Gördeszkák csattogtak a betonon, a rámpákkal találkozó kerekek hangja pedig betöltötte be a levegőt. A nyári nap melegen ragyogott a félreeső gördeszkaparkra, távol a nyüzsgő városi utcáktól. Adrien szívesen járt erre a helyre: nem sokan látogatták, így közismert modell-státusza nem keltett különösebb figyelmet, megszabadulhatott az éber szemek kereszttüzétől; rajta kívül csak néhány kamasz volt itt, nevetgéltek és tökéletesítették a trükkjeiket. Adrien örömmel fogadta a jelenlétüket; kellemes változást jelentett az állandóan villogó fényképezőgépektől és a modellkarrierje által kiváltott figyelemtől.

Letette a deszkát, rálépett és megindult; a kerekek akadálytalanul gördültek a sima kövön. Póló nélkül volt, csak egy rövidnadrágot és alacsony szárú gördeszkás cipőt viselt; mozdulatai könnyedek voltak, teste tökéletes összhangban, és minden egyes gyorsításnál és fordulásnál átjárta a szabadság érzése. Néhány egyszerű trükkel kezdett, amelyeket bár már számtalanszor bemutatott, nem veszítették el varázsukat.

Mögötte néhány fiatal éljenezését hallotta, és hátrafordulva észrevette a tér szélén összegyűlt deszkás lányokat, akik csillogó szemmel figyelték. Adrien odagördült melléjük, ők pedig félénken autogramot kértek néhány újságra, sőt, egyesek a gördeszkájukra is. Lelkesedésük ragályos volt, és Adrien nem tudta megállni, hogy ne mosolyodjon el, miközben eleget tett a kéréseknek.

- Nem tudom elhinni! Ez Adrien Agreste! - jegyezte meg egyikük. - Mi szél hoz erre? Filmet forgatnak?

A fiú felnevetett. - Csak deszkázni jöttem le, mint bárki más. Nem vagyok túl jó benne, de az alapokat tudom. - Amikor fiatalabb volt, az apja alig engedte el valahova, így kénytelen volt a szobájában felállított egyszerű rámpára szorítkoznia.

Egyikük összeszedte a bátorságát. - Csatlakozhatunk hozzád? Mi is mutathatnánk neked néhány technikát.

Adrien bólintott. - Persze, jól hangzik.

A következő órában a park a csoport játszóterévé vált; nevetés és kiáltások töltötték be a levegőt, ahogy felváltva próbálkoztak trükkökkel és technikákkal.

Ahogy az árnyékok hosszabbodni kezdtek, a lányok kelletlenül elkezdték összepakolni a holmijukat. Piruló arccal átölelték Adrient, futó puszikat nyomva az arcára, és biztosítva őt, hogy hamarosan ismét találkoznak.

A fiú hátramaradt az immár csendes gördeszkaparkban; a szívébe zárta a találkozást, amely fénysugárként világította meg magányos napját. Elégedett sóhajjal úgy döntött, hogy még gyakorol egyedül néhány technikát, és az elhagyatott hely lehetővé tette számára, hogy teljesen átadja magát az élménynek. Miközben azonban egy trükkös ugrást hajtott végre, szeme sarkából egy sötét alakra lett figyelmes, aki szinte beleolvadt az árnyékokba. Adrien idegszálai megfeszültek. Valahogy a semmiből bukkant fel, egyszercsak megjelent, és a fiú érezte, hogy nem egy közönséges ember. Talán egy akumatizált szupergonosz, vagy valami még rosszabb. Körülnézett, lázasan kutatva egy védett hely után, ahol átalakulkatna Fekete Macskává.

Az árny közeledett. Adrien macska-ösztönei működésbe léptek, és gördeszkája rögtönzött fegyverré vált a kezében: megcélozta a betolakodót, és villámgyorsan nekirontott. Az alak hátrált és megbotlott, nekiütközött az egyik rámpának, és elesett. A fiú megtorpant, amikor látta, hogy nem ellenséggel áll szemben, hanem egyik szuperhős-társával, a rejtélyes és kecses méhecske-hősnővel.

- Vesperia? - kérdezte megilletődve, miközben kezét nyújtotta, hogy felsegítse. - Sajnálom, nem ismertelek fel az elején. Mostanában nagyon nyugtalan vagyok az akuma-támadások miatt.

A lány elfogadta a segítő jobbot, felállt, lesöpörte a port a szuperhős-ruhájáról, miközben ajkai halvány mosolyra görbültek. - Semmi gond. Bár azért elég szokatlan dolog gördeszkával rátámadni egy lányra.

