70.rész
-Akkor miért hisztizel?
-Nem hisztizek...
-Pedig nekem úgy tűnik.
-El kell, hogy keserítselek.
-Hova megyünk?
-Majd meglátod...
-Nah, de hova?
-Mondom, majd meglátod.
-Kei~!
-Jól van na!Hozzám.
Mire észbe kaptam, már a bejárati ajtót zárta be, engem óvatósan neki lökve annak.Ajkaimra támadt.A nyelve könnyedén átcsusszant a számba.Azt sem tudtam hol vagyok, nem hogy mi történik.
Valamiért hagytam magam.A lábaim cserben hagytak remegni kezdtek, lehet ha ő nem tart meg, ott helyben össze is esek.A pillangók a gyomromban csapkodni kezdtek, valamiért kiakartak onnan jutni.A kezeim a szőke tincseibe vezettem, amivel játszani kezdtem.
Időnként bele-bele mosolygott a csókba,úgy ahogy én is.A szobája felé kezdett húzni, egy percre sem elválva tőlem.Ledöntött az ágyra, majd nagy nehezen, de elszakadt az ajkaimtól. Benyúlt a pólóm alá, én,pedig levegő után kapkodva próbáltam meg felülni, de a vállaimnál fogva visszanyomott az ágyra.
-Izé, én ezt nem akarom...-állítottam meg a kezét.Egyet csettintve a nyelvével hajolt rá a nyakamra.Puszilgatni kezdte, majd egy-két helyen kissé meg is szívta.Mielőtt még ellenkezhettem volna, egy jó kora lila foltot hagyott a szegcsontomon és a nyakamon is-Te most komolyan kiszívtad?
-Csak hogy tudja az a kis pincsi, kivel van dolga...-mászott le rólam,elhagyva a szobát.
-Várjál már!Most mivan?-keltem ki én is az ágyból követve őt.Leült a kanapéra,majd az ölébe rántott.
-Nem értelek...-hajtotta a vállamra a fejét.
-Én nem értelek!
-Szerintem rajtam könnyen ki lehet igazodni...
-Kinek?Mert, hogy nekem nem az is biztos...
Hazafele menet, amennyire csak lehet próbáltam takargatni a nyakam.A hajam is kiengedtem,hogy az is valamilyen szinten fedje.Hülye Kei...Úgy fejbe tudnám vágni,ezzel most nagyon felhúzott...
A bejárati ajtón, megpróbáltam halkan bejönni, de miért is jönne valami nekem össze az életben...
-Hol voltál? Már fél 9 van...
-Bocsi,csak elfelejtettem hazajönni-vigyorogtam rá kínosan, majd megindultam a szobám felé.
-Pasi szagod van...-fogta meg a csuklóm visszarántva.
-Miért lenne az?-khm...tanultam az előző esetből.
-Ki volt?-simított végig a nyakamon, mire felszisszentem.
-Jah,beütöttem,még a suliban.
-Ne hazudj.Ki szívta ki?-nem válaszoltam-[Név]?!
-Senki...-hajtottam le a fejem.
-Tudod,áh mindegy nem is érdekes, csak reméltem, hogy legalább annyira megbízol bennem, hogy elmondod...Gyere eltűntetem-húzott maga után.A hűtőből kivett egy üdítőt, majd a nyakamhoz nyomta-Fogd.
Eleget téve kérésének ott tartottam az üveget.Most nagyon értékeltem, hogy nem kezdett el újra kérdezősködni.
Lassan elballagtam fürdeni, majd aludni.Másnap reggel első dolgom az volt, hogy a fürdőbe baktatva konstantáltam magammal, hogy ugyan halványabb lett, de még mindig látszódik a nyoma.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top