Valahogy egész "nagy " gyülekezés lett körülöttünk,már amennyire a 4 ember soknak számít.

-Nem,nem vagyunk együtt miért?

-Itt nekem nem úgy tűnik-közelített rá a képre.

-Istenem.Kei!Ugye,hogy nem vagyunk együtt?

-De.Nem értem,hogy miért tagadod-nézett fel a telefonjából,miközben megrázta a fejét.Mindenki egy kisebb röhögésben tört ki.

-Nem vagy vicces-fintorogtam,majd inkább visszaültem a helyemre és elkezdtem görgetni az Instát.Kicsöngettek,így a lányokkal a folyosó felé vettük az irányt.

-Milyen óra lesz?

-Ének.

-Nem benne vagy a suli bandájában?-nézett rám Arisa,mire csak bólintottam egyet.

-Még nem is hallottunk énekelni...

-Miért nem léptek fel valahol?

-Mert ahhoz lusták vagyunk...

-De miééért?

-Nézd-fordítottam meg,hogy nekem háttal legyen,majd rámutattam Kei-re-Menj oda hozzá és kérdezd meg.

-Megyek is!

Nem sokára becsöngettek, így kezdetét vette az a csodálatos ének óra.

Ahogy végig néztem a termen, egyből megakadt a tekintetem, valamin, ami általában nem így szokott lenni.Pontosabban Yuu-t vettem észre,ahogy most nem a padján alszik, mint általában, hanem figyel.Engem.

Rámosolyogtam,mire ő is viszonozta ezt a gesztust.Ráfeküdt a padjára, de még mindig engem nézett, mire én csak elkezdtem emelgetni a bal szemöldököm.Halkan felkuncogott, de én is alig hallottam, nem hogy a tanár.Főleg, hogy a többiek épp kornyikálnak.

A pad alatt elkezdett pötyögni a telefonján, majd jelzett, hogy nézzem meg a sajátom.Óvatosan elővettem a farzsebemből és feloldottam.Egy üzenetem érkezett Yuu-tól.

Yuu:Nem megyünk el suli után valahova?🤔🤔

Én:Pláza? 😏😏

Yuu:Rendben.

Igen, ez egy nagyon hosszasra nyúló párbeszéd volt, csodálom, hogy ennyit egyáltalán leírt.Egy hónap nem hallottam ennyit beszélni egyhuzamban.

-Mi az a titi?-lóbálta meg a kezét a magasban Haru.Szinte az egész osztály ránézett.

-Te véletlen nem a suli zenekarába jársz?

-És?Nem húzhatom az időt hülye kérdésekkel vagy mi?

-Nyissátok ki az ablakot...-állt fel Ni-chan és valóban az ablak felé vette az irányt.

-Saito Ryo!Ne sétálgass az órámon!Kizahu Haru, te pedig legyél szíves nem zavarni az órát ilyen kérdésekkel!

Amint ezt a tanár kimondta, kicsöngettek, így hamar a káosz uralkodott el az osztályon.

-Hé Ryo!Ezt elhagytad-ugrált oda Ni-chan padjához Haru, ökölbe szorítva a kezét.Ni-chan kinyújtotta, mire a szőke fiú, csak rákulcsolta az ujjait drága bátyáméra.

-Haver!Ha nem akarsz törött kezet és egy lila foltot a szemed körül, most elengedsz...

-Egy pusziért cserébe-csücsörített.

-Akkor mehetünk?

-Ja, igen persze-dobtam fel a táskámat a vállamra, majd kimentünk a teremből, az épületből és végül elhagytuk az iskola területét.