- Beverly, ébredj... - simogatta az arcomat Noah. - Mennünk kell suliba.

- De jó lenne ha nem lenne kötelező...- morogtam.

- Hát, erre nincs mit mondanom. - nevette el magát. - Hozzak neked valami reggelit? Anyu szerintem csinált palacsintát.

- Nem kell, nem vagyok éhes. Jobban vagy?

- Hát, egy kicsit még zúg a fejem, de igen, jól vagyok.

- Biztos akarsz ma suliba jönni? Itthon kéne maradnod pihenni.

- Én, jól vagyok.

- Kitalálom. Szívesen maradnál, de el akarsz kísérni, mert féltesz Dacre-tól. Igaz?

- Nem, én tényleg...

- Noah. Tudom, hogy maradnál. De semmi baj, megértelek.

- De, én tényleg féltelek.

- Nem kell. Megleszek. Ha szerencsém van, Dacre ma hiányzik a suliból. Nem az a fajta srác, akit nagyon érdekel a suli.

- Remélem is.....Jó, nyertél, itthon maradok.

- Pihenni!

- Igen, pihenni.

- És ne gondolj rám.

- Hát, az nem lesz könnyű, mert mindig azt csinálom, és már a rutinommá vált.

- Na gyere ide te hős szerelmes! - öleltem meg, majd pedig puha ajkaink összeértek. Nem is indulhatott volna ma jobban a napom. Miután visszalöktem az ágyba Noaht, lementem, ahol Chloe és Karine voltak.

- Jó reggelt!

- Jó reggelt kedvesem!

- Szia Bev!

- Mit kérsz reggelire? Sütöttem palacsintát.

- Az jó lesz, köszönöm.

- Uzsonnára csomagolok szendvicset, az jó lesz?

- Tökéletes Karine. Köszönöm.

- Te Bev.

- Igen?

- Noah nem megy suliba?

- Hát, mivel még fájlalja a fejét, nem. 

- Nekem mindegy. Úgyse járok veletek egy suliba. 

- Úr isten, nehogy véletlenül jobban megismerj! - mondtam mosolyogva, majd pedig mind a kettőnkben kitört a nevetés.

- Beverly, elvigyelek suliba? Chloet úgyis el kell vinnem.

- Hát ha nem nagy gond.

- Mivel egy irányba van, csak Chloe sulija egy kicsit távolabb van, nem, nem az.

- Akkor nagyon szépen köszönöm.

- Nincs mit.  - mondta Karine, majd miután Chloeval elfogyasztottuk a reggelit, elindultunk a suliba. Persze Noah kapott egy búcsúpuszit.

- Na akkor mehetünk lányok?

- Igen! - mondtuk egyszerre Chloeval, majd pedig elindultunk. Megálltunk a sulimnál, kiszálltam, ők pedig elhajtottak. Elmentem a termemig, bementem, és leültem a helyemre. Furcsa volt, hogy Lilly nem volt még a suliban, mivel ő ilyenkor már bent szokott lenni. Írtam neki egy sms-t, hogy merre jár, de nem válaszolt. Gondoltam, csak dobott egy üzit valakinek, ezért a mögöttünk ülő négy lányt kérdeztem meg.

- Sziasztok, nem tudjátok hol van Lilly?

- Az meg ki? - kérdezte az egyik.

- A lány aki mellettem ül. 

- Neked kéne tudnod, te vagy a legjobb barátnője, elvileg... - válaszolt egy másik lány.

- Csak hogy nekem nem válaszol.

- Fogalmam sincs, mit tegyél, de kérlek, ne traktálj minket ezzel. - mondta egy harmadik  lány.

-  Látom, nem a jó tarsaságot kérdeztem.

- Vegyél vissza az arcodból kisanyám. Vagy azt akarod, hogy legyen még egy kínzótársaságod?

- Mi? Ti meg honnan...

- Dacre mondta, hogy kiprovokáltad nála. Először sajnáltalak. De mostmár látom, hogy megérdemelted. - mondta. Visszafordultam a padomhoz, és a telefonomat nézegettem. Reméltem, hogy Lilly hamarosan válaszol, de nem így lett. Kezdtem aggódni, ezért felhívtam Finnt.

- Szia Beverly!

- Szia Finn, nem tudod, hogy Lilly most hol van?

- Nem sajnos.

- És tegnap mikor beszéltetek utoljára?

