- Így jó leszek? - fordultam meg drámaian Jungkook előtt, amikor már teljesen fel voltam öltözve.

- Tökéletes - mosolyodott el. - Bár nem kellett volna ennyire kiöltöznöd. A zakó túlzás, nem? - nevetett fel, mire csúnyán néztem rá.

- Ha elmondanád, hogy hova megyünk, akkor tudnám, hogy mit vegyek fel.

- Jó leszel így Jimin - veregette meg a vállam.

- Te mit húzol? - kíváncsiskodtam.

- Egy fehér inget és egy nadrágot.

- Akkor húzok én is azt! - siettem vissza a szekrényemhez, majd az ingek között kezdtem kutatni.

Pár perccel később, ismét megtámadtam Jungkookot, aki már visszafojtott mosollyal várta, hogy megjelenjek előtte.

- Így? - néztem végig magamon.

- Tökéletes - harapta be alsó ajkát.

- Öltözz! Mindjárt indulunk!

- Akkor megyünk, amikor akarunk Jimin. Nem vagyunk időhöz kötve. Még csak délután öt óra. - nézett értetlenül rám.

- Én most akarok menni! Nem bírok már mit csinálni magammal itt. - szörnyedtem el.

- Azt látom - sóhajtott egyet, majd szobája felé vette az irányt.

- Ez az! - vigyorogtam.

[...]

- Kíváncsi vagyok hova megyünk - tördeltem ujjaimat izgatottan.

- Majd meglátod. Kicsit messzebb van innen, szóval előre megkérlek, hogy ne kérdezgesd két percenként, hogy ott vagyunk-e, mert látni fogod, ha megérkeztünk. - pillantott rám, mire engedelmesen bólintottam egyet.

- Bekapcsolhatom a rádiót? - kérdeztem.

- Persze.

Az út további része nem volt unalmas, csak az izgatottság miatt nem igazán tudott engem semmi lekötni. Az út felénél hátramásztam a hátsó ülésre és ott feküdtem, amíg oda nem értünk, arra a bizonyos helyre. Jungkook megjegyezte, hogy rosszabb vagyok, mint egy kisgyerek, amiben sajnos igaza volt. Amikor végre megálltunk a kocsival, szinte kiugrottam a járműből, majd izgatottan kopogtattam a kocsi tetején, amíg barátom is kiszállt mellém.

- Itt vagyunk - zárta be a kocsit, majd a kezemért nyúlva húzott a kis faház felé, ami magányosan állt az erdő szélén.

- Jó estét! A hajóm kulcsáért jöttem. - mondta az öregembernek, aki a pult mögött állt.

- Milyen névre adhatom a kulcsot?

- Jeon Jeong-Guk - fogta továbbra is a kezem.

- Parancsoljon, a négyes hajó. Éjfélig fél áron van, utána rendes árat kell fizetni érte. - mondta unottan a borostás fickó.

- Köszönjük szépen - mosolygott, majd ismét a kocsihoz indultunk.

- Hajó? - tátottam el a szám.

- Igazából először léggömböt akartam bérelni, de félsz a repüléstől, így maradt a hajó - szedett ki két kosarat a csomagtartóból.

- Azta - vigyorogtam. - Ez menő. - ragadtam meg az egyik kosarat, majd Jungkook után indultam.

Egy kivilágított ösvényen mentünk, egészen addig, amíg egy stéghez nem értünk. Két oldalán hajók helyezkedtek el, az egész olyan szépen ki volt világítva, hogy azt sem tudtam merre nézzek.

- Gyere, megvan a négyes - mutatott egy fehér-kék hajóra.

Közelebbről még nagyobbnak tűnt, mint távolról. Két emelete volt, egy hatalmas szobával, konyhával és egy fürdővel.

- Mi mennyi ideig leszünk itt? - pillantottam Jungkookra.

- Ameddig szeretnél. Vagyis igazából holnap suli, neked meg munka, szóval nem tudom. - nevetett fel.

- Látod, én mondtam, hogy előbb jöjjünk! - pakoltunk le mindent a konyhába.

- Igazad van - lépett közelebb hozzám, majd birtokba vette ajkaimat.

- És te tudsz hajót vezetni?

- Persze! Szerinted másképp kiadtak volna nekem hajót? - nevetett fel.

- Remélem, hogy nem.

- Haha - forgatott szemet.

[...]

- Itt jó lesz? - pillantott ki Jungkook a vezető fülkéből, mire bólintottam egyet.

- És mit fogunk csinálni?

- Mit szeretnél? - ült le az ágyra.

- Mondjuk nézhetnénk csillagokat és ehetnénk közben? - vetettem fel az ötletet, ami látszólag tetszett neki.

Az egyik kosárhoz lépett, majd kivett egy kis dobozt, két poharat és egy boros üveget. Hozott pokrócot, majd arra leülve pakoltuk szét a dolgokat. Olyan volt, mintha piknikeznénk, annyi különbséggel, hogy a vízen voltunk, nem pedig a szárazföldön.

