Egy piszok rövid rész. Csak most.

Louis szemszög
×hétfő×
- Zayn, kérlek bediktálnád a hiányzókat. - kértem meg.
- Persze. Csak Marcell hiányzik.
- Marcell? Mi van vele?
- Áh tanárúr, ha én azt tudnám...
- Remélem semmi komoly baja nem lett.
- Szerintem csak el van havazva a munkával. Tudja egyedül él és a számlák magasak.
- Végül is igaz. Mindegy haladjunk az anyaggal. - talán rákellene kérdeznem Harry-nél, Marcell-re. A nap gyorsan eltellt. Hazaérve egyből tárcsáztam Harry számát.  Párat csörgött és felvette. Vagyis azt hittem, hogy ő az, ám ismeretlen hang szólt bele.
- Hallo. Harry telefonja.
- Hallo? Harry merre? - kérdeztem esetlenül.
- Épp felvétele van, én vagyok a managger-e.
- Értem.
- Sürgős? Fél óra múlva lesz szünete.
- Ugyan, dehogy. Majd vissza hívom.
- Rendben. Viszhall. - elköszönni sem volt időm, mert kinyomta.

Harry szemszög.

Reggel ép készülődni kezdtem volna suliba, amikor David a managger-em felhívott, hogy kicsit el vagyok maradva a melóval és be kell mennem felvenni pár dalt, utána mehetek suliba. Aha. Csak az a baj ha egynél több dallt kell felvenni, akkor az minimum négy órás művelet. A félvétel lassan telt. Már jócskán elmúlt délután kettő mire fejeztünk. Nagyban öltözködtem, amikor Dav odajött hozzám.
- Volt egy telefonod, körül negyed órája.
- Ki hívott? - vettem elő a telefonom.
- Azt írta ki, hogy "Pici szivem"- mosolygott.
- Köszi. - mondtam s már tárcsáztam is. - Mostmár lépek, csáo David. - intettem és rohantam az autómhoz. Az anyós ülésre dobtam a telefonom, miután kihangosítottam.
- Hallo? - szólt bele életem szerelme, reszelős hangján.
- Szia Szerelmem. - somolyogtam.
- Szia Hazz. Szüneted van?
- Dehogy, Csillagom. Már fejeztem. Otthon vagy? - tértem a lényegre.
- Igen, gyere át. Várlak. Szeretlek. - mondta címszavanként, majd miután válaszoltam, le is tette.