Adrien vállat vont és viszonozta a mosolyt; feszültsége enyhült. - Adrien vagyok.

- Tudom, szőke herceg. Nem ez az első napom Párizsban - kuncogott a lány. Valójában nagyon jól ismerte Adrient; osztálytársak voltak a suliban, és nagyon jól kijöttek egymással. - Bár azt nem tudtam, hogy ennyi forradásod van - tette hozzá komolyabb hangon, miközben a tekintete önkéntelenül is a fiú izmos, néhány halvány heget viselő mellkasára vándorolt.

Adrien elpirult, feszélyezve érezve magát a forradások miatt, amelyeket Fekete Macskaként szerzett a harcok alatt. Már épp válaszolni akart, de Vesperia zavartalanul folytatta. - A fiúk olyan felelőtlenek tudnak lenni, mindig bajba keverednek.

Adrien röviden felnevetett. - Nos, néha a baj megtalál minket, akár akarjuk, akár nem.

A lány sóhajtott, majd témát váltott. - Úgy tűnik, jó deszkás vagy. Megmutatnál nekem néhány trükköt?

Adrient lelkesedés fogta el a lehetőségtől, hogy több időt tölthet szuperhős-partnerével, még ha csak civilként is; és ugyanezt a vágyakozást látta a lány arcán. - Persze, szívesen!

Vesperia elmosolyodott, és lehunyta a szemét, elmerülve az összpontosításban. Az egész testet fedő hősruha nagy része varázsütésre szertefoszlott, átalakulva egy fekete-sárga sportmelltartóvá, szűk sárga rövidnadrággá, és fekete tornacipővé. Szőke haja kócos és rendetlen lett, néhány rózsaszín tinccsel. - Akkor gyerünk!

Adrien egy pillanatig csak bámulta a lány kihívó öltözetét, izmos és tökéletes testét, majd vigyorogva bólintott. - Akkor gyerünk!

Adrien bemutatta az egyensúlyozás, a gyorsítás és az egyszerű fordulók alapjait, minden egyes lépést elmagyarázva, Vesperia pedig elragadtatott figyelemmel követte, és gyönyörködött a fiú látványában, ahogy az könnyedén siklott a sima betonon. A fiú útmutatásával a lány is fellépett a gördeszkára, kinyújtott karokkal egyensúlyozva. Eleinte bizonytalan volt, és közel állt ahhoz, hogy elessen, de Adrien gyengéden átölelte a derekát hogy megtámassza. Közelségüktől kellemes bizsergés futott végig a lány gerincén.

- Kis gyakorlás kell hozzá. - A fiú kézen fogta és mellette lépdelt, ahogy Vesperia próbált a deszkán maradni. A lány gyorsan tanult, és Adrien nemcsak a természetes kecsességét csodálta, hanem az elszántságát is, ahogy leküzdi ezt az új kihívást. Tekintetük találkozott, és Adrien bevallotta magának, hogy menthetetlenül belehabarodott szexi szuperhős-partnerébe. Mikor Fekete Macskaként volt vele, a küldetések lefoglalták, de így civilben már nem tudta elfojtani érzelmeit. Meg akarta csókolni, meg akarta ízlelni, meg akarta kapni.

- Oké, most ezt figyeld! - riasztotta fel Vesperia merengéséből, miközben egy egyszerűbb ugrással próbálkozott egy rámpáról. A deszka megpördült a lába alatt, és egy pillanatra úgy tűnt, hogy sikerülni fog a trükk, azonban a gravitáció törvényeinek más tervei voltak. Adrien kinyújtotta a kezét és megpróbálta megtartani a lányt, de mindketten elvesztették egyensúlyukat és egymás hegyén-hátán kötöttek ki.

Összegabalyodva feküdtek a földön, Adrien karja még mindig átölelte társa derekát. - Jól vagy? - kérdezte, miközben felsegítette.

Vesperia lesöpörte a ruháját. - Persze, csak egy kis karcolás. Nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik.

- Igen, trükkös tud lenni, de hamar belejöttél.

A lány ránézett. - Tudod, mindig arról álmodoztam, hogy egy jóképű deszkás megtanít az alapokra.

- És... álmodoztál-e már arról, hogy egy jóképű deszkás megcsókol? - Adrien elveszett a kék szemek tekintetének mélyében.

