1941. Április 4.

-Mr. Stark az alany!- kiáltotta Peggy kétségbeesetten az orvosnak aki a szérumját tetszeli le legjobb barátnőjén.
-Hagyják! Kibírom!- kiáltotta vissza az alany majd folytatták a tesztet.
-70....80....90....100!- mondta a gépeket kezelő férfi miközben tekerte folyamatosan a csapot. A műszerek szikrázni kezdtek és leált a rendszer. A szerkezet kinyílt és egy magas szőke hajú izmos testalkatú nőt pillantott meg Peggy és Dr. Stark.
-Sikerült a teszt?- lihegve nézett a három körülötte lévő emberre mire emlosolyodott. Kilépett a szerkezetből és elkezdte felvenni a ruháit.
-Teresa- szólította meg miközben a pólóját vette fel.
-Hm?- pillantott rá és közben a nadrágját húzta fel.
-Mától fogva kiképző leszel.- veregette meg a vállát mire felemelte a mutató ujját.
-De! Csak akkor fogok tanítani ha nem kell az unalmas katonai tanmenetet követnem!- nézett rá komolyan. Peggy egy rosszuleső sóhaj kíséretében beleegyezett majd elhagyta a termet.

[Teresa szemszöge]

Peggyvel nagyon jóban vagyunk már azóta ,hogy itt vagyok a katonák között. A mai napom eleve nehéz lessz mivel egy komplett edzéstervet kell összeállítanom egy óra alatt a pusztán. Egy csíptetőn lévő adatlapokat szorongatva és egy tollal a kezemben haladtam kifelé a csoportom felé. Csupa újonc, de nállam megtanulják ,hogy itt nem lehet játszani.
-Szakasz vigyázz!- emeltem fel a hangomat mire minden "férfi" vigázba csapta magát.
-Nos ,hogy kicsit ismerkedjünk névsorolvasás!-néztem bele a papírokba. Itt a katonaságon a gyengeségnek nincs helye. Itt a haza a tét és az ember saját élete. A sorban haladtam amikor egy kissé bizonytalan hangon kimondta a nevét a férfi. -Steven Grant Roegers.-a fejemet felkaptam és a két férfi közötti helyre néztem. Egy 150-160centi magas vézna testalkatú huszas éveiben járó szőke hajú katona állt vigyázban.
-Roegers önben van annyi elszántság ,hogy végigcsinálja ezt az egészet ilyen testalkattal?- tapintottam rá mire nagyot nyelt és én meg felegyenesedtem.
-Kadétok! Alkartámasz!-adtam ki a parancsot mire mindenki fekvőtámasz helyzetben a földre rakta az alkarját. Elkezdtem a sorokon végigmenni mire csak a fejemet csóváltam és a menetet nézve beírtam abba a rublikába ,hogy teljesítmény 1.nap: Undorító.
-David lejjebb a csípőt! Carter ne pucsítson a társának! Roegers maga meg nem tud felvőtámaszt csinálni?! Ez az egész banda akar katona lenni?!!- kiáltottam rájuk mire összerezzentek. -Igen, Uram!- kórusban válaszolták. A fejemet csóválva álltam eléjük.
-Vannak nállam szabájok amiket jobb lenne ha betartanánák.
1. Nem tűröm el azt ha valaki csak lazsál vagy a feladatot nem végzi el normálisan.
2. Ha késik valaki annak büntetést szabok ki ami az edzés nehézségének a 2szerese.
3. Maguk szerint én férfi vagyok vagy mi?! Akinél meghallom azt a szót ,hogy uram az edzés alatt és nincsen itt senki sem az büntetést kap! Megértették!- néztem rájuk fenyegetően.
-Igen is ,Hölgyem!- válaszolták kórusban. -Ezt már szeretem-motyogtam és folytattuk az edzést.