34.

- Jungkook, nem tudom te, hogy vagy vele, de szerintem ennek nem így kellene kinéznie - vakartam meg a tarkóm, amint ránéztem az elkészült bibimbapra.

- Oké, lehet tényleg nem így kellene kinéznie, de attól még finom lehet nem? - ült le az asztalhoz, majd megkóstolta az ételt.

- Na? - pillantottam rá kérdőn, de azzal a mozdulattal visszaköpte a tányérra, az előbb bevett falatot.

- Na jó, rendelek inkább valami kaját, mert ez baszki kurva szar - pattant fel, majd megivott egyhuzamban egy liter vizet.

Nem tudtam nem nevetni, hiszen olyan vicces fejeket vágott, plusz én mondtam neki, hogy nem lesz jó, de ő az utolsó pillanatig hitt abban, hogy tudunk alkotni valamit közösen. Hát, eléggé rosszul hitte.

- Ha ennyire viccesnek tartod, akkor inkább kóstold meg te is! - nyújtotta ki a nyelvét, mire nevetve megráztam a fejem.

Miután megettük a rendelt pizzát, leültünk a kanapéra filmet nézni. Jungkook nagyon szeretett volna horrort, ezért végül azt néztük, vagyis nézte ő, mivel a film háromnegyede alatt, fejemet mellkasába temettem és szorosan szorítottam.

- Jimin, már vége a filmnek - nevetett fel.

- Észre sem vettem - köszörültem torkot, majd elengedtem őt.

- Azért ennyire nem volt ijesztő - borzolta össze a hajam, mire én is ezt csináltam az övével.

- Na, te ne érj a hajamhoz! - csattant fel, akárcsak egy kislány.

- Mert?

- Mert megbánod - rendezte el kósza tincseit.

- Igen? - nyaltam végig ajkaimon.

- Jimin, tudod te mit csinálsz? - húzott magához közelebb.

El is felejtettem, hogy érzékeny a szájnyaldosásra. Nem válaszoltam neki, helyette azonnal rátapadtam ajkaira, majd rögtön elmélyítettem a csókot, viszont azzal nem számoltunk, hogy a kanapé túl kicsi. Erre akkor jöttem rá, amikor már a földön feküdtem, magamon egy nem túl könnyű Jungkookkal.

- Jól vagy? - nevetett fel.

- Igen - kuncogtam.

- Esküszöm ez a kanapé eddig tökéletes méretű volt - kelt fel rólam, majd újra helyet foglaltunk, az említett bútoron.

- Most már tudod.

- Szóval hol is tartottunk? - mászott fölém, majd újra birtokba vette a számat.

Eldöntött a kanapén, majd apró csókokkal lepte be hol a nyakam, hol pedig ajkaimat. Bőröm bizsergett, ahányszor hozzámért, elmondhatatlanul jó érzés volt.

- Levehetem a pólód? - kérdezte, mire csak bólintottam egyet.

Segítettem neki, hogy levehesse rólam a felesleges ruhadarabot, majd az arcát kezdtem tanulmányozni, amikor ő a sebeimnek szentelte az összes figyelmét. Ujjaival végigsimított a sebhelyeseimen, én pedig hagytam, hogy hagy tegye. Igazából akárhányszor látott már félmeztelenül, mindig ezt csinálta és ez egy kicsit megmelengette a szívemet. Mellkasom hevesen kezdett verni amikor aprö puszikkal kezdte ellepni a sebeimet és hiába csinálta ezt már számtalanszor, még most is zavarba tudok jönni az apró gesztusától.

- Haragszol még rám? - kérdezte, miközben továbbra is puszikkal lepte el a felső testem.

- Igen - válaszoltam, ő pedig azonnal felpillantott rá.

- Komolyan? - kérdezte, mire bólintottam egy aprót. - Akkor ki kell engeszteljelek, úgy érzem - csúsztatta lejjebb a jobb kezét, majd rám markolt nadrágon keresztül.

