VI. Órarendek
- Allison -
Nem, James miatt nem lehet féltékeny, ugye?
Mindegy. Most alszom.
Lassan besötétedett, én pedig elaludtam.
- A nagyobb teljesítményűt kéne használnunk, nem? - ööö, ez meg kinek a hangja?
- Igen, különben nem érünk le időben reggelizni- vajon miről beszélnek?
- Oké. AGUAMENTI!
Aguamenti... Ugye nem a víztermelő varázsige? Aaaaaaaaaaaaa, de, ez az.
Amikor kinyitottam a szememet, megpillantottam az engem bámuló lányokat, ahogy próbálták visszatartani a nevetést. Felütem. Mindenhonnan csöpögött rólam a víz. Megpróbáltam rendbe tenni a hajamat, de mivel vizes volt, természetesen jól odaragadt a homlokomhoz. A szerencsétlenkedésemet látva a lányok nem bírták tovább, és hangos nevetésben törtek ki. Végül Lily összeszedte magát, és azt mondta:
- Menjünk. El kell készüljünk mindennel, mire kezdődnek az órák.
Felnyögtem. Ne, csak órákat ne...
Mostanra már Marlene és Alice is elkomolyodott, de a "megnyilvánulásomat" hallva újra nevetni kezdtek.
Valami varázsigével megszárítottam a hajam, ezek után pedig lesétáltunk a nagyterembe reggelizni.
Evés közben Lily váratlanul megkérdezte:
- Ismered Pottert? Nagyon olyan volt, mintha már találkoztatok volna.
Kuncogni kezdtem.
Ebben a pillanatban lépett oda hozzánk Minnie, - a Minerva név túl hosszú, - hogy odaadja az órarendjeinket.
- Miss Evans, itt az órarendje. McKinnon, itt a magáé is, és Prewetté is tessék.
- Köszönjük - válaszolta Lily.
Minnie már ment volna tovább, aztán gondolt egyet, és Lily kezébe nyomta az én órarendemet is. Lily kérdezni akart valamit tőle, de Minnie addigra már otthagyott minket.
- Miért adta nekem Potter órarendjét? - Marlene és Alice egymásra pillantottak.
- Nem tudom - felelte végül Alice.
Magamban elmosolyodtam.
Én tudom. Azért, mert az nem James órarendje, hanem az enyém. Kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt jönnek rá erre.
Lily odakiáltott a Tekergőknek - különösképpen Jamesnek címezve a kérdését:
- Hé, megkaptátok már az órarendeket?
Jamesnek muszáj volt válaszolnia:
- Igen. Miért? Össze akarod hasonlítani őket?
Lily ingerültnek tűnt.
- NEM! Annyi az egész, hogy ezen a te neved van.
James ravaszul rám vigyorgott, majd megszólalt:
- Tényleg? Pedig a sajátom itt van nálam. De most mennem kell. Nem akarunk már a suli első napján elkésni.
Lily csak a szemét forgatta, majd összevonta a szemöldökét. Tiszta vicces, hogy nem jött rá, hogy az az én órarendem.
- Akárhogyan is, - mondta Alice - Potterből bőven elég egy. De most indulnunk kéne órára.
- Rendben. Mire várunk akkor? Bájitaltanunk lesz a mardekárosokkal - közölte Lily.
Mire odaértünk a terembe, már csak két üres hely volt egymás mellett, amit Alice és Marlene azonnal meg is rohamoztak. A maradék két ülőhely a tesóm és Black mellet volt. Szóval Lily leült James bal oldalára, én pedig a jobb oldalára, Black és őközé.
Nem lesz ez így jó...
------------------------------
Tudom, hogy ez nem volt egy kifejezetten hosszú fejezet, de azért ez is valami. Az a lány ott fölül Allison.
Vote?
Komment?
Követés?
____________________
Ezer bocsánat, amiért megcsúsztam a résszel. Tegnap szerettem volna publikálni, de elfelejtettem.
Em Black
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top