11. I

Az autó szüntelenül közeledett felém és én egy tapottat sem mozdultam. Amikor már centiméterem választottak el a haláltól valamilyen csattanást hallottam és az autó megállt majd a földre érkezett. Csodálkozva néztem az autó hűlt helyére amikor Steve lépett elém.
-Tersa-mondta ki enyhén lihegve a nevem.
-Steve-én is ugyanezt tettem. -Minek jöttél ide a nagy semmibe? Várj kitalálom! Biztos azért ,hogy újra a S.H.I.E.L.D.-hez tartozzak ugye?-néztem bele mélyen a szemébe.
-A csapat szétesett. És Tony meg én-magyarázkodott nekem mire a szavába vágtam tudom nálla ez illatlenség.
-Steven Grant Roegers! Tudod te ,hogy mit tettél?! Elveszted a második eséllyel kapott családodat. A barátaidat. Mindenkit. És én nem fogok semeijik oldalhoz csatlakozni! Üzenem Furynak ,hogy hagyjon végre élni engem!-világosítottam fel mire elindultam a házam felé.

Már jócskán besötétedett és fényeket láttam meg amint az emberek vadásznak valakire. A házam felé tartanak. Szóval likvidálni akarnak mindenkit a csapatból?! Előkaptam a telefonomat és hívtan Tonyt.
-Antony Edvard Stark! Kaparjátok össze magatokat mert nagyon nagy a gáz!-halkan suttogtam a telefonba. Majd meghaottam tony zombihangját.
-Teresa mi tőrtént?-kérdezte a vonal másik végéből.
-Csezd meg! A csapat minden tagjára vadásznak. Szóval nem tudom ,hogyan de oldjátok meg ezt a dolgot!-morogtam rá amikot egy lövedék találta el a lábam majd a vállamat. A sújjos vérveszteség miatt elájultam...

A lámpa majdnem kivakította a szememet olyan erősen sugározta a fényt. Elzoltam a lámpát az útból és felültem az ágyban. Körülnéztem és tudtam ,hogy hol vagyok. Brucenál. Ha igaz. A hideg csempére lépve elkezdtem a kijárat felé venni az irányt. Kiléptem az ajtón és egy házban találtam magam. Megláttam egy telefont az asztalon és hívtam Brucet de hiába. Utánna Clint aki felvette a telefont.
-Barton-szólalt bele rekedtes hangjával a telefonba mire megkönnyebbülve sóhajtottam fel.
-Clint hál' Istennek ,hogy te felvetted a telefont-néztem le a padlózatra.
-Teresa te élsz? Mindenki azt hitte ,hogy halott vagy vagy valami-értetlenkedett.
-Most másról van szó. Egy idegen helyen vagyok egy lakásban.-fordítottam komolyra a szót.
Kinyílt az ajtó és én gyorsan leraktam a telefont. Steve érkezett meg és ezek szerint nálla vagyok. Kinéztem az ablakon és megláttam a kis kék bogárt az utcában. Még mindig a retro. Ránéztem és csillogást láttam a szemében.
-Valaki netán szerelmes?-fontam össze a karjaimat.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top