Nyögtem egyet, mert egyáltalán nem számítottam rá, hogy ezt fogja tenni. Kigombolta a nadrágomat, majd levette rólam, utána pedig az alsómtól is megfosztott, szóval teljesen meztelenül feküdtem alatta, viszont egyáltalán nem éreztem zavarban magamat. Ajkaimra tapadt és szenvedélyes csókcsatát kezdeményezett, én pedig belementem, mert kívántam. Azt akartam, hogy végre hozzám érjen ott lent, hiszen majd szét durrantam. Végigvezette jobb kezét az egész testemen, majd megéreztem ujjait a férfiasságomnál. Felsóhajtottam, amikor mozgatni kezdte a kezét és nagyon kellett koncentrálnom ahhoz, hogy vissza tudjak csókolni, mert az ujjai rendesen elvonták a figyelmem.

Sosem gondoltam volna, hogy ilyen jó érzés, amikor intim kapcsolatba kerülsz valakivel. Jungkook tudja, hogy mit csinál, bár elmondása szerint eddig csak Hyerinnel volt együtt, szóval csak ott szerzett tapasztalatot. Löktem egyet a csípőmön, amikor gyorsítani kezdett a tempón és éreztem, hogy ha így folytatja, akkor nekem végem lesz. Rohadtul élveztem minden egyes percet, amit Jungkookkal töltöttem és azt hiszem, hogy még sosem voltam ilyen boldog, mint most.

Végigcsókolta a felső testem, majd kikerülve a legérzékenyebb pontomat, a combjaimat kezdte puszikkal ellepni. Néhol bele is harapott bőrömbe, mire összeszorítottam az izmaimat. Számba vette farkamat és mozgatni kezdte a fejét, közben pedig golyóimat kezdte markolászni. Egyre jobban éreztem, hogy bármelyik pillanatban elélvezhetek, ezért közöltem is Jungkookkal, hogy gyorsítson.

A nevét nyögve léptem át a gyönyör kapuját. Jungkook a lehető legszexibb módon megtöröltem a száját, majd egy apró csókot nyomott a számra és végigsimított az arcom jobb oldalán.

- Remélem most már nem haragszol - kaptam egy újabb csókot, mire megráztam a fejem, hiszen egyelőre csak ennyire futotta.

[...]

- Még jó, hogy nem fürödtem le előbb - kuncogtam fel, miután beértem a szobába, immár tisztán.

- Szeretnél a szobámba aludni? - húzogatta szemöldökeit.

- Szabad nekem olyat?

- Miért ne szabadna? - ragadta meg a takaróm és a párnám, majd a szobája ment.

Elővettem a táskámból a pandát, majd azt szorongatva sétáltam utána.

- Az, hogy kerül hozzád? Nem láttam itt már egy jó ideje. - mutatott a plüssre.

- Hyerin elhozta nekem a suli elé - hajtottam le a fejem.

- Miért nem mondtad?

- Azt hittem tudsz róla. De nem érdekes. - bújtam be az ágyba.

- Nem értem miért kell hozzányúlnia a dolgaimhoz, amikor elpofáztam neki, hogy annak a pandának ott van a helye és kurvára ne érjen hozzá - mérgelődött, majd ő is lefeküdt.

- Nyugi - simítottam végig arcán, mire rám pillantott.

- Úgy érzem sosem lesz ennek vége. Sosem fog eltűnni az életemből. - sütötte le szemeit.

- Hyerin?

- Igen, ő. Azt várom, hogy szakítson végre velem, de esze ágában sincs. - sóhajtott egy aprót.

- Semmi sem tart örökké - takaróztam be nyakig, majd a plafont kezdtem tanulmányozni.

- Te felmernél vállalni engem? Mármint, hogy együtt vagy velem? - tért át másik témára.

