-Ez sajnos nem igy van..És félek ,hogy nem foglak tudni megvédeni -mondta szipogva miközben átölelt,mire én meglepődve néztem magam elé.

-Ezt,hogy érted..?

-Azok ketten azért jöttek, hogy téged elvegyenek tőlem, de ne aggódj, minden rendben lesz , csak kicsit félek a költözés miatt , remélem megérted-simogatta meg a fejem tetejét.

-Mit akarnak ezek tőlem? -néztem rá kicsit félve.

-Azt nem tudom, de biztos semmi jót, de ne félj, én bármi áron is , de megfoglak védeni.-mondta egy halvány mosoly kíséretében.

-Köszönöm -öleltem át, mire kicsit össze rezzent, de vissza ölelt, volt alkalmam így kellemes illatát megérezni, ami most megnyugtatott, ebben a helyzetben.

    Nem tudom mit akarnak tőlem, de biztos semmi jót , mint ahogy Ciel mondta , kicsit félek is őszintén, ezért Ciel mellett maradok, nem hagyom el őt soha és akkor talán..jó lesz minden. Persze ezt gondoltam, de ki tudta , hogy mi fog történni?

/egy órával később/

A csomagainkkal álltunk a lovaskocsi mellett. Most kezdtem megszokni ezt az életet és máris vissza megyek a modern kis világunkba..hát remek.
  Ciel átölelt hátulról és közben nézte a tájat, gondolkozva valamin.
  -Mi a baj? -simogattam meg a kezét.
   -Csak rossz előérzetem van, ennyi -engedett el, majd felszállt a kocsiba , így én is így tettem , majd mellé ültem, így eléggé szűkös volt a hely.
   -(Név ) Ülj szembe velem kérlek , mert így kicsit kényelmetlen szerintem mindkettőnk számára is egyaránt.
     -Nekem itt is jó -mosolyogtam rá aranyosan, hátha engedi , hogy maradjak mellette.
     -Nekem nem jó, szóval kérlek ne idegesíts fel , jó? -nézett rám kicsit mérgesen.
      -Naaa, légyszíves, Ciel~-öleltem át a kezét, de ő csak továbbra is azzal az ijesztő tekintettel nézett rám. Így azt tettem amit akart, majd az arcát fürkésztem a táj helyett. Miközben végre elindultunk.
    Az út alatt nem történt nagyon semmi, volt idő amikor elaludtam , de egyszer csak hirtelen a kocsi megállt, én éppen akkor ébredtem fel így álmosan dörzsöltem a szemeim. Majd amikor kinyitottam egy fekete maszkos embert láttam Ciel helyett és az a szám elé tett egy kábítószerbe mártott zsebkendőt, így hamarosan minden elsötétült és neked tudtam mi történik.

  Amikor felébredtem valami sötét helyen voltam és megvolt kötözve a kezem, meg a lábam, valamint a számra is egy rongy volt kötve, kicsit félve néztem a sötétségbe, amikor bejött az srác aki nem rég volt az egyik reggel a szemüveges komornyikkal, így még jobban megijedtem, mivel eszembe jutott amit Ciel mondott.
  -Szia, (Név)-nézett rám a srác -Alois Trancy vagyok, ez pedig a Trancy birtok pincéje, ha engedelmes leszel akkor majd feljöhetsz az emeletre de addig a pince az otthonod -nevetett ördögien.
   -Miért vagyok itt? Engedj el...-néztem rá és Cielről inkább nem akartam kérdezni, mert lehet , hogy így bajba kerül.
    -Ez a te végzeted, te leszel ezentúl a cselédem, szóval légy jó a gazdádhoz-simogatta meg az arcomat , mire én szúrós szemekkel néztem rá.
     -Engedj el. Én nem foglak téged soha szolgálni.
      -Azt majd meglátjuk -mosolygott rám ijesztően- Akkor durva leszek, ha nem teszed azt amit kérek tőled.-Ezzel felment engem ott hagyva a pincében.
   Én nem leszek senki cselédje, valahogy megkell szöknöm innen..

Sziasztok~ Szóval nagyon sajnálom, hogy eddig nem volt rész >< de ezentúl igyekezni fogok a folytatással :3❤

  Köszönöm a 824 megtekintést és 116 szavazatot:3💕💕