-Mikor kezdődnek az óráid?

-Majd csak délután 2-kor.

-Addig nézünk egy filmet?-foglaltam mellette helyet a kanapén.

-Jól értem? Filmezni akarsz velem?

-Igen.Vagyis nem úgy értettem!-kezdtem mentegetőzni, a fiú pedig elröhögte magát-Tudod,hogy nem úgy gondoltam...

-Azért jó volt látni, ahogy zavarba jösz.

-Nem is jöttem zavarba-ráncoltam a homlokom.

-De... Tiszta vörös a fejed.

-Most vettem be lázcsillapítót és eléggé melegem van.

-Lázas is vagy?!

-Azzal kezdtem...

-Ja! Tényleg...

-Fárasztó vagy néha...

-Néha? Ugyan Édesem, én mindig.

-Miért hangzott az Édesem olyan természetesen a szádból?

-Ezt gyakoroltam a tükör előtt tegnap egész este-vigyorodott el, én pedig felnevettem,miközben valami random filmet keresve elindítottam azt-Mi ez?

-Nem tudom-vontam vállat-Még nem láttam.

-Szóval velem fogod elveszteni a szüzességedet?

-Úgy tűnik. Mármint a filmeset.

-Persze, persze. Szép mentés.

-Sho...

-Tessék Édesem.

-Ki foglak csinálni-meredtem a fiú arcára, aki volt hajlandó a film elejéről felém fordítani tekintetét, még mindig vigyorogva.

-És ezt te hogy is tervezted?

-Lehetőleg jó gyorsan.

-Shh... Nézd a filmet-rakta a mutatóujját a szám elé, mire én homlokot ráncolva a Tv felé fordultam-Hé... [Név]...

-Nem alszom!-ültem fel a kanapén, miközben a szemeim is kipattantak.

-Látom-nevetett fel halkan mellettem a fiú,miközben visszahajtottam a fejem a mellkasára. Megfogta a homlokom, majd elégedetten bólintott-Lement a lázad.

-Jól tette.

-Figyelj.

-Hm?-néztem fel rá,majd mikor rájöttem, hogy ez nem Kei, leszálltam a fiúról és simán melléfeküdtem. Baszki.

-Lassan el kell mennem, mert kötelező óráim lesznek-csak bólintottam.

-Hány óra?

-Egy arcra pusziért cserébe megmondom.

-Déja vu-m van...

-Fél 2.

-Mi?!2-kor kezdődnek az óráid!

-Van olyan dolog ami jobban megéri.

-Akarom tudni mi?-emeltem meg a szemöldököm.

-Hát...-nyitotta meg a galériáját, majd az arcomba nyomta a kismilliónyi képet rólam, ahogy éppen a vállán és a mellkasán alszom-Nézd ezt... Itt véletlenül vakuztam. Először azt hittem, hogy majd felkelsz rá, de nem keltél. Ohh... Délben adtam be neked lázcsillapítót, amit anyud kinnt hagyott az asztalon, mert tiszta forró voltál.

-Köszönöm. De... Miért?

-Hát...Igazából... Nem is tudom. Te nem vagy olyan, mint a többi lány. Félre ne érts, nem táplálok irántad olyan érzéseket, csak... Végre jó, hogy nincs egy olyan csaj, aki egyből a karjaimba veti magát,a nélkül,hogy ismerne. Te meg... Befrendzónóltál. Igaz... Szarul esik, de... Örülök neki. Szóval... Szeretném ha barátok lennénk. Mindig is akartam egy csaj havert, de... Sosem jött össze.

-Ohh...Szpesöl vagyok. Értem én-bólogattam,a fiú, pedig röhögve megrázta a fejét-Legyen így, szerintem tök jófej vagy... Meg... Néha egész elviselhető. Szóval... Rendben. Ennek örülök, mert... Veled tudok olyanokról beszélni, amikről a lányokkal nem.

-Megbeszéltük.

-Azt hiszem igen.

-Most pedig válassz, melyik képet toljam fel az Instámra.

-Ne már-nevettem el magam.

-De már. Ezt, ezt vagy ezt?-mutatott meg 3 képet. Az elsőn a mellkasán van a fejem, miközben átölelem. A másodikon még ülve vagyunk, akkor a vállára van hajtva a fejem. A harmadikon, pedig csak simán én vagyok rajta.

-Olyan nincs, hogy egyiket sem?

-Nincs.

-De-

-De sincs.

-Akkor az első...