Taehyung mikor felkelt szomorúan vette észre, hogy Jungkook nincs mellette. Megfordulva fogadta egy cetli, amire rá volt írva, dolgozni ment párja.

-Öt éve, ezen a napon nem dolgozol. - dünnyögte Taehyung. - Pont a hatodikon kell?

Még maradt egy kicsit az ágyban, nem volt kedve így kikelni a meleg helyről. Bár kinek volna, ha egy ilyen napon maradna egyedül.

Amikor már rávette magát arra, hogy reggelizzen az asztalon talált egy újabb összehajtott lapot. Összehúzott szemöldökkel nyitotta ki és olvasta el az üzenetet.

Hol találkoztunk legelőször?

Mosolyogva rázta meg a fejét.

-Még, hogy dolgozol. - suttogta, miközben felöltözött és a szórakozóhelyre sietett.

Mikor belépett szinte látta maga előtt, mikor Jungkook felé közeledett. Már akkor tudta, hogy le fogja rázni.

Az ismerős asztalhoz sétált, ahol ott állt az üzenet.

Már akkor azt mondtam neked :Szépségem. Erre te olyanokat mondtál, hogy beképzelt pöcs vagyok. Ezt elengedtem neked. Neked mit nem hagytam?

Taehyung az üzenetet olvasva hangosan felnevetett. Nem is érdekelte kik nézik bolondnak.

Hol volt a második találkozásunk helyszíne?

-Tae! - szakította meg valaki az olvasásban.

-Hobi, szia. - pattant fel és megölelte régi barátját.

-Te ilyenkor bulizol? - nevetett. - Jungkookot hol hagytad?

-Azt még én sem tudom. - vonta meg a vállát Taehyung. - Ilyen cetliket követek. - mutatotta fel a kezében tartott papírt.

-Igaz is! Ma nagy nap van. Gyorsan keresd meg, már régóta vár rád. - biccentett a kijárat felé Hoseok.

-Te tudod, hogy hol van? Akkor minek kérdezted, hogy hol hagytam?

-Azt hittem már rég találkoztatok. Nem tudtam, hogy te eddig alszol. Nyitáskor járt itt Jungkook.

Taehyung, ahogy meghallotta milyen korán itt volt párja sietősen indult a cégükhöz, azon belül Jungkook irodájába.

Ahogy beért rögtön szemet szúrt neki a falra ragasztott cetli.

Először seggfejnek neveztél itt. Aztán egészén eddig a falig hátráltál. Azt sem tudtad mit akarok de te hátráltál. Hiányoltam belőled a tüzet, Szépségem. De.. Hol is találtam meg az érzékeny pontod? Na akkor volt benned tűz.

Rögtön leesett neki merre is lesz a következő lap. Azt a kávézást nehéz volt elfelejteni. Úgy érezte, hogy mindenki őket nézi akkor, pedig csak egy dühös pincér lány figyelt fel rájuk. És persze Jimin.

Minél jobban sietett oda. Már jó pár óra eltelt reggel óta és nem akarta ennél is jobban megváratni férjét, akiről azt sem tudta, hogy hol van. Sejtette de mégsem tudta mire megy ki Jungkook kis játéka.

Szinte úgy tört be legjobb barátja kávézójába. A heves érkezésre és a rohanó Taehyungra kivétel nélkül mindneki felkapta a fejét.

-Jimin! - kiabált hátra, nem törődve az őt pásztázó számtalan szempárral.

-Tae. Szia. - tipegett ki Jimin a helyéről.

-Nem láttál itt egy lapot? - kérdezte, mert nem talált sehol egy cetlit sem.

-Milyen lapot? - vakarta tarkóját Jimin.

-Nem tudsz hazudni. Kivele! Merre van? - biccentette oldalra a fejét Taehyung.

-Olvasd el mégegyszer mit írt Jungkook.

Taehyung újra és újra elolvasta a papírra írtakat de nem jött rá.

-Azt írja hol.. - próbálta rávezetni Jimin. 

Taehyung bizonytalanúl ült át pár székkel arrébb. Jimin mosolyogva nyújtotta át az újabb nyomot.

