38.rész
A fiú mosolygott, pontosítok, nevetett, valami belsős poénon.
-Komolyan ki a rák ez?
-Bá dumm ts-nevetett fel Hana.
-Min nevetsz?-fordult felé Chise.
-Tomo-nak,vörös haja van,[Név], pedig lerákozta.
-Ez csak szerintem nem vicces? -fordult felém ismét szőke barátnom suttogva.Ez alatt Hana feltérdelt a székre és átszólt a mögötte ülő fiúnak.
-Tomo, mától ráknak foglak hívni.
-Hogy mivan?
-[Név], azt mondta-
-Ültesd le!-pattantam fel a székről, majd visszaültettük a helyére Hana-t.
-Nah mi?-hajolt előre a fiú.
-[Név], beszólt, hogy te meg ki a rák vagy-kezdett el újra nevetni.
-Hát,illettek már kedvesebb jelzőkkel is...-vakarta meg a tarkóját a fiú, majd Ni-chan felé fordult-Hé, Ryo, nem ismer a húgod?
-Ezek szerint-rántott vállat.
-Hideki Tomo-vigyorgott rám a fiú.
-[Név]-nyújtottam a kezem, amit elfogadott.
-Nem is értem, eddig, hogy nem találkozhattunk...-gondolkodott el, majd annyiban hagyta és megint elkezdtek röhögni valamin.
-Fura egy gyerek-ültem vissza a helyemre.
-Rák-javított ki Chise.
-Jólvan-nevettem most már el én is magam.Kutakodni kezdtem a táskámba,majd mikor megtaláltam amit kerestem,meglengettem a lányok előtt.
-Kértek?
-Az ott Pocky?[Név], tudod mennyire szeretlek-vigyorgott rám Haru.
-Tudom-forgattam meg a szemeim és hozzávágtam.
-Valaki, hívja a mentőket!Eltörtek,[Név], hogy nem szorult beléd ennyi eggyüttérzés sem?
-Visszavegyem?-fordultam hátra a fiú visítozására.
-Kussba vagyok...-zárta be a száját, mintha egy cipzár lenne ott.
-Mivan Haru, befenyítettek?-röhögött fel Tomo, akarom mondani Rák.
-Vigyázz vele, mert neked megy-bontotta ki a csomagot. A lányok reményteli kiskutya szemekkel néztek rám.
-Nyugi, van másik...-halásztam elő, majd azt is kibontottam és feléjük nyújtottam.
Miután ezt bekebeleztük, visszaraktam az üres dobozt a táskámba.
-Hova mész Kei?-kérdezte Ryo,mikor a fiú kimászott az ablak mellé.
-Leülhetek?-támaszkodott meg a szék háttámláján.
-P-persze-csúsztam beljebb táskámat ölembe téve.
-2-es osztag figyeljétek, hogy kell csajozni!-állt fel a székéről Haru, majd az irányukba mutatott.
-Kussolj már el!Menj aztân addig szedd fel Ni-chan-t, ahogy látom, most úgy sme boldogítja senki.
Ryo és Tomo ú-ztak egy sort, majd inkább Haru visszaüllt a helyére saját dolgával foglalkozva.
-Ezt jól megmondtad [Név], úgy érzem jóban leszünk-jött oda Tomo is,a lányoknak hátat fordítva, egész testével felénk fordulva.
Chise odarakta a kezét a vörös fiú hátsó feléhez.Innen tök úgy nézett ki mintha belemarkolna.Egy bugyuta mosoly bújt a szám sarkába, amit a lány ki is szúrt.Majd tátogta, hogy fékénypezzem le.
Kicsit kijjebb húzva telefont a zsebemből,bekapcsoltam a fényképezőt, majd a hangosító gombot megnyomva lőttem egy sorozatot, hogy legalább egy jó kép legyen.
-Min nevetsz?-fordult hátra Tomo.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top