Taehyung az éjjel nem tudott aludni. Jungkook karját simogatta, ami körülölelte testét. Beharapott szájjal gondolkodott, hogy mi tévő legyen. A sok rossz, ami helyet foglalt fejében nem hagyták nyugodni.

Sóhajtva nyúlt a telefonjához és írt rajta egy üzenetet. Ezt valakivel meg kellett beszélnie, nem tudta magában tartani és teljesen tanácstalan volt.

Óvatosan emelte le magáról Jungkook karját, nem szerette volna felébreszteni.

-Mázlid van, hogy szeretlek. Különben már rég az utcán aludnál. - suttogta a sötét szobában.

Halkan készített maguknak egy-egy kávét, szüksége volt a folyadékra, különben két értelmes mondtatot nem tudna összerakni korán reggel.

Épp, hogy elkészítette azokat, már érkezett egy üzenet Jimintől, hogy megérkezett. Taehyung mosolyogva nyitotta ki az ajtót, majd mosolya az arcára is fagyott, mikor meglátta barátja dühös arcát.

-Alszik? Addig én megfújtom egy párnával. - mondta halk, ideges hangon Jimin és elindult a szoba felé.

Taehyung a csuklóját elkapva húzta vissza az ideges férfit és a konyhába vezette.

-Honnan tudtad, hogy vele van a baj? - ült le Taehyung összevont szemöldökkel.

Jimin egy félmosollyal a száján ivott bele kávéjába.

-Csak akkor hívsz ilyen korán, amikor nagy a baj. Egyszer volt már nagy a baj és akkor is vele. Vagyis egy félreértés miatt.

A férfi elmosolyodva hallgatta Jimint és már meg sem lepődött rajta, hogy úgy ismeri legjobb barátja őt, mint tenyerét.

-Mi a baj? Már tegnap is eléggé rossz kedvel jöttél hozzánk.

-Beszéltem Namjoonnal az utazásról. - kezdett bele sóhajtva Taehyung. - Ugye mondtam, hogy Jungkookkal alig tudtam beszélni, mert sok volt a munkája. Kiderült, hogy amúgy sok szabadidejük volt és Jungkook sem volt egyedül. - nézte ujjait, amivel az asztalterítőt piszkálta. - És Eunjival volt ott. Ezért nem hívott fel engem.

-Mármint azzal a ribivel volt két hónapot? - rázta a fejét Jimin, mire Taehyung bólintott. - Mire gyanakszol? Szerinted Jungkook bármit tett vele?

-Igazság szerint nem tudom. Rákérdeztem nála, hogy kivel is volt de letagadta, hogy bárki is ott volt vele. De nem hinném, hogy lefeküdtek volna vagy ehhez hasonló. Én bízok benne, csak abba a nőben nem. - kocogtatta a bögrét Taehyung. - Rosszabbnál rosszabbakra gondolok.

-Próbáljuk nézni a jobbik oldalát. Emlékszel, amior három éve azzal gyanúsítottam Yoongit, hogy megcsal? Utána jegyzett el. Lehet Jungkook is valami nagy dolgot akar bejelenteni. - fogta meg Taehyung enyhén remegő kezét.

-Nagyszerű, és mit szeretne bejelenteni? - emelte fel hirtelen tekintetét az előtte ülőre. - Elém hozza azt a nőt és bemutatja, mint a szeretője és, hogy velünk fog majd élni vagy mi?

-Remélem, hogy nem. Nem tudnám melyiket nyírjam ki előbb.

Egy halk mozgolódás szűrődött be a helyiségbe, majd pár pillanattal később egy álmos Jungkook jelent meg a konyhában.

-Jó reggelt. - dünnyögte álmos hangon.

-Hát te? - kérdezte Taehyung kedvesen.

-Nem találtalak magam mellett. - ölelte át Taehyung derekát, aki időközben felkelt, hogy készítsen férjének egy kávét.

Taehyung nyakára apró puszikat adott, amit a másik meg is mosolygott.

-Ugye tudjátok, hogy itt vagyok? - köszörülte meg a torkát Jimin.

-Te miért vagy itt ilyen korán? - fordult Jimin felé Jungkook.

-Titokban minden reggel összeülünk, hogy más férfiakat nézegessünk. - mosolygott Jimin Jungkook megdöbbent arcát látva.

-Jimin! - szólt rá Taehyung. - Csak beszélgetünk. És te most hova mész? - kérdezte, mikor Jungkook bejelentette, hogy lassan készülődik.

-Dolgozni, előbb be kell mennem. - sóhajtotta álmosan Jungkook, majd egy puszit nyomott Taehyung fejére és eltűnt.

-Arra kíváncsi leszek. - dünnyögte maga elé Taehyung.