Új suli. Király. Még egy hely ahol megutáltathatom magam. Igazából nem direkt csinálom, egyszerűen csak nem szeretnek engem, én meg pont leszarom ki mit gondol róla.

Anya halála óta már csak egy ember maradt nekem. Jen, anyu barátnője. Mindig is olyan volt, mintha a nagynéném lenne. Ők ketten voltak az én családom. Anyu halála után azt hittem számíthatok rá, de nem vállalt. Egy percig sem haragszom rá, hisz magát is épphogy el tudja tartani, én csak nyűg lennék. És így is teljes mértékben támogat, amiben csak tud.

Kivételesen korán keltem. Nem akarok már az elején balhét. Első óra előtt mentem be az igazgatóhoz, akivel hamar elintéztük a dolgokat. Közölte melyik osztályba fogok járni, hol lesz a terem, és ideadta a szekrénykulcsomat.

Miután ezt lerendeztük még mindig volt 10 perc csengő előtt. Odamentem a teremhez, ahol az első órám lesz, majd az ajtó mellett nekidőltem a falnak és figyeltem az embereket.

Eddig senki nem tűnt kifejezetten ellenszenvesnek. Persze vannak olyanok, akikkel tuti nem tudnék együtt lógni, de ha ők békénhagynak engem, én békén hagyom őket...

Egy gyönyörű, szőke hajzuhatagot pillantottam meg. A hozzátartozó lány is nagyon szép. Csinosan van felöltözve, és az alakja rohadt jó. Megvan az első célpontom.

A filmekben mindig bejön, ha a folyosón véletlenül egymásba botlanak, majd a srác felszedi a csaj cuccát, egymás szemébe néznek, és abban a pillanatban egymásba is szeretnek.

Nekem eszem ágában sincs beleszeretni, csupán kíváncsi vagyok benne lenne-e egy kis kalandban. Gondoltam bevetem én is ezt trükköt, és "véletlenül" belebotlok a csajba.

Ahogy kicsit közelebb mentem, hallottam hogy egy új srácról beszélnek. Gondoltam én vagyok az, így egy kicsit hallgatóztam. Tudom nem illik, de a kíváncsiság mindig győz. És ugyan ki hal bele, ha megtudom, hogy mit gondolnak rólam?

- Akkor végre te is bepasizol - mondta Szöszke.

- Ja. Úgy egy hétre aztán dobom - válaszolta a barátnője. Na igen Cicám, te kellesz nekem.

A lányok megölekték egymást, majd a barátnője elment órára. Így nézve ő sem rossz egynek. Sőt. Ő is nagyon jól néz ki. Fekete haja kifejezetten jól áll neki, és az alakja is nagyon jó. Hm, talán még vele is lehet valami.

Annyira a távolodó lányra figyeltem, hogy már csak azt vettem észre, hogy Szöszke bezárja a szekrénye ajtaját. Gyorsan odaléptem és reménykedtem benne, hogy felém indul el. Éreztem, hogy törékeny kis teste nekem csapódik. Szerencsém van...

- Nem tudnád használni a szemedet? - morgott, és lehajolt a könyveiért.

- Én? Hisz te jöttél nekem - röhögtem ki. Fel akarom bosszantani, látni akarom mikor akad ki.

- Örülök, hogy viccesnek találod, de te vagy a hibás.

- Miért is? - karba tettem a kezem, és mosolyogva kicsit oldalrabillentettem a fejem.

- Én éppen fordultam, tehát te álltál mögöttem. És mindig a hátsó a hibás.

- Hú, valaki tudja a KRESZt - gúnyolódtam.

Megforgatta a szemét és elment mellettem. Természetesen megforultam. Így meg tudtam nézni formás fenekét. Egész jó a csaj.

- Kár, hogy csak ilyen értelemben mentem beléd - szóltam utána.

- Seggfej - szólt vissza, majd el is tűnt a folyosó végén.

Elgondolkodtam egy kicsit rajta. Valahonnan nagyon ismerős. Megvan, ő az akit keresek. Szóval csak ő segíthet...

Szükségem van rá!