84.rész
-Nincs Isten!
-Már hogy ne lenne!Hiszen én vagyok az.
-Ezzel tudnék kötekedni...Sicc kifele!
-Hmm...Nem.
-Miért nem?
-Mert nincs kedvem.
-Anya!-kiabáltam továbbra is az ágyamban fekve.
-Igen?-dugta be a fejét a szobám ajtaján.
-Ez minek van itt?-fintorogtam rá nézve a fiúra.
-Ő...-javított ki-Amúgy a hétvégére elhoztuk, mert nagyon elakart jönni.
-Otthon kéne lenned, ha már hazajöttél a koliból.
-De nem ott vagyok-rántott vállat.
-Mondd, hogy Rika is itt van?-ültem fel nyöszörögve.
-Hát persze, hogy nem.
-Hol a netkábel?
-Minek az neked?
-Felakasztani magam, minek másra?
-Azt hittem már azt akarod, hogy bemutassam az új trükköm, ahoz is kéne valami kábel...Van valahol?
-Jóéjt!-dőltem vissza az ágyba ismét a fejemre húzva a takarót.
-Iori,a vendég szobaában alszol, vagy itt, [Név]-val/vel?
-A vendég szobában alszik!
-Jó lesz itt [Név] mellett, ne fáradj nénje.
-Meg a francokat, húzol a nappaliba, vagy bánom is én!
-Jó éjt-csukta be anya az ajtót.
-Nah szóval-emelte fel a takaróm Iori, majd elkedzett befészkelni mellém.
-Én nem alszok veled!
-Ugyan már!Régen meg nem lehetett rólam leválasztani és délután is aludnom kellett veled, mert nélkülem nem voltál hajlandó.
-Mit szívsz?Én is kérek!
-Levegőt [Név] , levegőt-fordított nekem hátat, ezzel lehúzva rólam a takarót-Jön a hátamra a hideg, ne szelőztess már!
-Add vissza a takaróm!-kezdtem el rángatni.
-Ne hisztizz már, aludnék.
-Az semmi, én is.Takaróval magamon...
-Nesze-dobta rám a felét.
-Na végre!
-Amúgy...
-Hmm?-csend-Mivan?-ismét csak csend-Megverjelek hülye gyerek?!
-Aludnék...-fúrta a fejét a párnába, mire csak egy tockos volt a válaszom-Ezt miért kaptam?
-Vajon?
-Kicsiként cukibb voltál!
-Még most is az vagyok.
-Ezzel tudnék vitázni.
-Hajrá!
-Mi hajrá?
-Kezddj el vitázni. Velem.
-Nem...
-Miért nem?
-Nem, mert...mert félek, hogy megversz.
-Okos kutya.Buksi simit neki.Na kuss,most már tényleg álmos vagyok.
-Kaphatok jó éjt puszit?
-Nem-jelentettem ki nemes egyszerűséggel.
-Miért nem?Tudod, amikor kicsi voltál mindig adtál.Ide ni-mutatott a szájára.
-Az az idő már elmúlt kiscsillag...Valamint, teljes mértékben biztos vagyok benne, hogy kényszerítettél rá...Chh ,pedofil.
-Naaa,légysziii~.
-Nem.
-És a homlokomra?
-Nem.
-Ölelés?
-Ne tapizz...
-De légyszii~-nem tudom, hogy a fáradtság, vagy mi miatt, de meggondoltam magam.
-Egyetlen egy szájra puszi, semmi más.
-Yeey~-a fiú csendben, mosolyogva figyelt, a takaró alól kikukucskálva.Kómásan közelebb hajoltam hozzá, majd megtörtént aminek meg kellett.
-Ezt jegyezd meg egy életre, mert több ilyenben soha a büdös életben nem lesz részed.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top