Én ezt most hangosan is kimondtam?Elfogok süllyedni szégyenemben...Hogy bírtam ilyen őszintén beszélni neki az igazi érzelmeimről?Alig ismerem!Erre meg kiöntöm neki a lelkem és még ez is...Komolyan nem vagyok normális.

Lehajtottam a fejem és hirtelen a kanapé anyaga és mintázata sokkal érdekesebbnek tűnt, mint bármi más ebben a szent pillanatban.Újra megtörtént, újra és újra megcsókolt, míg el nem mosolyodva viszonoztam neki.

Tényleg nem ismerem...Senkit sem ismerek, aki a környezetemben tartózkodik...Talán most jöttem rá, hogy mindenkinek sok oldala van és ez mind attól függ, hogy te hogyan állsz az illetőhöz.

Lehet nem a legokosabb döntés hagyni magam egy 19 évessel szemben,de teljesen a hatalmába kerített.Tök mindegy mit szeretnék tenni, a testem nem engedelmeskedik.

A szőke tincseibe vezettem a kezeimet,majd beleültem az ölébe, mire ismét csak öntelten elvigyorodott.A egyik kezével támasztotta magát, nehogy hátra essünk, miközben a másikkal a derekamat fogva húzott magához még közelebb.Már ha lehet ennél jobban...

Lihegve váltam el tőle, majd a homlokát az enyémnek döntve várta míg kifújom magam.

-Mi lenne ha ma itt aludnál?

-De-

-Esküszöm, hogy nem fogok semmivel sem bepróbálkozni nálad.

-Ruha sincs nálam...

-Kölcsön adok valamit.Ezen ne múljon-csak bólintottam.Egy törölközővel és valami ruhájával a kezemben betolt a fürdőbe, majd miután kiment, maga után becsukta az ajtót.

Hát ez így furcsa lesz...Az egyszer biztos.Nem is tudom, hogy ezt minek nevezik...Talán izgulásnak?Senki sem látott még így csak...Csak Kei.Bassza meg!Akkor most már nem ő lesz az az egyetlen!

Felkaptam magamra a sokkal nagyobb pólót, mint ami a méretem, majd szépen, lassan, nem elsietve a dolgot, kitaláltam a fürdőből.Végig vezette rajtam a tekintetét,majd egy picit megfogva elhúzta tőlem a póló anyagát.

-Ha tudom, hogy ilyen nagy lesz rád gyerekkori cuccokat adok.

-Nagyon vicces vagy-forgattam meg a szemeimet.

-Addig keress valamit, amit nézni szeretnél.Mindjárt jövök-ő is bement a fürdőbe, majd mikor meghallottam a víz csobogását leülve az előző helyemre felvéve a távirányítót elkezdtem váltani a csatornák között.

-Fel kell, hogy öltözzek előtted vagy lehetek alsógatyában is?!-kiabált ki a fürdőből.

-Nekem aztán mindegy...

-Én is így gondoltam-nyitotta ki az ajtót tényleg egy szál alsógatyában, majd a vállára feldobva a törölközőjét bement egy szobába, ahol, legalább is a feltételezéseim szerint, kiterítette-Nah, és találtál már valamit?

-Nem nagyon...

-Mit nézel te?

-Nem tudom, csak megálltam valahol és ezt-húztam fel a lábaim majd átöleltem a térdem.Nobu leült mellém, egy ideig csendben néztük, majd megszólalt.

-Ne!Nem teheted ezt!Nem csalhatsz meg!-kezdett el nyávogni.Egyből értettem mit akar, így én is beszálltam a szinkronizálásba, a férfi szerepébe.

-Kellett a pénz érted?Nem bírom eltartani a 9 gyerekünket a családiból!

-És mégis ki az a szerencsétlen, aki fizetne neked akár csak egy yen-t is, hogy vetkőzz neki?

-A szomszéd öreg néni mégis megtette!Szóval-

-Nem!Ez nem lehet!Tudod mit?Én még mindig szeretlek!

-De most össze kellene vesznünk, nem?

-Kit érdekel a kamerázó faszi a háttérben?Itt én vagyok a lényeg!Ezt fogd már fel!

-A folytatásban...Vajon Junpei és a kedvese ki fog békülni?Vagy tovább romlik a kapcsolatuk, amit szegény gyerekeknek végig kell nézni?Miért kellett ennyire Junpei-nek a pénz?Ha velünk tartanak a következő részben kiderül!-és tényleg vége lett a műsornak.A reklámok következtek, de Nobu továbbra is folytatta, amit az előbb elkezdte.Egy kis ideig halgatta a TV-t.

-Tiszta, ragyogó fehér fogsor!Vegyen ilyen fogkrémet, akár már egyszeri fogmosás után is látszódik az eredmény!-majd felugrott egy csaj aki vigyorgott.A mellettem ülő szőke, pedig valami nem e világi hangon elkezdett visítozni, mint a suli ribancok.Rise kategóriásak.

Én is elnevettem magam, a fiú produkcióján, majd ő is csatlakozott.