- Igen. Én azt várom, amikor majd kézen fogva sétálhassunk a városban, miközben esik a hó. - merengtem el.

- Hó közben? - nevetett fel.

- Nem muszáj hónak lennie, azt csak úgy hozzátettem. De igen, én felvállalnálak. És te? - pillantottam rá.

- Annyira szeretnélek felvállalni - pillantott rám érzelmekkel teli tekintettel.

- Egyszer talán annak is eljön az ideje. De a lényeg, hogy együtt vagyunk, nem? Lassan két hónapja! - vigyorogtam, mire az ő arcára is mosoly került.

- Mikor is váltottunk szerepet?

- Nem tudom, de nekem tetszik - bújtam oda hozzá, mire egy apró puszit kaptam a fejem tetejére.

- Azért jól érezted magad ma?

- Csodásan - haraptam be ajkaim, visszagondolva az este történéseire.

- Ennek örülök. Én is jól éreztem magam - kulcsolta össze ujjainkat. - Tudod, először az fogott meg benned, hogy ennyire zárkózott vagy. Mármint ha valaki közelebb kerül hozzád, akkor nagyon nyitott vagy, de külső szemlélőből, viszont nagyon zárt és elővigyázatos. - váltott ismét témát.

- Sok emberben csalódtam már, szóval muszáj.

- Neked mi tetszett meg először bennem? - puszilta meg a kezem.

- Hogy törődtél velem, és igazából nem tartottalak sosem csúnyának - pirultam el a gondolatra, mire eszembe jutott, amikor bevallottam magamnak, hogy Jungkook nem közömbös számomra.

- Szeretlek Jimin - mondta pár perc csend múlva.

- Én is szeretlek - pillantottam rá, majd szorosan átöleltem.

Némán feküdtünk, de nem volt kínos csend. Úgy érzem ma átléptünk egy újabb határt, közelebb kerültünk egymáshoz, újabb élményekkel lettünk gazdagak. Lehet, hogy nem tart örökké ez a boldogság, sőt nagy valószínűséggel már holnap szomorú leszek, de ebben a pillanatban semmi és senki nem tudta elrontani a jókedvem. Itt fekszek Jungkook ágyában, szorosan ölelem őt, biztonságban vagyok és kimondhatatlanul boldog is egyben. Azt hiszem beleszerettem a testnevelés tanáromba.

Sziasztok!
Most kivételesen nem azért írok a rész alá, mert kaptam valami díjat vagy kihívtak egy challengere. Csak tudatni szerettem volna veletek, hogy a tegnapi nap folyamán megírtam ennek a blognak az utolsó részét. Összesen 73 részesre sikerült a történet (és amúgy elsírtam magam az írása közben, de nyugi nem írok szomorú végű sztorikat, szóval nem azért sírtam!) Szóval most már csak a részek publikálása maradt hátra.

Másodjára pedig van egy új blogötletem, ami természetesen Jikook. Nem tudom, hogy valakit érdekelne-e, de gondolkozok rajta, hogy elkezdek vele komolyabban foglalkozni, hiszen nagyon megtetszett az alap sztori. (Röviden: Jimin belép egy társkereső oldalra, de hamis adatokat ad meg magáról. Megismerkedik Jungkookal és beleszeret az ál Jiminbe. És persze jönnek a bonyodalmak, meg ilyesmik.)

Harmadjára pedig meg szeretném köszönni, hogy elérte a 28K nézettséget a My favorite teacher, ami szerintem egy nagyon nagy szám. Köszönöm, hogy olvastok engem és a kis történetem, remélem, a továbbiakban is számíthatok rátok és a bíztató, jobb kedvre derítő kommentjeitekre.

További szép napot és hetet mindenkinek! Két nap múlva találkozunk! 😉❤

Ui: A tegnapi nap folyamán szenvedtem a rész kitételével, de sajnos nem rakta ki a részt! Szóval bocsánat, hogy csak ma hoztam a részt.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top