-Hé minden oké?-szólalt meg egy hang,de azt sem tudtam,hogy álmodom e vagy ez megtörténik. Minden homályos volt...majd miután magamhoz tértem,megdörzsöltem szemeimet,és felültem. Körülöttem szinte a fél ország a szobában...magamra néztem...fehérneműben ültem az ágyon..gyorsan magamra rántottam az ág sarkába rúgdosott takarót,amire az egyik végzős elkezdett nevetni.
-Jól vagy?-kérdezte a tanár,én meg csak bólogattam.
-Mi történt?-ekkor ránéztem a lányokra,akik színtén a szobában ültek,és elkezték rázni a fejüket,ekkor egy nagyon nyeltem és próbáltam hazudni..
-Neki mentem....aaa falnak..-nem tudok hazudni...ne...TUDOM HOGY NEM TUDOK!
-Értem. De ha már jobban vagy,akkor gyere mert vacsorázunk! Fél óra múlva az ebédlőbe. Addigis mindenki méltóztassék a saját faházába fáradni.-mondta a tanár. Én meg még mindig ott ültem az ágyon fehérneműben mint egy hülye.
-Neki mentél a falnak? Ez komoly?-Ült az ágyamra nevetve Kaneki
-Nem tudok hazudni!-nevettem vele. Aztán takaróban odamentem a bőröndömhöz,és felvettem valami tisztát...amit Kaneki végignézett..majd miután felöltöztem és az ágyam felé fordultam,annyit vettem észre,hogy Kaneki elpirultan és pislogva bámul.
-Mi az?-kérdeztem
-Semmi.-mondta,majd vörös orcákkal távozott. Én meg vállat vonva elindultam az ebédlő felé.
-Mira-chan!-szólt Touka az ebédlőben és integetett,hogy menjek oda. Én meg gondolkozás nélkül felérohantam.
-Na jobban vagy miután neki mentél a falnak?-mondta,majd heves nevetésbe kezdett az egész asztal
-Legalább elhitték!-mondtam,majd helet foglaltam.
-Naaa mesélj már. Milyen fiúkkal egy szobában?
-Áhh...ők nem azok a tipikus perverz fajták. Igazábol mindenki csendben van...nagyjából..
-És ki tetszik?
-Mi??-kérdeztem vissza elpirultan
-Ki jön be?-kérdezte Juuzou
-Senki.-mondtam,majd megvakartam a tarkómat.
-Pff...hagyjuk már. Azért ha nem ismernélek azt hinném együtt vagytok Kanekivel.-mondta Touka.Majd egy pici mosoly ütött ki a számra. Ekkor ránéztem Kanekire,aki a fiúkkal nevetett.
-Most is Kanekit bámulod!-szólalt meg Juuzou
-Shhhhh!-csitítottam olyan erővel,hogy majdnem leestem a padról. Amit ő egy szemőldök felhúzással fogadott.
-Igazából mi még be sem mutatkoztunk Mira-chan.-szólalt meg az asztalnál ülő három lán,akik szorgos nevetéssel nézték végig az előbb történteket.
-Eto vagyok!
-Én Hinami!
-Tooru!-mondták,majd kihizták az ételt és elkezdtünk enni.