-Hova mész?

-Jó helyre-támaszkodtam meg a falon,hogy felhúzhassam a cipőm.

-Minek mész el itthonról 7 órakór?

-Nem hiszem,hogy magyarázkodnom kéne neked,a bátyámnak.

-Mostoha bátyád-javított ki.

-Elmentem!

-Hé!Az ölelésem hol marad?

-A mid?

-Az ölelésem-tárta szét a karjait,majd közelebb lépve hozzám,magához húzott.

-Milyen betegségben szenvedsz?

-Húg komplexus?Talán-csak ellöktem magamtól.

-Maj szólj ha kigyógyúltál belőle...

-Ez nem gyógyítható-rácsaptam az ajtót,majd elindultam a megbeszélt helyre.

---Tegnap---

-Bocs...-hajtotta le a fejét az előttem álló fiú egy lépést hátra lépve-Nem akartam csak...

-Semmi baj-ráztam meg a fejem mosolyogva,mire Yuu felnézett.

-Csak, csak szeretlek...-jó formán nem is hallottam valamit a motyogásából.

-Tessék?

-Szeretlek!-azt hittem elsőre csak félrehallottam, szóval gondoltam rákérdezek újra.Beszédre nyitottam a számat, de közbevágott-Tudom, hogy te nem...Szóval,felejtsük is el ezt az egészet...Mindketten jobban járunk.

-Visszaakarnád vonni a tettedet?

-Igen...

-És miért?Ami megtörtént, azt nem lehet csak úgy elfelejteni-mosolyogtam a paradicsom vörös fiúra-Sőt, nem is akarom elfelejteni.

-Komolyan?-csak bólintottam-Ezesetben,ömm, izé... Legyél a barátnőm vagy mi.

-Rendben.

✨✨✨

-Hali-fogtam meg hátulról Yuu vállát, ugyanis a füllhallgatója bevolt dugva a fülébe.Egy picit megugrott, majd mikor észrevette, hogy csak én vagyok az egy halvány mosolyt eresztve,halkan vissza köszönt.

-Szia.

Lassan elindultunk a suli felé,majd megálltunk egy jelzőlámpánál, ami pirosan világított.Unalmamban elkezdtem nézelődni,bambulni.Figyeltem az autókat.Fekete ,szürke, kék, zöld, feket, szürke, kék, zöld, fekete szürke, kék, sárga?Zöldnek kellett volna következnie...Jah,igen azt elfelejtettem említeni, hogy kb. ennyiben kimerül az autókról való tudásom.Nálam a lényeg, hogy milyen a színe.

-Gyere,zöld van-kulcsolta rá az ujjait sajátjaimra a mellettem álló fiú.

Igazából örültem neki.Mármint,olyan jó érzést keltett bennem,kellemeset?Talán.Nem nagyon tudom magam szakszavakkal kifejezni ezen a téren.Nem is bántam a dolgot, valamint, ahogy fel-felpillantgattam a fiúra, nem nagyon tűnt úgy, mint aki el akarna ereszteni.

Mikor beértünk az iskola területére, lehet, hogy csak a paranoiám miatt, de minden egyes szempár szugeráló nézését magunkon éreztem.

-Ez meg mit jelentsen [Név] Saito!?Az 5-ös fogatból kellett volna valakit választanod!Ez így volt megírva, abban a jó vastag könyvben!A legendában!

-Ch...Azt hittem Kei-vel jösz össze-nézett rám Chise-Pedig már egész fanclubot alapítottam nektek ...

-Én Tomo-ra tippeltem-sóhajtott Arisa-Miért nem vele jöttél össze?

-Állj!Akkor ez azt jelenti?-mosolyodott el Hana-Perkáljatok!-nyújtotta ki mind a kettő kezét, majd Chise és Arisa is egy-egy papír pénzt nyomott a markába-Én megmondtam, hogy egyikkel sem jön össze.

---

Nah jó, rám fér már egy kiadós verés...Több napja nem volt rész és előhuzakodok egy ilyen rövid szarral.Bocsánat.Viszont,megpróbálok visszatérni a minden napi részekhez, csak hát,lusta vagyok.Ezt a részt ma már 2.jára írom meg hála a Drága Wattpad nevű alkalmazásomnak köszönhetően.Kövezzetek meg! 🤣🤣Remélem azért tetszett.

Pusz❤️