54.rész

Egész jól beszédbe elegyedtünk Sho-val.Csak azt vettem észre amikor furán néz rám.Megéreztem magamon két kezet,ami felemelve az ölébe ültetett.Leszokhatna már erről...

-10 percig nem figyelek rá, már pasizik is-rázta meg a fejét halvány mosollyal az arcán, mire ez a fiúból egy kisebb nevetést váltott ki-Kei vagyok-nyújtotta a kezét, amit Sho elfogadva be is mutatkozott.

Valahonnan olyan ismerős ez a fiú.Foggalmam sincs, hogy honnan, de nagyon ismerős.

-És,van valami Instád vagy valamid?

-Persze, hogy van.

-Mi a neved?Bekövetlek, ha visszakövetsz-ajánlottam alkut.

-Ittoki Daisuke egybe végig csupa kis betűkkel.

-Az az Ittoki Daisuke?!-tágultak ki a szemeim-De miért Sou a neved?

-Becenév...Milyen?-nevetett fel.

-Én vagyok az [Név]!-csak oldalra döntötte a fejét, előkapartam a beszélgetést és az arcába nyomtam-Nah?

-Te vagy az [Név]-chan?

-Most csak én nem értem mi van?-nézett rám felhúzott szemöldökkel Chise.

-Íí,bocsi nekem most mennem kell-kapta fel a táskáját Sho-Örülök, hogy találkoztunk-ezzel a következő megállóban le is szállt.

-Most már van szék [Név]-nek is-szólt oda Tomo, miközben felénk közeledett.Mondhatnám, hogy ő a megmentőm...De túl hamar elbíztam magam.Megpróbáltam felállni Kei öléből, de visszarántva, jó erősen magához szorítva, tartott ott.

-Jó helyen vagy te itt-fúrta bele a fejét a vállamba.

-Nah, gyere szépen [Név]-fogta meg a kezem Tomo,felhúzva a fiú öléből, majd leültetett vele szemben-Ugye milyen egyszerű?Szerintem is, ezt megbeszéltük-Kei csettintett egyet a nyelvével és unottan kezdte mustrálni az ablak mellett elsuhanó tájat.

-Idegesítő vagy-motyogta épp elég hangosan ahhoz, hogy még megcsapja a fülemet, rekedtes mély hangja.

-Most, pedig lenne egy kérdésem.

-Hallgatom...

-Hideki Tomo legyélszíves leülni, mielőtt egy a tegnapihoz hasonló buszos incidens történik.

A fiú csak legyintve folytatta amit elkezdett.

-Szerintetek megérné, hogy írjak egy Tomo szótárt?

-Hozzád alapból szótár kell-tartottam magamban vissza a röhögést, a szerintem amúgy frappáns válaszomra.

-Nem oltásért jöttem, köszi, abból kapok eleget,hanem azért,hogy válaszoljatok nekem.

-Milyen hülye szót találtál már ki megint?

-Ilyent.

-És ezzel mi a baj?

-Csak ilyen és ilyet van, ilyent nincs hülyegyerek...

-Igen,miután a bátyádék kioktattak én is rájöttem.Amm ki volt az a srác, aki előbb leszállt?-erre Kei felkapta a fejét, majd válaszra nyitotta a száját.

-Az akit [Név], még nem ismer 5 perce,de már fel akarja szedni...

-Ez csúnya dolog...

-Kuss Rák.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top