11.rész

A hétvége hamar eltelt. A lányok és Ryo is hazament, így ketten maradtunk Ni-channal.
Vasárnap este van,így bepakoltam holnapra, lefürödtem és elvonultam a szobámba Elkezdtem játszani a gépen,majd miután meguntam azt,telefonozni kezdtem.
Hajnali 2 körül lehetett, amikor azthallott, hogy valaki kotorászik a bejárati ajtónál, mondanom sem kell, hogy mennyire beszartam, így átmentem Ni-chan-hoz.
-Hé, kellj már fel-ráztam meg a vállát azalvó fiúnak.
-Mivan megint?
-Valaki mintha be akarna jönni.
-Majd rájön, higy úgy sem tud-fordult be a fal felé,a takarót, pedig a fejére húzta.
-De, a bejárati ajtó...-felkelt az ágyáról és a kiment a folyosóra.
-Látod,nincs itt senki-fordult vissza.A bejárati ajtó kinyílt és két alak lépett be. Felkapcsoltam a villanyt, majd a szüleimet pillantottam meg.
-Csak ti vagytok?-nyugodtam le és a szívem is lassabban kezdett el dobogni.
-Bocsi,hogy felkeltettünk titeket-mosolygtak kínosan, majd lerakodtak.
Lassan visszamentema szobámba és elaludtam.
Másnap reggel felkeltem, majd elindultam a suliba.A suli előtt egyből Hana-t és Chise-t pillantottam meg.
-Hali-léptem melléjük.
-Nah, szóval, te mész Haru-hoz, mi meg a két Ryo-hoz - pillantott rám Hana, majd bement az épületbe.Haru...Igazából, jófej, meg minden,de kicsit zavar, hogy a fiúkra is gerjed...Mármint, ez elég kínos téma.
Bementem a terembe és leültem a helyemre.Egy kezet éreztem meg a vállamon, így a testrész tulajdonosa felé fordultam.
-Szia [Név], csak szólni akartam, hogy ma nem lesz próba.
-Oh, szia Haru.Rendben.
-Helyette elmehetnénk máshová-huzogatta a szemöldökét, majd most a megszokott válasz helyett mást kapott.
-Rendben, miért is ne?
-Komolyan?-tágultak ki a szemei.
-Komolyan.
-Tényleg,tényleg?
-100%
-Rendben-bólintott-,akk suli után eljövök érted-intett egyet és kisétált a teremből.
-Ez könyebben ment, mint gondoltam...-bámultam magam elé.
-Te most kajak elmész vele valahova?-lengette meg a kezét az arcom előtt Ni-chan.
-Miért,baj-húztam fel a szemöldököm.
-Izé...csak meglepő, mert mindig visszautasítod.Várj,összakarsz jönnk vele?
-És ha az a célom?-fordítottam a fejem az ablak irányába, ahonnan beláttam az egész terepet.
-Nem értelek-nevetett egyet kínosan, majd sarkon fordult.
-Én nem értelek-kiabáltam még utána.
Órák után, ahogy megbeszéltük jött Haru és elmentünk a városba.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top