"Az üresség, amit érzek mióta elmentél, betelhetetlen.
Szeretlek téged, bármi is történt velem!"

Fanny

Eltelt egy év. Egy irtózatosan hosszú év telt el azóta, hogy eljöttem Londonból. Az elején eléggé nehéz volt a fiúk nélkül. Nem mintha most nem lenne az, de a helyzethez képest jobb. Niallel egy hónapig beszéltünk videócheten, de a sok koncert és munka miatt már nem nagyon volt időnk egymásra. Harryvel is csak néha-néha tudtam beszélni. De, hogy újra ne sírjam el magam inkább hagyjuk ezt a témát.

Ami a magánéletet tekinti, nevet kellett változtatnom. Styles-ről Grande-ra. Hogy miért? Nem akartuk -se én, se a menedzserem-, hogy mindenki úgy emlegessen, hogy a "kisebb Styles", vagy valahogy így. A Grande onnan jött, hogy jóba lettem az egy háttértáncossal, Frankie Grande-val és megbeszéltük, hogy ha már úgy viselkedünk, mint a testvérek, akkor legyünk azok. Ne gondoljatok bele többet, csak barátok vagyunk. Egy házban lakunk, de a szobáink a ház teljesen másik végében vannak.

Ha pedig már a szerelem témánál vagyunk... Nem voltam együtt senkivel se önszántamból. Még mindig Niallt szeretem és soha nem vettem még le az eljegyzési gyűrűt. Persze mind a kettőnket összehoztak már jó pár emberrel. Miközben Harryvel beszéltem mindig rákérdeztem, hogy igaz-e, amit a sajtó ír, ő pedig biztosított róla, hogy egy szó sem igaz belőle.

A karrierem szépen ível felfelé. Hamarosan jön ki a következő albumom a Dangerous Woman. Mondanom sem kell csak úgy áradnak belőlem a dalok. Mindig kell, hogy legyen nálam egy füzet. Nem tudhatom, hogy éppen mikor jut eszembe egy újabb dallam, vagy szöveg.

-Ariana, ebéd!- szól ki a konyhából Frankie. Egyszerűen imádom a főztjét. Lehetetlen betelni vele. Akárhova megyek mindig viszek magammal olyat, amit ő készítettet.

-Köszönöm!- mosolygok rá míg elém rakja a nyálcsorgató ételt.

-Egyél szépség! Estefelé fellépésed lesz, kell az energia!- hát igen, mindig a fellépések. Imádom őket, de néha csak úgy fognám magam és nem mennék el. Persze sok pozitív energiát kapok a rajongóktól, de fárasztó az egész. Sőt, most még megbeszélés is lesz a koncert után.

-Elkísérsz rá?- néztem rá boci szemekkel.

-Persze! Ez természetes!

-Mikor kell indulni?- kérdeztem teli szájjal, mire jól kiröhögött.

-Fé-fél óra múlva!- mondta még mindig nevetve. A tányéromat beraktam a mosogatóba és felmentem a szobámba.

-Fél óra múlva a nappaliban tali!- kiabáltam a lépcső tetejéről vissza neki.

>Niall szemszöge<

Egy év telt el azóta, hogy hagytam Arianát elmenni Amerikába. Néha elgondolkodom, hogy miért tettem. Aztán ha látok egy képet, ami az egyik koncertjén készült és az arcán ott van az a mosoly, melyet ha valaki meglát rögtön jobb lesz az élete, mindig eszembe jut, hogy jól döntöttem.

-Niall, jössz már?- kiabált fel Harry. Koncertre megyünk.

-Egy perc!- kiáltom le és a tükör elé állok.

-Fél órája is annyi volt!- nem válaszoltam csak ráhagytam. Magamra vettem a hamis mosolyomat, majd leindultam a nappaliba.

-Csipkerózsika elkészültél?- csak a szememet forgattam és kimentem a kocsihoz. Tudják jól a fiúk, hogy még nem nagyon dolgoztam fel, hogy Ari elment, de próbálkoznak feldobni. De csak ritkán megy nekik.

Beszálltunk a nagy terepjáróba, majd a stadion felé vettük az irányt. A stadionba beérve Paul fogadott minket nagy mosollyal. Próbáltam neki viszonyozni, de nem hinném, hogy nagyon sikerült.

-Niall beszélhetnénk?- bólintottam és hagytam, hogy behúzzon az öltözőmbe.- Emlékszel arra a témára ami nagyon foglalkoztat?- bólintottam. Hogy titeket is beavassalak, a téma az, hogy Ariana még mindig szeret-e. Szeretném tudni, mert ha igen akármit megtennénk, hogy újra együtt legyünk.

-Találtam egy cikket, ami nem rég került fel a netre és az áll..- persze ekkor be kellett jönni-e az öltöztetőnek, hogy rám adja a mai napi ruhámat. Utána már egyből a színpadhoz hurcoltak, mert tíz perc múlva kezdés. Ennyit arról, hogy tudok meg valamit Ariana-ról.

~~~~

A koncert után rávettem Pault, hogy jöjjön el hozzánk. Felhurcoltam a szobámba, majd leültettem az ágyra és vártam, hogy végre beszéljen a dologról.

Itt van a második évad. Mennyire vártam már, hogy ezt a részt le tudjam írni. Amint látjátok kicsit változtattam a kinézeten. Nem írok ezentúl a részeknek címeket, hanem idézeteket biggyesztek a rész elé, ami kapcsolódik hozzá. Remélem tetszeni fognak az idézetek, melyeket vagy én írok, vagy írónő, vagy esetleg ismeretlen személy.

Kérdés: szerintetek mit tudott meg Paul Ari-ról?

Puszi: 🙊Fanny❤