Anya kicsit furán nézett ránk. Gondolom otthon kérdezgetni fog egy kicsit.

-Nem vagyok nehéz?-húzódtam el egy kicsit Ádámtól.

-Egyáltalán nem!-mosolyodott el.

-Akkor jó!-döntöttem a fejem a mellkasának.

Nagyon jó illata volt mint mindig. 

////

Mikor haza értünk Ádám felvitt a szobámba és lett az ágyamra. 

-Ezért jövök neked eggyel!-néztem fel rá.

-Dehogyis!-mosolyogva rázta meg a fejét.

-Dehogynem!-öleltem meg.

Viszonozta a gesztusom és egy puszit nyomott a homlokomra. 

-Jó éjt Evelin!-lépett ki a szobámból.

Elmentem fürdeni és felöltöztem pizsibe. Bementem a szobámba és ledőltem az ágyamra. Azonnal el is nyomott az álom.

///

Reggel most egyedül keltem fel. Ki keltem az ágyamból és bementem a fürdőmbe. Megcsináltam a reggeli rutinomat aztán pedig felöltöztem. Mikor kinyitottam az ajtóm pont akkor ment le a lépcsőn Ádám egy szál alsónadrágba. Nem volt csúnya látvány.

-Ne nézz ennyire!-mosolyogva nézett rám.

Az arcom tiszta vörös lett. Hirtelen nem tudtam mit mondani csak eldadogtam egy bocsit. Utána gyorsan lefutottam a lépcsőn. 

-Szia anya!-léptem be a konyhába.

-Szia kicsim!-mosolyogva folytatta a főzést.

Már kezdtem megnyugodni, hogy nem kérdez semmit rólam és Ádámról.

-Amúgy nem történt este köztetek semmi Ádámmal ugye?-nézett rám szigorúan.

-Nem! Én egész éjjel aludtam és gondolom Ádám is aludt!-forgattam meg a szemeimet.

Tudtam jól, hogy most jön a ki osztásom, de tévedtem mert megjött a nevelő apám.

-Jó reggelt Evelin!-intett nekem.

-Helló!-fordítottam hátat nekik.

Aztán felmentem az emeletre. Éppen szembejött velem Ádám.

-Vigyázz anyuval mert azt hiszi este volt közünk valami!-néztem rá egy pillanatra.

Ő csak biccentett egyet és ment tovább tök lazán mintha nem is mondtam volna neki semmit.