20.
Jungkook szemszöge
-Jónapot kívánok. -köszönt nekünk a két biztosúr közül az egyik. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem távozott el belőlem abban a pillanatban a szentlélek.
-Jónapot!-hajoltunk meg illedelmesen, majd mint akik karót nyeltek úgy ültünk a rendőrökkel szemben.
-Elnézést, de nem tudnak valamit arról a fekete autóról, mely szabálytalanul az utca patka szélén parkol? -tette fel a kérdést, mire kezdett valami rémleni, hisz nekem is fekete autóm van, ráadásul még tegnap adtam kölcsön Taehyungnak. De akkor miért hagyta volna itt a kórház előtt? Apropó, most jut eszembe hogy még vissza se adta a kocsi kulcsot...
-Rendszámot esetleg tudnának olvasni? -kérdezte Jimin, mire az alacsonyabbik férfi a kezében lévő papírra nézett, majd elkedzte az autó rendszámát olvasni.
-INTNTNLPLYBY97..-olvasta fel hangosan.
Baszki, baszki, BASZKI!!
Ez a rendszám az én kocsimhoz tartozik, mivel még mikor megkaptam ezt az autót anyáéktól, akkor Taehyunggal elmentem egyéni rendszám táblát csináltatni, amit a törvény is hitelesen elfogad. Egy vagyonba került, de megérte azért a szomszéd Mrs Choi néninél macskákat etetni mindennap, hogy kitudjam fizetni.
Hisz melyik más idiota van rajtam kívül, aki olyan rendszám táblát csináltat, amire az van írva hogy "INTERNATIONAL PLAYBOY97".Bár a csávó mondta, hogy az túl hosszú és nem férne ki, de sikeresen megoldottuk.
Vissza térve a valóságba. Amint a csávó látta döbbent és egyben sokkos arc kifejezésem, szemöldökét húzogatva rám nézett.
-Tán öné az az autó? -kérdezte, mire nyeltem egyet ijedtemben. Éreztem hogy anyámék ha ezt megtudják, rendesen le leszek baszva.
-Igen, uram. -mondtam, mire a férfi elővett egy kis jegyzet tömböt, s zsebéből előszedve egy tollat kezdett el valamit firkálgatni. Pár irka firka után a kezembe nyomta, majd meghajoltak, és elmentek.
Homlok ráncolva meredtem a kezemben lévő kis sárgás papírra.
-Ez meg mi a faszom? -tettem fel a kérdést, mire Jin kivette a kezemből hogy jobban szem ügyre tudja venni.
-Először is Jungkook ne beszélj csúnyán, másodszorra pedig, ez egy pénz bírság. Ha nem fizeted be a megfelelő összeget, akkor elveszik az autód. -mondta Jin, mire a többiek, velük együtt énis tátott szájjal néztem a srácra. -Ne nézz így rám Jungkook, nem az én autóm. -mentegetőzött, majd vissza adta a kis papírt.
-Hogy a jó édes anyjukba nem mennek vissza! -szitkozódtam. Ám ekkor eszembe jutott, hogy voltaképp ez nem is az én hibám, hisz nem én parkoltam fel a kórház előtti út patkára, hanem ez a sügér itt mellettem.
-KIM KIBASZOTT TAEHYUNG! -néztem mérgesen a srácra, majd felpattantam és dühösen elé léptem.
Neve hallatára egyből rám kapta tekintetét. -Mégis elmagyaráznád nekem, hogy mégis hogy a faszomba hagyhattad itt az autómat úgy, hogy amúgy full szabálytalanul parkoltál le vele?? -mondandóm végén kissé át ment a hangnemem egy idegbeteg állatéba, de jelenleg ettől a hülye gyerektől szerettem volna megtudakolni, mégis hogy csinálhatott ekkora faszságot.
-Hát.. -kezdett bele, s közben nyelt egy nagyot. -Tegnap mikor szerettem volna vissza vinni neked az autód, megláttam a kórházzal szemben egy fagyizót, ám nem volt más parkoló hely, így kénytelen voltam a kórház előtt megállni. Aztán mikor kifizettem a fagyit, sétáltam volna vissza a kocsi fele, ám akkor össze futottam BamBammal, aki az anyukájával ment ki a sebészetröl bekötött ujjal. El beszélgettünk egy kicsit, aztán fel ajánlották, hogy haza visznek. -fejezte be egy szuszra, mire a többiek majd hogy nem egyszerre csapták magukat homlokon, míg én dühösen dörzsölgettem orrnyergemet.
-Tudod Tae.. -kezdtem bele.. -ilyenkor mindig azt kívánom, bárcsak használtak volna anyádék kotont azon az éjszakán, amelyiken csináltak téged.. -fejeztem be.
-Baszki Jungkook! Nem szándékosan volt, ne haragudj. -mondta puffogva Taehyung.
-Jólvan haver, de akkor fizesd ki azt a 84967.60 wont is. -mosolyogtam idegesen.
-Amm asszem én megyek iszom egy narancs levet. -jelentette ki Lisie.
-Megyek veled. -mondta Yoongi, Taehyung és Jimin, majd el is viharoztak a kórház büféje fele.
~
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top