- Még hazakísértem, azután nem besgéltünk.

- Értem. Esetleg ha téged keresne, akkor írnál egy üzit?

- Persze.

- Köszönöm, szia. - raktam le a telefont. Minden esetre azért beírtam a messenger csoportba, amiben Sadie, Millie, Lilly és én vagyunk. Millie és Sadie látta az üzenetet, de mindketten megírták, hogy nem látták tegnap óta Lilly-t, így sajnos még mindig aggódok. Bár nem akartam zavarni, de fel kellett hívnom Noah-t, hátha tudja.

- Noah, nem tudod esetleg hol lehet Lilly, nekem nem válaszol, a suliban sem találom...

- Ne aggódj kicsim. Én sem láttam, de ha esetleg nekem írna, akkor mindenképp jelentkezek.

- Oké.

- De biztos nem esett semmi baja, nyugodj meg, oké? Nem lesz gond.

- Jó.

- Szeretlek! ♡♡♡♡♡♡

- Én is ♡♡♡♡♡♡

Lilly ma egész nap nem jött suliba, de szerencsére Dacre sem. Miután végeztem, elmentem Lillyékhez. Becsöngettem. Lilly nyitott ajtót.

- Bev? - kérdezte orrhangon.

- Szia, megfáztál?

- Aha, elkaptam valamit.

- Pedig már kezdtem aggódni érted. Nem láttad, hogy hívtalak?

- Bocsi, egész nap aludtam, és le lett némítva a telefonom.

- Baj van? Vagy tényleg csak beteg vagy?

- Baj? Nincs baj. - és elszomorodott.

- Lilly.

- Mondd.

- Mi az? Nekem elmondhatod, tudod. Legjobb barátnők vagyunk általános korunk óta.

- Jó. Az van, hogy nem tudom, hogy állunk Finnel. Lehet, hogy szakítani fogunk.

- Miért? Mi nem sikerül jól?

- Keveset látjuk egymást, és ez ellen egyikünk sem tesz semmit. Se ő nem hív, hogy csináljunk valamit, vagy menjünk el valahova, és én sem. Szerintem zátonyra futott a kapcsolatunk.

- Lilly, nem mondhatsz ilyet. Meg kell próbálnotok helyrehozni ezt az egészet. Tarthatnánk egy négyes randit is. Noah tuti belemenne, hisz Finn a legjobb barátja.

- Jó, próbáljuk meg.

- Oké, akkor felhívom Noaht.

Eközben Noahnál:

- *csengetés*- Vajon ki lehet az? Beverly írta, hogy Lillyhez megy, szóval ő nem lehet itthon. Na mindegy, fogtam magam, lementem a lépcsőn és mikor kinyitottam az ajtót, Finn arcával találtam magam szemben.

- Haver, veled mi van? Olyan vagy, mint a mosott szar.

- Kösz Noah, te is elég ramatyul nézel ki.

- Kapd be. - pacsiztunk le, aztán beinvitáltam a házba.

- Amúgy miért vagy ennyire letörve?

- Áh, mindegy.

- És.....nem mintha zavarna, de miért jöttél?

- Beverlyhez jöttem.

- Beverly Lillynél van, nem tudtad?

- Óh, nem. Kár...fontos lenne.

- Nekem is elmondhatod, hiszen ezer éve barátok vagyunk.

- Hát, végül is miért ne? Na jó, az van, hogy igazából Lillyvel vannak problémáink...Szerintem szakítani fogunk, mert nincs elég időnk egymásra. Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy van időnk, de egyikünk sem keresi a másik társaságát.

- Ó haver....nagyon sajnálom. Nem kéne, inkább megbeszélni, mintsem szakítani?

- Lehet, de akárhányszor próbáltam vele találkozni, hogy négyszemközt beszélhessünk, mindig lerázott. Nem hiszem, hogy egyhamar fogunk tudni beszélni.

- De próbálkoznotok kell....Mi van, ha mondjuk....bár ez egy hülye ötlet.....de mi lenne, ha tartanátok egy randit?

- Szerint veszekedés lenne.

- És ha mi is megyünk Bevvel?

- Lehet, az jobb lenne.

- Na, király, akkor meg is kérdezem Beverly-t, jó e neki a négyes randi.... - vettem elő a telefonom és láttam, hogy Beverly írt.

- Beszélnünk kell, ha hazaértem, nagy gond van...