155.rész

-Tegyél le!

-Ahogy szeretnéd hercegnő-dobott le a szőke az ágyra.Valamiért hátat fordított nekem, de én megfogva a kezét magamra rántottam.

Ahogy bele szippantottam a pólójába, most nem éreztem azt a tipikus vanillia illatát.Tömény alkohol szaga volt.Nagyon erősen.Végül is, miért ne ihatna ő is?

Megtámaszkodott felettem, de nem csinált semmit sem, csak nézett a szemeimbe.

-Aludjunk?-hallottam meg a hangját, bár elég tompán.Jó formán csak a szájáról olvastam le mit is mondott, amit szintén kicsit homályosan láttam.

-Dehogy!Ne legyél hülye!Fiatal még az éjszaka! -pusziltam meg a homlokát, miközben beletúrtam a hajába.

-Mennyit ittál?

-Hehe.A 11. feles utántól képtelen vagyok számolni.

-Nem vagy rosszul?

-Most,hogy mondod.Eléggé szédülök...-bújtam hozzá közelebb.

-Ugye nem fogsz lehányni?

-Dehogy.Sosem hánytam még piától.

-Ámen...

-Legalább is nem emlékszem rá...Hé! Ne lökj már arrébb.Mi van veled?

-Szűz vagy még?

-Azt hittem már megbeszéltük, hogy nem feküdtem le Yuu-val...-fúrtam bele a fejem sóhajtva a mellkasába újra.

-[Név]?

-Hm?

-Biztos, hogy jól vagy?

-Persze-vigyorogtam rá, miközben újra elkezdtem játszani az egyik szőke haj tincsével.

-[Név]?

-Mivan már?!

-Megcsókolhatlak?

-Miért ne tehetnéd?Ne legyél buta-ráncoltam a homlokom.

-Hát jó...-tűrt ki egy tincset az arcomból, majd azt a két kezei közé fogva ráhajolt az ajkaimra.Valmi most olyan más.Olyan...Nem olyan, mint lenni szokott.A nyelve könnyen becsusszant a számba, majd felfedező útra indult, míg a fiú a felsőjét piszkálta.

Csak azt vettem észre, mikor már ledobta a pólóját és visszamászik elém.A tarkómnál fogva újra maga felé húzott és újra megcsókolt.Levette rólam a pulcsimat, de a rövidujjút rajtam hagyta.Felültetett, majd az ágyon ülve a falnak nyomott.Egyszer csak fordítottam a helyzetünkön, majd neki döntve a hátát a falnak beleültem az ölébe, majd újra ajkaira hajoltam.

Erősen megharapta a számat,mire felszisszentem.Pár másodperc után már érezni is lehetett a számban azt a vasas, tipikus vér ízt.A fiú nem is zavartatva magát, tovább folytatta.Újra megharapott, így mégegyszer felszisszentem.

A nyakamra vándorolt ajkaival, mire megfogva a fejét kicsit hátrébb toltam.

-A nyakamat most ne...Észreveszik a többiek.

-Ezt úgy mondod mintha zavarna.

-Hát...

-Rendben-nézett fel rám sóhajtva- Legyen ahogy akarod...-tért vissza az ajkaimhoz.Újra felszisszentem, amikor ahhoz a két részhez ért ízlelőszervével-Várj-nézett körbe, majd az íróasztalon észrevett egy pohár vizet,azt megfogta és felém nyújtotta-Öblítsd ki.

-És hova köpjem?

-Nyeld le...-megtettem amit mondott, majd újra megcsókolt.Hátralökött az ágyon.

-A pohár!

-Kit érdekel?-kapta ki a kezemből, majd visszacsúsztatta az asztalra.Ismét birtoklásba vette az ajkaimat.Már nagyjából végig is tapiztam az egész kigyúrt felső testét,amikor a fiú se szó, se beszéd a vállamnál fogva hátrébb tolt magától.

-Most mivan?-néztem rá értetlenül.A fiú csak lemászott rólam és felvéve a pólóját inkább átült az íróasztalnál lévő székre.

-Hé!-tört be valaki az ajtón, tekintetét körbevezette a szobán, majd megakadt rajtam.

-Kei?-kezdtem el hunyorítani.És itt koppant egy nagyot az a nem létező valami a földön.Szerintem valamennyire kijózanodtam, mert végre nem csak foltokat láttam.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top