Csendben ültünk a nappaliban. Harry a tv-t nézte, Liam a telefonját bújta. Mindegyikőnket egy ajtócsapódás ébresztett vissza a valóságba. Niall jött le a lépcsőn:

-Elmegyünk Arival, majd jövünk!- tessék?! Velem? Chh....
Kezét nyújtotta felém.

-Én ugyan nem megyek!

-Ohh... De hogy is nem- ezzel felém jött és a vállára rakott. Hátát kezdtem el verni, de kit is álltatok vagy százszor erősebb nálam. Beültetett a kocsijába. Ő is beült és elindította a motort.

-Hova megyünk?

-Az titok!- mondta egy mosoly kíséretében. Ilyenkor verném ki a fogait.

~~~~

Fél óránál többet nem mehettünk. Kiszálltam a kocsiból, de semmi nem volt ott. Csak dombok hada. Kérdőn néztem Niallre.

-Bízol bennem?- kérdezte és mélyen a szemembe nézett.

-Én igen, csak úgy érzem te bennem nem- ezt lehet nem kellett volna. De ha egyszer így érzek, akkor?

Niall a hátam mögé ment. Bal kezével átkarolta a derekamat, jobb kezét pedig a szememre tette. Lassan vezetett. Felmentünk a dombra. Nem is volt annyira meredek a domb, mint amennyire tűnt.

-Készen állsz?- suttogta a fülembe. Lehelletétől elektromosság futott át rajtam. Kezét lassan levette szememről és elém tárult a csodálatos látvány.

-Úgy gondoltam, hogy akkor hozlak ide ha besötétedik, de....- nem hagytam, hogy befejezze a mondatot. Ajkaimat az övére tapasztottam. Kezeit a derekamra vezette. Csókunkat elmélyítette. Levegő fogytán kénytelenek voltunk elválni. Leültünk a fűbe. Beültem Niall lába közé és nekidőltem. Kezét a hasamon pihentette. Bár ne érne véget ez a pillanat! Bár minden gondott ilyen egyszerűen meg lehetne oldani!

Gondolat menetemből Niall ugrasztott ki. Kezével a hasamat cirogatta.

-Szeretnék majd egy kisbabát!- kijelentésén kénytelen voltam elmosolyodni. Fejét vállamra helyezte.

-Mindennek eljön az ideje! De ha ezzel arra a kérdésre utaltál, hogy szeretnék-e gyereket, akkor igen nagyon is szeretnék!- mondtam hatalmas vigyorral az arcomon. Úgy volt vele kiskoromban, hogyha az éneklés nem válik hasznomra akkor baby-sitter leszek. Ahogy kinéz most, nagyon úgy tűnik, hogy marad a kicsikkel való foglalkozás. De csak úgy, hogy magáncég leszek és csak pár picurit vállalok el egyszerre. Óvodában vagy bölcsödében egyáltalán nem dolgoznék.

-Ezután mit szeretnél csinálni?

-Nem tudom. Haza kéne menni, mert még nem néztem át pár anyagot és jövő héten érettségi.- na igen, az érettségi. Remélhetőleg jól teljesítek, mert a tanárok megilyesztettek mindenkit, hogy az előző évfolyamból éppen, hogy átmentek páran. Hogy félek-e? Nagyon. Hogy elfutnék a világ másik végére? Természetesen. Csak kár, hogy nem lehet.

-Ariana!- Niall a kezét lengette előttem.- Minden rendben?- bólintottam.- Ne félj! Át fogsz menni! Harry is oda járt és őket is beparáztatták. És elárulom neked ő is átment.- felnéztem rá. Egy mosolyt küldött felém. Egy puszit nyomtam állára.- Nem szeretnék ünneprontó lenni, de ha tanulni szeretnél akkor menjünk- megint bólintottam. Felkászálódtunk a fűből és beültünk az autóba. Egy utolsó puszit nyomtam Niall arcára és hazaindultunk.

🙊Fanny❤