ridemalum hír jú ár🤗💕

- Ne merj hozzám szólni, Clifford! - üvöltöd a megszeppent fiúnak, aki a közös szobátok küszöbén toporog. - Be ne merd ide tenni a lábad!

- De... de, drágám... - kezdené, azonban te ismét belé folytod a szót. Nagy nehezem, amennyire pocakod engedi, felkecmeregsz az ágyból, a téged dermedten bámuló Michaelhez csoszogsz, és pofon vágod.

Feje hirtelen hanyatlik oldalra, te rekordgyorsasággal kapod el kezed, mely pokolian csípi, égeti érzékeny bőrödet. Megrázod párszor a karod a levegőben, hátha enyhül a nyilalló, lüktető érzés, majd Mike állát két ujjad közé csippentve szemügyre veszed vöröslő orcáját. Elégedetten biccentesz egyet, megfordulsz, arcába csapod a hajad, majd ismét bebújsz a puha párnák közé.

- Ezt azért, mert felcsináltál, te rohadék! - dörmögöd.

- De hisz... te kartál gyereket, Lizi! - védekezik feltartott kezekkel, miközben tesz pár óvatos lépést irányodba, békítő szándékkal.

- Mi? - horkansz fel. Hiába van igaza a fiúnak, semmi pénzélt nem ismernéd be. Combodra csapsz, mikor realizálod a tényállást. - És még csokitortát sem hoztál? - sipítod pár oktávval magasabb hangon. - Felzabáltad úton, vagy mit csináltál vele?!

A színes hajú fiú csak halványan elmosolyodik. Tudja, te nem vagy ilyen hisztis, csak a terhesség teszi. Már az első hónapban gyermeknevelési könyveket olvasott, az anyukáddal pedig a pici étkeztetéséről, a kismama viselkedéséről diskurált. Akkor nem akarta elhinni, bizony az ő szerelme is válhat kiszámíthatatlanná, most már kétsége nem fűzi hozzá.

Szája felfelé görbül, míg bemászik melléd az ágyba. Szándékosan arrébb csusszansz, de Michaelt nem tudod lerázni. Hatalmas tenyerével pocakodat kezdi el simogatni, gügyögni a magzatnak.

- Szia, picim. Itt apu. - puszil hasadra. - Tudod, most te is haragszol rám, mert muszáj. Ha nem az van, amit anya akar, mindig megveri a te öregedet. Ugye, milyen bizarr? Ver az asszony... Aú, megint! Jó, jó, Lizi, nem ezt akartam! - suttogóre veszi a figurát, mintha csak a kisbaba hallhatná mondandóját. - Igazából azt szeretném, nem számít, hogy milyen nemű leszel. Csak az, ha kislány, ugyanolyan szép légy, mint a mamád. Jaj, de akkor hessegethetem majd el a srácokat. Ez így nem lesz jó! Viszont azt mégsem mondhatom a saját gyerekemnek, legyél csúnya... Mindegy. Ha pedig kisfiú leszel, készülj fel, krapek, mert a bácsikáiddal FIFA bajnokságot rendezünk majd!

Teljesen elfeledkezel magadról, vigyorogva vagy szemtanúja, ahogy máris jó apa vált barátodból, majd hitelen észbe kapsz. Hátat fordítasz Mikeynak.

- Nem hoztál nekünk édességet! - szúrod fel az orrod.

Hátulról érzed, ahogy barátod nevetve átkarolja derekadat, majd szorosan hozzád bújik. Lehunyod szemed, elveszve a biztonságot jelentő ölelésen, mikor hirtelenjében Michael ölét fenekednek dörzsöli.

- Clifford! - hangod igyekszel szigorúnak hangoztatni, de sehogy nem megy. Felkuncogsz.

- Feszült vagy mostanában, baby. - dörmögi füledbe, majd cimpádba harap. - Tudod, mi segítene...

- Nem lehet, te idióta!

- Mégis ki mondta? Az orvos szerint is jót tesz a gyereknek a terhesség ideje alatt élt aktív szexualitás. - s meg sem várva válaszod, vadul ajkaidra tapad.

Mert tudja, úgysem állsz ellen.

A legjobbat a legvégére:😂