143.rész

-Most pedig menj és békülj ki vele-mosolygott rám az előttem ülő szőke.

-Nem fogok.

-Miért nem?Akkor feleslegesen bíztattalak?

-Aztán mégis mivel?

-Te az előzőt minek neveznéd?

-Én tudjam?

-[Név]...Ne legyél buta.Tudom,hogy tudod, hogy mire gondolok.Most, pedig menj szépen oda hozzá, aztán borulj a karjaiba.

-De-

-Ne kelljen kétszer elmondanom!-nem tudtam, hogy tud ilyen hangosan is kiabálni, ezért egy picit megugrottam, majd összébb húztam magam-Jaj.Ne haragudj.Nem akartam csak-

-Nem,semmi baj...de nem hiszem, hogy kiakarnék vele békülni...

-Most mit csináljak veled?-dőlt hátra sóhajtva.

-Erre most válaszolnom kéne?

-Még magam sem tudom, hogy költői kérdésként tettem-e fel vagy nem...És, akkor,most mit tervezel tenni hercegnő?

-Igazából én arra gondoltam, hogy haza megyek és csokival tömöm a fejemet hajnalig. És te?

-Te is tudod, hogy nem így értettem.Kei-vel és veled mi lesz?

-Kit érdekel?

-Ne tegyél úgy mintha leszarnád...Nah jó.Inkább elmondom neked, mert nem bírom magamban tartani...De ne akadj ki.Rendben?

-Oké? Talán megígérhetem...

-Szóval, Kei megkért, hogy valahogy békítselek ki titeket.Tulajdon képpen kérdezzelek ki.Az ő elmondása szerint, biztos megint Yuu van a dologban,meg mer rá esküdni,de látta, hogy mennyire kiakadtál rá, ezért nem ment utánad.Igaz,ő arra gondolt, hogy tereljelek vissza az irányába, de nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb megoldás.Sem a te szemszögedből, sem Kei-éből.Eredetileg úgy terveztem, hogy majd valamikor elkaplak a folyosón és áthívlak magamhoz, de most pont kapóra jött, hogy kijöttél a kávézóból, és én arra jártam.Azt mondtam volna el neked, hogy mégis miért lenne ez jó, és menj vissza hozzá, de az ártatlan arcodat látva képtelen voltam rá.Nem hiszem, hogy te tehetnél is valamiről, tudom, tudom, egy vitához két ember kell, de szerintem itt nem te vagy a hibás, hanem Airi, Kei és valamennyire Yuu, amiért beavatott téged ebbe.Azt tetted, mint amit mindenki más is tett volna ilyenkor, ez pedig nem a te hibád.Azért is tartozom neked ezzel a beszámolóval, mert nem tartom igazságosnak ezt az egészet.Főleg,hogy onnantól bukott az egész tervem, amikor megcsókoltalak...Azt hittem, hogy már az első pillanatban ellöksz, arra hivatkozva, hogy ott van neked Kei.De nem tetted...Sőt,még egy újabbat is kértél, aminek hatására egyenesen lesokkoltam.Nem akarom megkérdezni az ilyenkori hülye sablonos kérdéseket, hogy mégis miért, és egyebek, de azért kíváncsi lennék az okára...

-Mert...Veled olyan...más.Teljesen más, mint Kei-vel, te olyan...Nem nagyon tudom megfogalmazni.Olyan gyengéd vagy velem, mint még eddig soha senki sem.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top