- A fulladásos haláltól nagyon félek - szólaltam meg pár perc múlva.

- Mi? - nézett rám értetlenül.

- Félek a fulladásos haláltól - pillantottam rá, mire továbbra is értetlenül nézett rám.

- Ez most, hogy jött? - kérdezte.

- Csak úgy eszembe jutott. Te milyen haláltól félsz?

- Azt hiszem neked sem kell már többet innod. Ne gondolkozz ilyeneken! - vette el a kezemből a poharat.

- Megölelsz? - suttogtam.

- Jimin mi a baj? - csúszott közelebb hozzám, mire szorosan hozzábújtam.

- Nincsen semmi.

Nem szólt semmit, csak a hátam kezdte simogatni, ami kicsit javított a helyzeten.

- Anya mindig is szeretett volna hajóról csillagokat nézni - motyogtam mellkasába. - Ezért lett rossz a kedvem. Sajnálom. - töröltem le a könnyeimet.

- Ne szomorkodj Jimin. Anyukád biztos itt van veled most és ő is nézi a csillagokat! - simogatta továbbra is a hátam.

- Igazad lehet - hajoltam el tőle, majd egy halvány mosolyt erőltettem arcomra.

- Mivel tudnálak jobb kedvre deríteni? - kulcsolta össze ujjainkat, mire perverz mosoly jelent meg az arcomon.

- Na de Jimin, anyukád is itt van.

- Nem baj - tapadtam rá ajkaira és szenvedélyes csókcsatába kezdtünk.

Jungkook hátradöntött, ő pedig egy határozott mozdulattal derekamra ült és úgy folytatta ajkaim kényeztetését. Két kezemet összefogta fejem felett, majd egy határozott mozdulattal letépte rólam az ingemet.

- Az a kedvenc ingem volt - motyogtam, de többet már esélyem sem volt a ruhadarabbal törődni, hiszen Jungkook a nyakamat vette célba.

- Még úgy sem dugtam hajón - lehelte két csók között.

- Én sem - kuncogtam fel.

Apró csókokkal lepte el felső testem egészen a csípőmig, majd rutinosan fosztott meg a nadrágomtól és az alsómtól is. Először csak kezével kényeztetett, majd amikor egyre jobban vergődni kezdtem, már a szájával is besegített.

- Csi..csináld máár - lihegtem elhaló hangon, amikor az egyik ujja már bennem volt.

- Nyugi Jimin - mosolygott, majd óvatosan húzogatni kezdte az ujját.

Magam sem hittem, hogy ilyen jó dolog a szex, amíg meg nem tapasztaltam. Mindketten fiúk voltunk, mindkettőnknek voltak igényei, amit amikor csak tehettünk ki is elégítettük. Az első pár alkalom még nem volt fájdalommentes, de ahogy telt az idő, az élvezeté lett a főszerep. Jungkook vigyázott rám, szóval képes voltam a lehető összes módon megbízni benne és hagyni, hogy hagy csináljon velem, amit szeretne. Elővett egy óvszert a nadrágjából, majd felgörgette magára és elmosolyodott, ahogy arcomra pillantott.

- Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek? - szólalt meg, mielőtt férfiasságát belém nyomta volna.

- Én is nagyon szeretlek téged Jungkook, de ha most nem dugsz meg, akkor én foglak téged - mondtam rekedtes hangon, mire szemei kitágultak és látszott rajta, hogy meglepődött, a mondottakon.

- Igen is főnök - csókolt meg, majd egy határozott mozdulattal belém hatolt, mire felnyögtem.

- Basszus - nyöszögtem, mivel egyetlen hang sem lett volna képes elhagyni a számat. - Mindjárt. - szorítottam meg a vállát.

[...]

- Hajón dugás, pipa - mosolygott Jungkook, úgy fél óra múlva, mire vállba ütöttem.

- Iskolában dugás is meg volt. Hol szeretnél még? - piszkált direkt, mire muszáj volt eltakarnom az arcom.

- Kocsiban, pincében, liftben, konyhában - soroltam fel random dolgokat, amiket persze nem gondoltam komolyan, de látva Jungkook reakcióját, ő nagyon is komolyan gondolta.

- Nem Jungkook, nem fogunk a pincédben szexelni - mondtam neki, összeráncolt szemöldökökkel.

- Majd meglátjuk - kacsintott, mire csak szemet forgattam.

- Amúgy anya ma felhívott reggel - szólalt meg pár perc csend után.

- Anyukád? Miért? - ültem fel azonnal.

- Nem tudom. Nem vettem fel. - vont vállat.

- Fel kellett volna venned. Lehet valami fontosat akart.

- Nem nagyon érdekel. De, ha ennyire érdekel téged, akkor hívd fel őt. Téged úgy is jobban bír, mint engem. - nyújtotta át a telefonját, én pedig egy apró csókot adtam a szájára és már tárcsáztam is az anyját. Ha Jungkook nem akar beszélni az anyjával, akkor beszélek majd én helyette. Egyszer úgy is el fogom érni, hogy kibéküljenek.