Taehyung a kérdést hallva még a kávéját is félre nyelte. Köhögve fordult Jungkook felé. Hirtelen azt sem tudta, hogy miképp reagáljon és, hogy Jungkook milyen válaszra vár.

-Tessék? - kérdezte enyhén sokkolva. Terhes vagy? - nézett le Jungkook hasára.

-Nem. - kuncogott fel Jungkook.

-Hát én sem. - tette fel a kezét Taehyung. - Ki terhes? - dőlt kicsit előre Taehyung.

-Gondolom valamilyen nő. - szaladt össze Jungkook szemöldöke. - Tae, én csak annyit kérdeztem, hogy mit szónál hozzá, ha lenne egy gyerekünk. - húzta halvány görbületre ajkait.

-M-mármint egy baba? - mutogatott a kezével.

-Igen. Egy baba. - helyeselt Jungkook.

Taehyung még egy kis ideig hallgatott. Próbálta összeszedni a fejében kavargó gondolatokat és magát is, hogy válaszolni tudjon Jungkooknak, aki egyre jobban kezdte megbánni, hogy ezt szóvá tette. Elbizonytalanította Taehyung hallgatása.

-Hát.. Egy baba rengeteg felelőséggel jár. - harapdálta szája szélét. - De nem azt mondom, hogy zavarna, ha majd a gyerekünk szaladgálna a házban. Mondjuk olyan két-három év múlva. - gondolkodott el.

-Most, azt mondod, hogy.. - kezdte Jungkook.

- Azt mondom, hogy tetszik az ötlet. - mosolyodott el. - Te ezen gondolkodtál?

-Eszembe jutott már párszor. - vakarta a tarkóját Jungkook. - Igazából nem tudtam, hogyan felvezetni a kérdést.

-Ez miatt szerettél volna velem beszélni? - biccentette oldalra a fejét és közelebb ült Jungkookhoz. - Már reggel is?

-Igen. - bólintott Jungkook.

-Te hülye! - csapata vállon férjét Taehyung. - Ezen mit kellett ennyire félni? - sóhajtott Taehyung. - Annyira szeretlek, de néha olyan buta vagy. - simított végig Jungkook arcán és egy puszit nyomott szájára.

-Szuper! - csapott tenyerébe Jimin, Jungkookban és Taehyungban ekkor tudatosult, hogy végig itt voltak barátaik is. - Már csak egy terhes Tae kell. - mutatott Taehyungra, amire az felé dobott egy szalvétát.

Jungkook elnevette magát, ami miatt Taehyungtól egy dühös pillanatást kapott. Magához húzva Taehyungot csókolta meg, a tarkójára vezetve kezét préselte magát közelebb Taehyunghoz. Jungkook kezét férje combjára vezette, így egy halk sóhajt csalt ki az előtte ülőből.

-Nem most kell elkezdeni csinálni a gyereket. - szólt közbe Yoongi. - Erre egy csomó más hely is van.

-Igazad van, ott van például az öltöző. - tettetett gondolkodást Jungkook.

-Nem. Egyszer elég volt, hogy ott dugtatok! Nehéz volt minden egyes embert távol tartani attól a helytől. - húzta össze a szemét Jimin. - Főleg úgy, hogy egy cseppet sem fogtátok vissza magatokat.

Taehyung elnézve a nevető Jungkookot minden olyan gondolatot megbánt, ami arról szólt, hogy férje hűtlen lenne. Mostmár nem bánta, hogy nem rohanta le egyből Jungkookot a rengeteg kérdéseivel. Boldog volt, hogy Jungkook azért viselkedett ennyire számára szokatlanúl, mert egy ilyen kérdést szeretett volna feltenni neki.

Még maradt a kávézóban segíteni Jiminnek takarítani, elpakolni, amíg Jungkook és Yoongi elmentek valamilyen vacsorát venni nekik.

-Szóval.. - mosolyodott el Jimin. - Lesz egy babátok? - törölgette a pultot.

-Úgy néz ki. De ez még egyenlőre a jövő zenéje. - sóhajtotta Taehyung. - Amúgy is hülyén érzem magam egy kicsit.

-Miért? - kérdezte értetlenül barátjától Jimin.

-Nem tudom. Én még azt hittem, hogy Jungkooknak valami köze van Eunjihez azon kívül, hogy együtt kellett dolgozniuk. - ült le Jiminnel szembe. - Már olyan rémképekre is gondoltam, hogy lefeküdtek egymással vagy, hogy titokban találkozgatnak. Közben meg csak készült egy ilyen kérdésre és azért volt fura. - támaszotta meg kézfejével állát.

-Lehet majd az ő, és Kook közös gyerekét veszitek magatokhoz. - nevetett Jimin, húzva Taehyung idegeit.

-Hülye vagy? - akadt ki Taehyung. - Akkor megyek el innen, olyan messzire, amilyen messzire csak tudok. - mutatott az ajtóra. - Főleg, ha Jungkook megdugta azt a nőt. Szerintem érthető, ha nem akarom, hogy bármi köze legyen annak a nőnek a családomhoz.