134.rész
Visszamentünk a helyünkre, majd beleültem Kei ölébe.
-Kérsz?Ha már egyszer széknek használlak...-ivott belőle egy kortyot és visszaadta.
-Akkor ma is átmehetek hozzátok?-fordult felém Tomo.
-Aha.Hozd ami kell.
-Rendben,már most is itt van nálam a cucc, szóval egyből hozzátok megyek.
-Akarom én tudni, hogy milyen illegális dolgot terveztek csinálni?-nézett rám Kei a homlokát ráncolva.
-Mi illegális a kémia tanulásban drágám?
-Oh, már becézgetitek is egymást?-hallottam meg valahonnan Yuu hangját.Ez meg mit keres itt?Felvettem a mosolygós arcomat és felé fordultam.
-Hali Yuu-csak intett egyet.
-[Név], nem tudnánk, majd valamikor négyszemközt beszélni?
-Diszkrétebben ezt nem is lehetett volna haver...-nézett rá Ryo.
-Fogd be-vigyorgott rá, miközben "alig észrevehetően" bokán rúgta.
-Bazd meg!-szisszent fel a fiú, mire még egy nyakast is kapott.
-Szóval,ma suli után tudnánk találkozni?
-Nem fog menni bogaram, ma velem lesz-hajolt be elé Rák.
-Akkor holnap?-csak rábólintottam.Yuu odahúzott még egy széket és leült rá.
-Gyere,menjünk...-karolt át Kei,majd az egész társaság követve minket, elkezdtünk lépkedni a kijárat felé-Csak szólok, mindjárt becsengetnek-fordult hátra a fiúhoz.
Egy újabb csodás kémia után, ismét csak futottunk le Hana-val a forró csokiért.Visszaültünk az előző szünetben kisajátított asztalunkhoz és ismét csak vártunk a többiekre.
-Mit akar már megint tőled Yuu?
-Azon a gyereken nem lehet kiigazodni.Nézz már rá! - mutattam az ajtó irányába, ahol belépett a lány csordájával-Játsza a magányos hőst, utána meg egy egész csapattal járkál.
-Szerintem skizofrén...
-Van benne valami.
-Leülhetek?-Hana húzta a száját, míg én egy szeforgatással díjaztam az ötletét.Egy mosolyt varázsolva magamra hátra fordultam felé.
-Persze, nyugodtan-kihúzta a mellettem lévő széket, majd helyet foglalt-És,miről is szeretnél velem beszélni?
-Ezt majd négyszemközt.
-Mond csak ki, hogy felesleges vagyok ide-ivott bele a poharába Hana, miközben a fiút méregette.
-És még okos is.
-Úgy érzem régen voltál már megverve.
-Rád is rád férne egy hajtépés...
-De egy bu-
-Elég!-csaptam az asztalra.
-Yuu,inkább menj és csinálj magadnak kistesót...Mindenki jobban jár.
-Kei?
-Pontos, mint mindig-nézett rá Hana.
-Te most komolyan azt mondtad, hogy basszam meg anyámat?-emelte fel a szemöldökét a fiú.
-Gyorsabban leesett, mint gondoltam volna-bólogatitt elismerően Kei-Csak fél perc kellett hozzá.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top