Azt hitted könnyű lesz?
Itt nekem sem volt könnyű dolgom, leöntöttél vízzel. Bevallom, ilyenkor már lehet, hogy kedveltelek, csak magamnak sem akartam bevallani.. Nem hogy még randira hívjalak akkor.
Jut eszembe.. Milyen helyszíneken volt az első randink? Rossz a memóriám, segítsek kérlek.

-Jimin, én megyek. - csapott az asztalra Taehyung és kisietett a kávézóból.

Először egy kávézóba mentek, reggelizni, így hát Taehyung oda is ment. Mikor felért a teraszra, az asztalon három szál rózsa volt és egy felirat.

Taehyungnak.

Megfordította a kis kártyát,ahol további írás fogadta.

Az első randink előtt alapos kioktatást kaptam Jimintől.
Nem tartalak fel, folytasd az utad.

Egy kis gondolkodást követően a vidámparkba sietett a sok cetlivel és rózsával a kezében. Amint beért tudta hova kell menni, férje sokat említette meg még évek után is, hogy őt az óriáskereken hagyta. Ahogy gondolta Taehyung, valóban ott volt a cetli és további kettő rózsa, az éppen nem működő szerkezet oldalán.

Egyedül hagytál ezen az izén! Ezt sose felejtem el, csak, hogy tudd. Mindig emlegetni fogom ezt neked Szépségem.
Ez egy fontos hely.. De ennél van egy fontosabb helyünk is. És már megint ez a rossz emlékezetem. Hol is kértem meg, hogy legyél a párom, később pedig a férjem?

Taehyung már szinte futólépésben ment arra az erőben lévő, eldugott helyre. Kezében ott virított az öt száll rózsa és a temérdek üzenet.

Valóban ott történt kettejük között minden fontosabb esemény. Az már csak Jungkook és Taehyung helye lett.

Sokakat majdnem fellökött, mikor a szűk ösvényen haladt. Vadul dobogó szívvel húzta félre a faágat, ami az útját állta. Amint átjutott ezen a kis akadályon meglàtta a férjét, aki már régóta várhatott rá.

-Látom meg van mind az öt rózsa. - pillantott Taehyung kezére. - És itt van a hatodik. - nyújtotta a másik férfi felé. - Boldog házassági évfordulót, Szépségem. - lépett közelebb Taehyung és magához vonva csókolta meg hosszan.

-Ez már a hatodik év? - kérdezte mikor elváltak egymástól.

-Hát igen, öregszel. - Taehyung a kijelentésre vállon csapta Jungkookot.

-Idősebb vagy nálam, szóval, ha én öreg vagyok te is. - tette karba a kezét.

-Csak négy hónappal. - nevetett Jungkook, miközben a parthoz húzta Taehyungot. - És a harminc nem öreg. - lökte vállba Taehyungot.

-Az mi? - állt fel Taehyung, mikor a fejük fölött észrevett egy újabb papírt.

Levette és olvasni kezdte.

Hat éve házasok vagyunk, lassan nyolc éve, hogy együtt vagyunk. Repül az idő elég rendesen de annyira örülök, hogy ezt a nyolc évet veled töltöttem el. Rengeteg nehézségen mentünk keresztül, főleg, hogy elég nehezen adtad be a derekad. De ugye, hogy nem bántad meg? Már elejétől hallgatnod kellett volna rám, Szépségem.
Nekem pedig az elejétől fogva rá kellet volna jönnöm, hogy bolondulok érted. És nem csak a bomba seggedért. Hanem mindenedért.
Szeretlek.

Taehyung kissé könnyes szemekkel nézett fel Jungkookra.

-Annyira szeretlek. - hajolt közelebb hozzá, hogy egy csókot nyomjon férje szájára.

Taehyung férje mellkasára hajtotta a fejét és hallgatta szíve gyors dobogását, miközben a régi szép és vicces emlékeket idézték fel. Kettejük számára tökéletesebb pillanat nem is lehetett volna és ezt semmi nem ronthatta el.