két szép szemed,akkor másképp veszlek rá.-fenyegetett meg.

-Kívàncsian várom.-nevettem fel.

-Te akartad.-sóhajtott,majd kimászott az ágyból és ha jól hallottam,akkor elhagyta a szobát.

Kíváncsi vagyok mivel akar kirángatni a jó meleg ágyikóból,mert most nem fogom hagyni magam.

-Biztos ezt szeretnéd?-tért vissza.

-Csak egy dolgot szeretnék.Aludni.-húztam magamra jobban a takarót.

-Ne haragudj nagyon.-nevetett,majd leöntött egy pohár hideg vízzel.

Hát úgy pattantam ki az ágyból,mint akit kirobbantottak.

-Harry!-néztem rá mérgesen.

-Szóltam!-védekezett nevetve.

-Ez nem vicces!-tettem keresztbe a kezem.

-Na,gyere ide.-húzott magához,majd leült az ágyra,így az ölében ültem.

Még mindig kicsit morcosan,de nyakhajlatába fúrtam a fejem,ő pedig oldalam simogatta.

-Szent a béke?-kérdezte aranyosan.

-Szent.-sóhajtottam.

-Akkor adj egy puszit.-kezdett el csücsöríteni.

Mosolyogva hajoltam szájára,de ezt a pillanatot egy a szobámba betörő személy szakította meg.

-Lou,ébredj me..-jött be anya,de mikor meglátott minket megakadt mondandójában.

Rohadt gyorsan àlltam fel Harry öléből és félve vizslattam anyut,aki lefagyva nézett ránk vissza.

-Jay,ez nem az,aminek látszik.-szólalt meg Hazz.

-Az előbb azt láttam,hogy egymá...-kezdte,de befogtam a száját.

-Csukd be az ajtót.-utasítottam Harry-t,míg én az ágyra ültettem anyát.

-Kérlek hallgass végig,rendben?-suttogtam,miközben még kezem a szàján volt.

Miután egy hatàrozott bólintást kaptam válaszul,elvettem a kezem,majd Harry-vel anya elé álltunk az íróasztalnak támaszkodva.

-Miután Robert elvitt a randira,Harry-vel nagyon jó kapcsolatunk lett.-kezdtem félve.

-És mivel Lottie-val elhamarkodtunk mindent,ezért nem alakult ki köztünk a szerelem,Louis viszont annál jobban tetszett.-folytatta Hazz.

-Hagy találjam ki a történetet.Harry teljesen rád akaszkodott,miközben Lottie-val volt,de te próbáltad figyelmen kívül hagyni,mert a húgod barátja,de Harry csak nem adta fel,így miután Lotts szakított vele,ti összejöttetek.Így van?-nézett mindent tudóan.

-Honnan tudod?-kérdeztem meglepődve.

-Ismerlek,Lou.Harry-n pedig látszódott,hogy odáig van érted.-kuncogott.

-Nem haragszol?-hajtottam le a fejem.

-Hogy tudnék én haragudni rád?Egy szem fiam vagy.-mosolyodott el.

-Lottie előtt óvatosan,nem szólok neki,majd ti elmondjátok.Harry,te pedig ha ezzel a gyerekemmel is csak játszol,puszta kézzel...-

-Oké,anya.-szakítottam félbe.

-Lou-val komolyak a szándékaim.Ne aggódj.-biztosította Hazz.

-Remélem.Támogatlak titeket,mert Louis boldogsága a legfontosabb,viszont ezt minél hamarabb mondjátok el Lottie-nak.Nem lesz belőle semmi baj,mert már csak barátként szereti Harry-t,így lehet,hogy még örülni is fog kettőtöknek.Csak ne titokban legyetek együtt.-mondta kedvesen,mégis parancsolt erre.

-Rendben.Szeretlek anyu.-öleltem meg.

-Én is téged kicsim.-adott egy puszit.

-Most pedig készülődjetek.Erről majd még beszélünk,ha hazajöttetek.-állt fel.

-Köszönjük,Jay.-mosolygott rá Hazz.

