120.rész

Visszamentem a szobába,majd az íróasztali széket,az ágy elé húztam és leültem rá.

-Itt maradok éjjelre-jelentettem ki a fiúra nézve.

-Rendben.Majd ha elakarsz menni fürdeni vagy valami,vegyél ki egy pólót abból a szekrényből.Kaja az van,szóval nem fogsz éhen halni-ült fel.

-Hova mész?

-Gépezni.Miért,minek tűnik?

-Dehogy mész!Az kéne,hogy még feljebb menjen a lázad.Szépen visszafekszel és alszol egyet vagy-

-Megversz?Most úgy is igénylem.

-Nah,jó,inkább aludj.Mind a ketten jobban járunk-nyomtam le a vállánál az ágyra.

-Hozol nekem teát?

-Nem.

-És ha szépen kérlek?-pasogott a szemeivel,mire ismét egy sóhaj bújt ki belőlem.

-Milyet?

-Mi?

-Gyümölcsös vagy fekete?

-Citromos-bólogatott,így megindultam a konyhába-Szeretlek!

-Tudom...Van miért.

✨✨✨

-Ne piszkáld a hajamat,mert a kezedre csapok-emeltem fel a fejem az ágyról.Na igen.Sikerült bealudnom,a széken ülve,úgy,hogy az ágyára hajtottam a fejem.Au.A hátam.

-Ugyan már.Fel sem érsz idáig.

-Úgy látom,hogy jobban vagy...

-Hát,valamennyire.Nem volt rossz ez a délutáni alvás...

-Délutáni?-néztem meg az időt-Hajnali 2 óra van.Milyen délutáni?

-Hát,délután kezdtem el aludni,szóval-rántott vállat.

-Szerintem a lázad is lejjebb ment-fogtam meg a homlokát,mire a fiú elkapva a csuklóm magára húzott-Amúgy,mielőtt bealudtál volna,elmondtad,hogy kit húztál-mosolyodtam el.

-És,kit húztam?-emelte fel a szemöldökét.

-Ha elmondom,hogy maradna meglepetés?

-Mi?Komolyan tudod,hogy kit húztam vagy csak szórakozol velem?

-Legközelebb is kifoglak kérdezni ha lázas vagy.

-Pedig nem akartam,hogy megtudd...

-Miért nem?

-Várjunk csak...Tuti,hogy nem mondtam el neked.Ha elmondtam volna,nem ilyen fejet vágnál.

-De próbálkozásnak nem volt rossz-rántottam vállat-És,most mi lesz?

-Hát biztos,hogy többet nem alszok,mert kialudtam magamat...

-Akkor mégis mi a francot akarsz csinálni hajnali 2 órakor?-valahogy felém kerekedett és megtámaszkodott felettem.Egyre csak lejjebb haladt a nyakamon,majd mikor elért a pólómhoz és beleakasztotta az ujját-Amikor azt mondtam,hogy ne,akkor azt nem azért mondtam,mert magam miatt aggódok,hanem miattad...-a fiú lemászott rólam és hátat forítva nekem,befeküdt az ágyba-Ne hisztizz...

-Folyamatosan visszautasítas!Hogy ne hisztiznék.

-Kei,ne húzz fel...

-Miért,minek neveznéd ezt,ha nem annak?-dörmögte maga elé.[Most nagyon gondolkodom rajta,hogy leszek köcsög és itt abbahagyom...😂😂😂😂]Nagyon kontrollálnom kellett magam ahhoz,hogy ne ordibáljam le szegényt.

-Sajnálom...-öleltem át hátulról a fiút,mire ő csak megugrott.

-Elég szar egy érzés...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top