Ezzel nem csak mi voltunk így, mivel mindenki elindult a kijárat felé. Mi úgy döntöttünk, hogy beelőzzük őket. Egyszerűen levágtuk az utat. Egy ponttól mintha már senki sem lett volna mögöttünk. Kivéve egy embert aki egy általam már ismerős késsel a kezében futott utánunk.

Ordítva rohantunk a halottakat látva. Eldobta az egyik kését, majd elővette a másikat, csak Tina erőteljes nyögésére figyeltünk fel rá. Paul megfogta a mellette lévő széket és pajzsként használta. James felsegítette Tinát és futottunk. Még nagyon messze volt a kijárat. Láttuk, hogy így nem fogunk elég gyorsan odaérni, így befutottunk a kisértetházba. Szerencsére mi már ismertük a terepet. Egy idő után viszont már nem voltunk annyira biztosak ebben, mintha megváltozott volna az egész hely. Hirtelen megszólalt a hangosbemondó. Egy nagyon mély férfi hang volt, de én már ismertem, ez ő volt.

-***Na hogyan tetszik az én kis házam??? Jobb helyre nem is jöhettetek volna. Úgy látszik a szerencse is az én oldalamon áll, nem is, inkább igazságnak mondanám!

Lisa: Maga mégis mi a francról beszél?! Mi baja van velünk?! Miért csinálja ezt?!

James: Maga teljesen megőrült! Itt öldökli az embereket, és azt meri mondani, hogy ez az igazság?

-***HA..HA..HA! ŐRÜLT?! IGEN AZ LETTEM AZ ÉVEK SORÁN, ÉS ERRŐL CSAK EGY EMBER TEHET!

Paul: AKKOR MEG MÉGIS MI A SZART AKAR TŐLÜNK?! MINEK ÖL MEG MINDENKIT?!

-***MIÉRT? AZÉRT MERT AKAROM HOGY MÁS IS ÉREZZE AZT A FÁJDALMAT MINT ÉN!

Paul: Nincs az a fájdalom ami okot adhat erre!

-***Ne aggódja majd te is meg fogod tapasztalni, mint a barátnőd. A késen méreg volt. Te is láthatod, hogy haldoklik.

Paul: ROHADJON MEG!!! KI MAGA??? MIT KÉPZEL MAGÁRÓL??? AKÁR, HOGY IS GONDOSKODOM RÓLA, HOGY NE KAPJÁK EL ÉLVE!!!

-***Ti csak esetlen hülye gyerekek vagytok. Ti nem vagytok fontosak...nekem csak a lány kell.

Paul: Igen?? MOST ŐLTED MEG!!

-***Á...dehogy ő...várjunk HOL VAN AZ A KETTŐ??

James jelzésére ketten rohantunk, és kerestük tovább a kijáratott, amíg ők elvonták a férfi figyelmét. Mivel Tina arca egyre élettelenebb lett gyorsan kellet cselekednünk.

Kis gondolkozás után a bejárat felé vettük az irányt. Valószínüleg a kijárathoz fog sietni, vagyis nekünk a bejárat kell amit már amúgy is ismerünk. Lisa miután felhívta a rendőrséget, gyorsan megüzente a fiúknak a tervet. Mikor mindannyian kiértünk elkezdtünk futni oda ahonnan alabból elindultunk. Vagyis futottunk volna ha Tina nem esik össze.

Paul: Segítsetek!

Ekkor viszont már láttam, ha Tina velünk jön le fog lassítani minket pont annyira, hogy utolérjen a gyilkos.

Layla: Sajnálom Paul, de Tina haldoklik, és le lassít minket. Én nem akarok meghalni.

Paul: Mivan?! SEGÍTSETEK MÁR! James!! Lisa!!!

Látszott, hogy senki sem akar segíteni.

Paul: Ti most komolyan itt akarjátok hagyni?! Ő A BARÁTNŐTÖK NEM?!

Én elkezdtem rohanni majd Lisa követet a sort pedig James zárta. Paul pedig könnyekbe tört ki.

Paul: TI IS ROHADJATOK MEG!!.szümph...szümph...Héj...Tina hallasz? Kérlek mondj valamit.

Tina: Ké..é..r..lek...köh menj! Ne halj köh..meg te is!

Paul: Nem én nem félek tőle! Nem foglak itt hagyni téged. Érted? Én nem foglak magadra hagyni!

Tina: Szeret...köh...lek! Tény...köh...leg pont ezért...

Tina Paul arcáról levéve kezét kihúzta az oldalából a kést és szíven döfte magát.

Paul: NEEE! MÉGIS MIT CSINÁLSZ!!! NE!....Kérlek...ne.

Lecsukta Tina szemét, és csak nézett maga elé. Paul felé kések kezdtek repülni. Mint egy halott rezzenés nélkül felállt a késekkel és megindult a támadó felé. Miután két kés betalált a gyilkos kifogyott belőlük, így maradt a közelharc. Ő is megindult Paul felé. Paul félelem nélkül támadta meg a férfit. Az egyik kését nekidobta, de a férfi kivédte. Erre felkapott még egy kést a földről és azt is hozzávágta. Nem találta el. A gyilkos most már vissza támadott, Paul blokkolta. A jobb kezében lévő késsel akarta volna megszúrni, de a férfi gyorsabb volt, és kiverte a kezéből a kést. Ez után hasba rúgta, Paul összeesett. Amikor a támadó közelebb jött, mindkét lábába beleállított egy-egy kést. Közelebb hajolt.

Gyilkos: Érzed már? A fájdalmat amikor mindent elvesznek tőled, és az igazságtalanságot amikor mindenki magadra hagy. Amikor rájösz, hogy minden hazugság volt az életedben.

Felemelte kését.

Gyilkos: Mi az utolsó szavad?

Paul: Érzem.

A férfi elmosolyodott és szíven szúrta. 20 perccel a hívás után megérkezett a rendőrség. A halottak száma akkora volt, hogy nem merték bemondani a hírekbe. Véletlen balesetnek állították be. Az embereknek is feltűntek a mostanában elő forduló balesetek száma, és gyanakodni kezdtek.