-Aztán jól viselkedni.-kacsintott egy aprót,majd kiment a szobából.

-Imádom anyudat.-vigyorodott el Harry,én pedig az ágyra ültem.

-Ez nagyon durva volt.-sóhajtottam.

-Hé,a lényeg,hogy jól fogadta és nem haragszik.Nem?-ült mellém és megfogta a kezem.

-De.-hajtottam vállára a fejem.

-Ha Lottie-val is ilyen könnyű dolgunk lenne,mint anyuddal és a fiúkkal,az baromi jó lenne.-nevetett fel.

-Nem lesz ez olyan vészes.-adtam puszit az arcára,majd felàlltam és elkezdtem ruhát keresni magamnak.

-Én hiszek neked.-terült el az ágyon.

A reggel további része úgy telt ahogy szokott.Lefürödtünk,felöltöztünk,megittam a kávém,majd elbúcsúztunk a többiektől és indultunk munkába.

~~~~~~~~~~~~

-Baszki.-morgott Hazz.

-Mi történt?-kérdeztem.

-Kiöntöttem a kávét.-mérgelődött.

-Feltörlöm,te addig szolgáld ki őket.-mosolyogtam rá.

Erre ő is engedett egy halvány mosolyt,majd kivitte a kávét,míg én feltöröltem a foltot.Ekkor viszont Harry pulton lévő telefonja csörögni kezdett.

-Harry,csörög a telefonod!-kiabàltam neki.

-Vedd fel,kérlek!

Nem kellett kétszer mondania,egyből a telefonért nyúltam.

-Halló?-vettem fel.

-Harry?-szólt bele a főnök.

-Louis vagyok,Harry most a vendégekkel foglalkozik.Adjam?-hadartam.

-Nem,jó leszel te is.Csak azért hívlak titeket,hogy megkérdezzem vetessek-e fel még egy embert mellétek?

-Ezt megbeszélném Harry-vel.-haraptam be a szám.

-Rendben,de minél hamarabb hívjatok vissza.-kérte.

-Gyorsak leszünk.-tettem le.

-Ki volt az?-jött mellém Hazz.

-A főni.Azt kérdezte,hogy kell-e mellènk még egy ember.Te hogy gondolod?-néztem rá kíváncsian.

-Szerintem nagyon jól elvagyunk ketten is.-mondta határozottan.

-De azért nehezebb napokon jól jönne még egy ember.-bújtam hozzá.

-Ketten is elbírunk a nehezebb napokkal.-maradt hű magához.

-Hazz,tudod,hogy kell mellénk valaki.-sóhajtottam.

-Nem tudhatod milyen munkatársunk lesz.Ha kikapunk valami beteg állatot,aki rád fog szállni,én...-szakítottam fèlbe.

-Lehet,hogy normális lesz.-próbáltam meggyőzni.

-Erre nagyon kicsi az esély.-sóhajtott.

-Kő,papír,olló?-vigyorogtam rá.

-Legyen,úgy is mindig én nyerek.-nevetett fel.

-Most nem fogsz.-álltam vele szembe.

-Kő,papír,olló!-mondtuk egyszerre,majd én a végén ollót,Harry pedig követ mutatott.

-Nyertem.-kacsintott.

-Ez nem ér.-vágtam be a durcit.

-Jó lesz,hidd el.-adott puszit az arcomra.

-Jössz nekem valamivel.-bólogattam.

-Otthon megkapod.-csapott a fenekemre,majd nevetve ment kiszolgálni egy most érkező vendéget.

Morcosan hívtam vissza a főnit,aki egyből felvette.

-Na,mi lett a döntés?

-Nem kérünk embert.-forgattam szemet.

-Csodálatos!Én is így gondoltam,csak megkérdeztelek titeket,hogy azért tudjam.-nevetett fel.

-Na de további jó munkát!-köszönt el.

-Köszönjük.

-Szia!-tette le.

Ezután zsebre vágtam Hazz telefonját és folytattam a munkát.Messze van még a zárás.

Sziasztok!Ha tetszett,azt jelezd valamilyen formában,Köszönöm.💕
-M

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top