Jungkook még mindig vendégével folytatott beszélgetés közben egy halk nesze lett figyelmes a bejárati ajtó felől, amire fel is kapta a fejét.

-Itt az izgalom. - húzta mosolyra a száját a nő. - megérkezett a férjed. - pillantott Jungkook döbbent arcára.

-Maradj itt. - kelt fel helyéről Jungkook és becsukta maga mögött az ajtót. - Szia. - köszönt Jiminnek.

-Szia. - mosolygott Jimin. - Vigyáztam rá. - húzta ki magát büszkén. - Csak egy kicsit rúgott be.

-És hol hagytad? - húzta össze a szemöldökét.

-Még kint van, elköszön Hobitól. - mutatott az ajtó irányába. - Ne nézz így! - szúrta le Jimin. - Barátok, akár tetszik neked, akár nem.

Jungkook értetlenül meredt a mérges Jiminre.

-Nem is mondtam semmi rosszat. - tárta szét a kezét.

-Tudom. A fejeddel van a baj. - mutatott Jungkook arcára.

-Nem bírlak részegen. - sóhajtotta és az éppen belépő Taehyung felé vette az irányt. - Szia, Szépségem.

-Szia. - csókolta meg Jungkookot mosolyogva. - Milyen volt az este?

-Nem volt vészes. Dolgoztam. Te jól érezted magad?

-Jimin és Hobi ellen folyton veszítettem. Egy csomó piát vettem nekik. - bökött legjobb barátja felé, aki épp akkor jött ki a konyhából. - És még a kajánkat is megeszi.

-Te kezdted a játékot. - tette fel a kezét védekezően. - És éhes vagyok. Magatokra hagylak, biztos vagyok benne, hogy Yoongi már alszik. - lépett ki az ajtón.

-Én lefekszek. - ásította Taehyung. - Fáj a fejem. - dőlt Jungkook mellkasának.

Jungkook mosolyogva húzta fel hálójukba Taehyungot és elfektette az ágyon.

-Hova mész? - kérdezte Taehyung, mikor Jungkook nem feküdt mellé, hanem az ajtót irányába lépdelt.

-Mindjárt jövök, csak elpakolok lent. - nyomott egy puszit Taehyung homlokára.

Lesétálva a nappaliba még mindig ott találta Eunjit. Látta rajta, hogy lenne mit mondania de nem is érdekelte, lassan az ajtót felé kezdte el terelni. Minél előbb ki akarta tenni a házból, mielőtt Taehyung lejönne.

-Már tiszta ideg voltam, hogy hol vagy. Nem akartam semmi olyat hallani. - húzta gúnyos mosolyra a száját.

-Túl komolyan veszed. És ne idegeskedj, árt a babának. - tolta ki az ajtón a nőt.

-Még egy hónapos sincs, nem is tudja mi történik. - nézett le még lapos hasára.

Jungkook elköszönve vendégétől ment fel Taehyung mellé, hogy ő is álomra hajtsa fejét.

----

Reggel Jungkook óvatosan nyitott be a sötét szobába, hogy felkeltse a férjét, aki szinte egész délelőtt aludt. Apró köröket írt le Taehyung hátán és lágy puszikat adogatott arcára.

-Tae. - suttogta. - Fel kéne kelned. - Taehyung halk nyöszörgésbe kezdett és a takarót jobban a fejére húzta. - Szépségem, egész nap aludtál. Enned is kéne valamit. - bújt ő is a takaró alá és újabb apróbb csókokkal lepte el Taehyung arcát, amire felkuncogott.

-Fáj a fejem. - dünnyögte Taehyung és Jungkook mellkasára feküdt.

-Kellett neked annyit inni az éjjel. - nevetett fel Jungkook. - Tae, kelj fel. - rázta meg picit Taehyung vállát, mikor érezte, hogy újból elaludt. - Tudod milyen nap van?

Taehyung felemelte a fejét és mosolyogva csókolta meg Jungkook.

-Boldog évfordulót. - suttogta és újból megcsókolta férjét. - Szeretlek.

-Én is szeretlek. - piszkálta Taehyung tincseit. - Már nyolc éve, hogy együtt vagyunk.

-Büszke vagyok magamra, hogy nyolc éve elvisellek.

-Örülök, hogy szeretsz. - húzta féloldalas mosolyra száját. - Mit szeretnél ma csinálni?

-Jelenleg? Aludni. - hajtotta vissza fejét. - Mi lenne, ha nem csinálnánk semmit?

-Ha ezt szeretnéd. Viszont estére el kell készülni, mert Yoongiék kajálni hívtak minket.

Taehyung hümmögött pár sort és pár órára meg visszaaludt, miközben Jungkookot simogatta hátát.