Mivel minden befejezett könyvemhez eddig mindig írtam egy kis szösszenetet, ezért ez most sem lesz másképp. Mindenképp szeretnék elmondani pár dolgot, amit így fontosnak tartok a Moonlighthoz kapcsolódóan, hisz nagyon a szívemhez nőtt ez a történet.

Május elsején publikáltam az első részt, ezt persze úgy, hogy már tíz rész előre meg volt írva, mert féltem, hogy nem fogom tudni teljesen megírni. De megírtam, befejeztem, és ez hihetetlen nagy örömmel tölt el engem. A nagy Nick Robinson szeretetem miatt kezdtem el írni ezt a történetet, aminek már a legelején tudtam, hogy mi lesz a vége. Tudtam, milyen elemeket fogok beleírni, tudtam a szereplőket, igazából mindent mert a Moonlight előtt egy fél évig semmit sem írtam. Ahogy befejeztem a The Napkint, semilyen sztorit nem írtam pedig milliónyi ötletem volt (épp ahogy most is van). Így nagyon örültem amikor elkezdtem a Moonlightot. Nagyon sok barátomnak/barátnőmnek tetszett a sztori, épp ezért a sok jó visszajelzéstől amit visszakézből kaptam, sosem tudtam volna félbe hagyni ezt az egészet. Meg persze miattatok sem, akik olvasták a Moonlightot az elejétől kezdve, vagy időközben csatlakoztatok be. Nagyon köszönöm az apró kommenteket, jó érzés volt egy "idegentől" is véleményt kapni és nem csak a barátaimtól. Őszintén hiányozni fog a sztori, mert szerettem írni. Nagyon sok ötletem volt hozzá, még most is van de szerintem méltó befejezést kapott. Még lehet egy-két kiegészítő résszel felbukkanok majd a későbbiekben, váratlanul, de nem ígérek semmit mert még én sem vagyok ezekben biztos.

Szóval egy szó mint száz... tényleg köszönöm, hogy olvastátok és hogy tetszett nektek! Így a végére hozok pár tényt a könyvről, a megírásáról meg egyéb dolgokról amik esetleg érdekelhetnek titeket.

1. Lynt eleinte Maia Mitchellnek képzeltem el, de időközben a fejemben egy teljesen más arc állt össze nekem, ami egyáltalán már nem volt Maia.

2. Első címe a Moonlightnak, Youngblood volt (egyértelmű, hogy az 5sos miatt) de végül megváltoztattam.

3. A Lyn által festett kép a képzeleteimben teljesen máshogy nézett ki, mint például az egyik barátnőm képzeleteiben megalkotott festmény, – akivel mellesleg együtt alkottuk meg a vázlatot –, hogy egy másik barátnőnk megtudja festeni. (innen is puszilom, hisz gyönyörűen lefestette a Lyn által kreált csodát)

5. Nick azért kezdi Gwennek hívni Lynt, hogy megértesse vele azt, hogy szerinte gyönyörű név a Gwendolyn épp ahogy Lyn maga. De a történetben csak Nick hívja így Lynt.

+1. Az árverezős részt már akkor tudtam, hogy meg fogom írni amikor még el sem kezdtem írni ezt az egészet.

Nos, ennyi lenne szerintem... Mégegyszer nagyon köszönöm mindenkinek és remélem mihamarabb tudok jelentkezni egy új könyvvel itt, a Wattpadon.

[ időközben kikerült az új irományom, szóval FIGHT FOR YOU néven megtaláljátok a profilomon ]

Ezer puszi nektek,
Barbi.