4.
Felmentem a szobámba. Kicsit ideges voltam anya miatt, hogy ilyeneket kérdezget amikor tudja jól, hogy köztünk semmi sincsen Ádámmal. Ezzel tudja jól anya, hogy nagyon fel tud idegesíteni. Mikor már kicsit lenyugodtam akkor lementem a konyhába egyedül csak Ádámot találtam ott.
-Anyáék?-néztem rá.
-Elmentek kettesbe valahova!-vonta meg a vállát.
-Értem! Köszi!-mosolyogtam rá.
-Szívesen!-nézett mélyen a szemembe.
Hirtelen nem tudtam mit csinálni azzal, hogy csak egymást bámuljuk. Elvesztem a gyönyörű zöld szemeibe. Olyan jól nézett ki Ádám egy pohár kávéval a kezébe.
-Öhm akkor én fent leszek ha kell valami!-mondtam hirtelen.
Ádám csak biccentett egyet. Felmentem a szobámba és becsuktam magam mögött az ajtót. Nem tudom miért voltam ilyen hülye, hogy csak úgy feljöttem. Hirtelen ötlettől vezérelve lefutottam a konyhába Ádámhoz. Ádám kicsit furcsán nézett rám.
-Unatkoztam egyedül na!-vágtam be a tettetett durcit.
-Ez kicsit furcsa mivel csak most nem rég mentél fel!-nézett mélyen a szemembe.
-Jó, de akkor is uncsi volt egyedül!-néztem még mindig a zöld szemeibe.
Ádám kicsit közelebb jött hozzám. Ajkaink alig pár centire voltak egymástól.
-Van ma tánc próbád?-suttogta szinte már az ajkaimra.
Nemlegesen megráztam a fejem. Ádám pedig egy kicsit elmosolyodott.
-Akkor jöhetsz velem foci edzésre, ha van kedved!-lehelte az ajkaimra a szavakat.
-Rendben!-mosolyodtam el.
Még mindig csak pár centi választotta el az ajkainkat, de Ádám még mindig nem csókolt meg. Lassan elhúzódott tőlem és egy puszit nyomott az arcomra. Basszus már tényleg azt hittem, hogy csókolózni fogunk.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top