Vesperia szótlanul bólintott, és Adrien érezte a lány leheletének melegét az ajkán, bátorítva őt, hogy átlépje a határt. Ajkuk olyan szenvedélyes csókban találkozott, hogy egész testük felforrósodott tőle. - Igen, álmodoztam arról is - mondta Vesperia, amikor ajkaik rövid időre elváltak egymástól. - És sokkal többről. - Ujjai körkörös mozdulatokkal masszírozni kezdték a fiú bal mellbimbóját, amely hirtelen megkeményedett.

Adrien felnyögött, és hátravetette a fejét. - Óh, ennyire érzékeny vagy? - kuncogott Vesperia. - Ez annyira aranyos.

A fiú megragadta a kezét, és megállította. - Itt bárki megláthat minket.

- Na és? Azt hittem, a deszkás srácok szeretnek veszélyesen élni. - A lány ujjai végigfutottak a srác mellkasán lévő, sokat sejtető hegek mentén.

- Akkor is, ez túl veszélyes. Az egész karrieremet tönkreteheti. - Elképzelte a másnapi hírek címlapjait: Tini szupermodell szexel egy dögös punk csajjal a félcsőben!

- Nyugi! A szuperhős-érzékeim figyelmeztetnének. Több száz méteres körzetben nincs senki. - Vesperia újra megcsókolta, és Adrien sóhajtva engedett. A lány keze végigsimított a fiú mellkasán, majd utat talált a rövidnadrágja alá, és megérintette a félig kemény hímtagot, amitől Adrien ismét felnyögött. - Gyerünk, mindketten akarjuk ezt.

Adrien felállt, lerúgta a cipőjét, majd levetette a többi ruháját is, így fehér térd- és könyökvédőjét leszámítva meztelenül volt. Vesperia lélegzete elakadt, ahogy az álló, nedvesen csillogó makkú péniszre nézett. Közelebb mászott hozzá, és incselkedve megcsókolta, megkóstolta, majd végighúzta rajta ujjait, élvezve ahogyan az válaszol az érintéseire.

Gyengéden és ritmikusan simogatta a férfiasságát, mindkét kezével megfogva, gyengéd nyalogatással váltogatva, nyelvével masszírozva a makkot. Adrien megborzongott, és a lány hajába túrt. A farka megkeményedett és lüktetni kezdett, és apró remegések futottak végig a testén az egyre növekvő izgalomtól.

Mielőtt elérte volna a pontot, ahonnan már nem volt visszaút, Adrien hátralépett és letérdelt a lány mögé, közel húzva őt magához, kezével végigsimogatva Vesperia mellét majd ágyékát. - Akarlak - mormolta partnere fülébe.

Vesperia újra összpontosított és szuperhős-ruhájának maradéka is eltűnt, így a következő pillanatban Adrien keze fedetlen punciját markolta. Ujjai megtalálták a lány csiklóját és körözni kezdtek rajta, majd a lábai közé csúsztak, utat találva a kisajkak közé. Vesperia teste megfeszült a vágytól. - Tegyél magadévá, deszkás srác - könyörgött.

Adrien előrelökte, hogy négykézlábra kerüljön, majd férfiasságát a lány szeméremajkaihoz nyomta és lassan belecsúszott. Vesperia felsóhajtott, ahogy a fiú kitöltötte, aztán lassan, mélyeket lélegezve mozogni kezdtek. Adrien egyik karját Vesperia köré fonta, és ujjaival elkezdte ingerelni a csiklóját, a lány pedig nyöszörögni kezdett az élvezettől. A karjai már nem tudták megtartani, így felsőtestével a betonra feküdt, melleit a nap által felforrósított kőhöz nyomva.

Nem bírták sokáig. Adrien élvezett el először, hangosan zihálva ahogy a farka lüktetni kezdett, a kéj heves hullámait küldve végig testén. Vesperia számára ez volt a vég; az ő teste is összerándult, és alig tudta megállni, hogy ne sikoltson fel a néptelen park csendjében. A srác fokozta a tempót, míg Vesperia minden idegszála felizzott a gyönyörtől, és orgazmusa szinte felemésztette.

Végül a fiú lassított, elhúzódott, és kimerülten leült. A szuperhős alig volt eszméleténél; mozdulatlanul feküdt, napbarnított bőre izzadt volt és kipirult, haja kócos, de mosolya fénylett. Adrien odahajolt hozzá és gyengéden végigpuszilta a testét, miközben biztos volt benne, hogy ez a találkozás egy izgalmas kaland első fejezete.