Barátnő
Mikor odaértem Kiráék ajtaja elé, nem csöngettem csak simán bementem.
-Haliho- kiabáltam
-Szia- jött le a lépcsőn Daniel. Mikor megláttam reflexszerűen el kaptam a fejemet. Nem volt rajta más, csak egy törölköző. Fekete haja vizes volt és összevissza állt. Izmos felsőtestén itt-ott legurult egy-egy vízcsepp, amit a csípőjén megkötött törölköző fogott fel.
-K...Kira hol van? - nézegettem a padlót, mintha valami érdekeset látnék ott.
-Elment boltba, de nemsokára jön. Addig ha gondolod gyere fel hozzám- nem várta meg a válaszom, csak ujjait rákulcsolta enyémekre és már húzott is maga után a lépcsőn.
-Daniel...
-Igen?
-Semmi- azt akartam mondani, hogy öltözzön fel, de elég jó látványt nyújtott így, úgyhogy inkább nem mondtam.
-Bella- döbbent le
-Mivan?
-Neked mióta van tetkód? - lépett oda hozzám( túlságosan is közel) és a tarkómon lévő hajamat elsöpörte oldalra.
Üdv lepkék!
-Nemrég óta- rántottam meg a vállamat.
-Szép - lépett egy lépést hátrébb és gyönyörű tengerkék tekintetét az enyémbe szúrta. Ránézett a számra, majd megnyalta alsó ajkát. Meg akart csókolni. Ellenkezni akartam, de nem ment. Hát hagytam, hogy megtörténjen. Lecsuktam méregzöld szemeimet, majd kinyitottam résnyire a számat. Éreztem Daniel mentolos lehelletét. Olyan lassúsággal közeledett, hogy azt hittem, hogy belehalok. Ajkunk találkozott azonban mielőtt felfoghattam volna vége is lett. Daniel hátrébb lépett.
-Sajnálom Bella...
Én nem tudtam erre mit mondani. Nem értettem ezt az egészet. A szívem összefacsarodott a következő szavak hallatán.
-Nekem barátnőm van.
-Oh... értem. Gratulálok- erőltettem mosolyt az arcomra, majd felálltam, kinyitottam az ajtót, majd mielőtt becsukhattam volna hallottam, hogy Daniel valamibe beleütött.Teljesen összezavar.
Bementem Kira szobájába, majd leültem az ágyára. Körbe néztem. Erőt kellett vennem, hogy ne sírjam el magam.
-Hejhejhej- jött be mosolyogva Kira - uramisten. Mi történt? - fagyott le arcáról a vigyor.
-Semmi... - nem szeretek siránkozni. Főleg nem másoknak.
-Bella... Nekem ne hazudj.Mit csinált Daniel? - sóhajtott.
-Barátnője van- jött fel belőlem hangosan a zokogás.
Kira abban a pillanatban kiment az ajtón és hallottam, hogy Danielhez megy. Kb 10 perc múlva visszajött.
-Az a nagy harci helyzet, hogy Daniel nem tud választani.
-Mi között?
-Jajj... A barátnője és te közted.
-Mi? - én már tényleg nem értettem, hogy mi van.
-Bella... Tudod ezt most nem szabadna el mondanom, mert ő a báyjám. De Daniel... szeret téged!
-Mi van?
-Bella, szerelmes beléd.
-De a barátnőjét is szereti.
-Pontosan... Tudod amikor beléptem Danielhez az előbb majdnem sírt. A keze teljesen véres volt... és hát... a fal is egy helyen. Beszéltem vele. Azt mondta, hogy nem tud egyszerűen csak barátként gondolni rád.
-Kira... beszélnem kell vele- álltam fel az ágyról és már futottam is át Daniel szobájába.
-Daniel! Beszél...- nem tudtam befejezni a mondatomat, mert a fiú mellett ott ült egy lány. Barna haja volt és kékeszöld szeme. Szép volt. Nagyon is.
-Bella... gyere be- mondta Daniel. Azt tettem.
-Bella ő a barátnőm. Camilla ő a húgomnak a legjobb barátnője -belenéztem Daniel vadítóan kék szemébe és bűntudatot véltem benne felfedezni. Camilla felémnyújtotta a kezét. Gondolkodtam hogy elfogadjam-e vagy sem, de nem akartam megnehezíteni Daniel helyzetét. Kezet ráztam a lánnyal, majd gratuláltam és kimentem az ajtón. Kirával találtam magam szemben.
-Gyere, menjünk innen- megfogta a kezemet, majd behúzott a szobájába és szorosan átölelt -láttam mindent.
-Francba, most úgy bőgök, mint egy picsa- nevettem el magam.
-Erre csak azt tudom mondani, hogy mindig jobb kint, mint bent - kacsintott -ennek örömére nézzünk egy kis filmet - tudta, hogy ezzel fel lehet vidítani.
-Walking dead? - csillant fel a szemem.
-Walking dead- mosolygott -mellesleg Bella, nincs minden elveszve.
-Ezt meg, hogy érted?
-Azt mondta, hogy szeret... Szerelmes beléd!
-Nem fogom feladni Kira!
-Hát ne is add fel. Az nem is te lennél- szorította meg a kezemet.
-Szeretlek Kira -mosolyogtam
-Tudom. Énis szeretlek.
Sziasztok... ezt a részt a a legjobb barátnőmnek írtam névnapja alkalmából... És az üzenem neki, hogy: Sose add fel életem... Te mindenkinél jobb vagy és ha egy fiú elutasít, akkor egy barom... Majd találsz nála sokkal jobbat...
Imádlak és mégegyszer boldog névnapot Kamillám <3 <3
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top