44.rész

-Nah, gyere, ne csak ülj itt,ennyi erővel otthon is maradhattál volna telefonozni-rángatott fel a padról.

-Megyek már...-lépkedtem utána.Elég nehéz volt vele tartanom a lépést,kétszer olyan hosszú lábai vannak, mint nekem.Hogy bír ekkorákat lépni?

Egy géphez vezetett oda, majd egy játék kalapácsot nyomott a kezembe.

-Ne rajtam verd le-dobott be egy érmét, ezzel elindítva a játékot.Időközökként kis hörcsög-malac szerű lények bukkantak fel a lyukakból.Elvettem a 2.kalapácsot is, így könnyítve dolgomon.

Egyre gyorsabban bukkantak fel véletlenszerűen a kis állatok. Hirtelen még gyorsabb lett a játék, csodálom, hogy a tempót még bírtam tartani.

-Hé, [Név], lassan mennünk kéne-jött oda hozzám Chise.

-Mindjárt, még egy perc...Jó,mindegy-raktam le a kalapácsokat-Menjünk.

A szállásra visszafelé menet beleütköztünk pár évfolyam társunkba, így ők is velünk tartottak.Mi mást csináltak volna, ha nem a fiúkra tapadnak?Végülis mi "csakliztuk" el előlük a, hogy is fogalmaztak?Megvan, a "Csodálatos Ötös fogat" -ot...Szinte mimdenkire rátapadtak a lányok.

-De megtépem valamelyiket-rágta mellettem a körmét Chise.

-Hadd csatlakozzak-nézett rá pikkelő szemmel Hana.

-He,he,mondjuk azt a festett szőkét tépjük meg Kei mellett...

-[Név],valami árad belőled, hagyd abba...

-Távozz sátán!-tette keresztbe a barna hajú lány.

-Nah jó, most van ebből elegem!-roppantgattam ki az ujjaim,majd lekanyarodtam egy utcába.

-[Név]?

-Most hagyjatok....-ha jól gondolom,most még megyek egy kicsit, majd lekanyarodok, a második lehetőségnél, és pont a szállás előtt lyukadok ki.Az elképzelés része jó volt, de a végrehajtást, már nem mondanám annak.

Az még hagyján, hogy egyszer majdnem pofára estem, de hogy még nagyobb tömeg legyen itt, mint a főutcán, az már gáz. Lökdösődnöm kellett, így voltak akik anyukámat is emlegették.Mikor végre elértem a második utcát, lefordultam.Ez az előzőhöz képest kihalt volt.Csak pár idős néni beszélgetett a padon.Itt nem az autók,hanem a madarak hangját lehetett hallani.

A sejtésem beigazolódott.Az utca végén megpillantottam a fogadót, így gyorsabbra vettem a tempót.[Tiszta Petőfi vagyok😂]

Mikor beértem, a tanár felírt egy papírra.

-[Név]-chan,a többiek,nemtudod hol vannak?

-Szerintem mindjárt itt lesznek, csak én kicsit előrébb jöttem.

-Rendben,van még háromnegyed órád vacsoráig.Addig menj fel pihenni a szobádba, mert vacsora után közös program.

Elindultam a szobámba.Pár perc múlva a lányok is feltaláltak, majd lementünk vacsizni.

-Gondolom észre sem vették, hogy eltűntem-nevettem el magam, lefele menet.

-Tomo megkérdezte,hol vagy-rántott vállat Hana.

-Kajak?

-Jah, mióta megtudta, hogy még nem vagytok együtt Kei-vel, nagyon rád kattant.

A kaja tűrhető volt, majdnem ettem is belőle valamit.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top