120.rész
Visszamentem a szobába,majd az íróasztali széket,az ágy elé húztam és leültem rá.
-Itt maradok éjjelre-jelentettem ki a fiúra nézve.
-Rendben.Majd ha elakarsz menni fürdeni vagy valami,vegyél ki egy pólót abból a szekrényből.Kaja az van,szóval nem fogsz éhen halni-ült fel.
-Hova mész?
-Gépezni.Miért,minek tűnik?
-Dehogy mész!Az kéne,hogy még feljebb menjen a lázad.Szépen visszafekszel és alszol egyet vagy-
-Megversz?Most úgy is igénylem.
-Nah,jó,inkább aludj.Mind a ketten jobban járunk-nyomtam le a vállánál az ágyra.
-Hozol nekem teát?
-Nem.
-És ha szépen kérlek?-pasogott a szemeivel,mire ismét egy sóhaj bújt ki belőlem.
-Milyet?
-Mi?
-Gyümölcsös vagy fekete?
-Citromos-bólogatott,így megindultam a konyhába-Szeretlek!
-Tudom...Van miért.
✨✨✨
-Ne piszkáld a hajamat,mert a kezedre csapok-emeltem fel a fejem az ágyról.Na igen.Sikerült bealudnom,a széken ülve,úgy,hogy az ágyára hajtottam a fejem.Au.A hátam.
-Ugyan már.Fel sem érsz idáig.
-Úgy látom,hogy jobban vagy...
-Hát,valamennyire.Nem volt rossz ez a délutáni alvás...
-Délutáni?-néztem meg az időt-Hajnali 2 óra van.Milyen délutáni?
-Hát,délután kezdtem el aludni,szóval-rántott vállat.
-Szerintem a lázad is lejjebb ment-fogtam meg a homlokát,mire a fiú elkapva a csuklóm magára húzott-Amúgy,mielőtt bealudtál volna,elmondtad,hogy kit húztál-mosolyodtam el.
-És,kit húztam?-emelte fel a szemöldökét.
-Ha elmondom,hogy maradna meglepetés?
-Mi?Komolyan tudod,hogy kit húztam vagy csak szórakozol velem?
-Legközelebb is kifoglak kérdezni ha lázas vagy.
-Pedig nem akartam,hogy megtudd...
-Miért nem?
-Várjunk csak...Tuti,hogy nem mondtam el neked.Ha elmondtam volna,nem ilyen fejet vágnál.
-De próbálkozásnak nem volt rossz-rántottam vállat-És,most mi lesz?
-Hát biztos,hogy többet nem alszok,mert kialudtam magamat...
-Akkor mégis mi a francot akarsz csinálni hajnali 2 órakor?-valahogy felém kerekedett és megtámaszkodott felettem.Egyre csak lejjebb haladt a nyakamon,majd mikor elért a pólómhoz és beleakasztotta az ujját-Amikor azt mondtam,hogy ne,akkor azt nem azért mondtam,mert magam miatt aggódok,hanem miattad...-a fiú lemászott rólam és hátat forítva nekem,befeküdt az ágyba-Ne hisztizz...
-Folyamatosan visszautasítas!Hogy ne hisztiznék.
-Kei,ne húzz fel...
-Miért,minek neveznéd ezt,ha nem annak?-dörmögte maga elé.[Most nagyon gondolkodom rajta,hogy leszek köcsög és itt abbahagyom...😂😂😂😂]Nagyon kontrollálnom kellett magam ahhoz,hogy ne ordibáljam le szegényt.
-Sajnálom...-öleltem át hátulról a fiút,mire ő csak megugrott.
-Elég szar egy érzés...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top