84.rész

-Nincs Isten!

-Már hogy ne lenne!Hiszen én vagyok az.

-Ezzel tudnék kötekedni...Sicc kifele!

-Hmm...Nem.

-Miért nem?

-Mert nincs kedvem.

-Anya!-kiabáltam továbbra is az ágyamban fekve.

-Igen?-dugta be a fejét a szobám ajtaján.

-Ez minek van itt?-fintorogtam rá nézve a fiúra.

-Ő...-javított ki-Amúgy a hétvégére elhoztuk, mert nagyon elakart jönni.

-Otthon kéne lenned, ha már hazajöttél a koliból.

-De nem ott vagyok-rántott vállat.

-Mondd, hogy Rika is itt van?-ültem fel nyöszörögve.

-Hát persze, hogy nem.

-Hol a netkábel?

-Minek az neked?

-Felakasztani magam, minek másra?

-Azt hittem már azt akarod, hogy bemutassam az új trükköm, ahoz is kéne valami kábel...Van valahol?

-Jóéjt!-dőltem vissza az ágyba ismét a fejemre húzva a takarót.

-Iori,a vendég szobaában alszol, vagy itt, [Név]-val/vel?

-A vendég szobában alszik!

-Jó lesz itt [Név] mellett, ne fáradj nénje.

-Meg a francokat, húzol a nappaliba, vagy bánom is én!

-Jó éjt-csukta be anya az ajtót.

-Nah szóval-emelte fel a takaróm Iori, majd elkedzett befészkelni mellém.

-Én nem alszok veled!

-Ugyan már!Régen meg nem lehetett rólam leválasztani és délután is aludnom kellett veled, mert nélkülem nem voltál hajlandó.

-Mit szívsz?Én is kérek!

-Levegőt [Név] , levegőt-fordított nekem hátat, ezzel lehúzva rólam a takarót-Jön a hátamra a hideg, ne szelőztess már!

-Add vissza a takaróm!-kezdtem el rángatni.

-Ne hisztizz már, aludnék.

-Az semmi, én is.Takaróval magamon...

-Nesze-dobta rám a felét.

-Na végre!

-Amúgy...

-Hmm?-csend-Mivan?-ismét csak csend-Megverjelek hülye gyerek?!

-Aludnék...-fúrta a fejét a párnába, mire csak egy tockos volt a válaszom-Ezt miért kaptam?

-Vajon?

-Kicsiként cukibb voltál!

-Még most is az vagyok.

-Ezzel tudnék vitázni.

-Hajrá!

-Mi hajrá?

-Kezddj el vitázni. Velem.

-Nem...

-Miért nem?

-Nem, mert...mert félek, hogy megversz.

-Okos kutya.Buksi simit neki.Na kuss,most már tényleg álmos vagyok.

-Kaphatok jó éjt puszit?

-Nem-jelentettem ki nemes egyszerűséggel.

-Miért nem?Tudod, amikor kicsi voltál mindig adtál.Ide ni-mutatott a szájára.

-Az az idő már elmúlt kiscsillag...Valamint, teljes mértékben biztos vagyok benne, hogy kényszerítettél rá...Chh ,pedofil.

-Naaa,légysziii~.

-Nem.

-És a homlokomra?

-Nem.

-Ölelés?

-Ne tapizz...

-De légyszii~-nem tudom, hogy a fáradtság, vagy mi miatt, de meggondoltam magam.

-Egyetlen egy szájra puszi, semmi más.

-Yeey~-a fiú csendben, mosolyogva figyelt, a takaró alól kikukucskálva.Kómásan közelebb hajoltam hozzá, majd megtörtént aminek meg kellett.

-Ezt jegyezd meg egy életre, mert több ilyenben soha a büdös életben nem lesz részed.







Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top