-Nem vagyok jó az ilyen dolgokban. De ezt el kell mondanom. Tudod...azt se tudom hol kezdjem.-kezdte zavartan.
-Valami baj van?-kérdeztem értetlenül.
-Tudod már az első találkozáskor már megkedveltelek.-motyogta.
-Én is kedvellek, sőt jobban.-halkult el a hangom. Meghallotta.
Lassan közeledett felém. Én közelebb ültem hozzá, már ha ez lehetséges.
Lágyan megcsókolt, én viszonoztam. Kezeivel a derekam fogta, én meg a tarkóját. Finoman a hajába vezettem a kezem.
Nem akartam, hogy vége legyen. De valahogy összekoccant a fejünk. Nevetve váltunk szét.
-Szeretlek.-döntötte nekem a homlokát.
-Én is szeretlek.-simogattam az arcát. Ő csak mosolygott, és a tenyeremhez bújt.
-Akkor...leszel a barátnőm?-kérdezte halkan.
-Nem is tudom....-nevettem-Na jó, legyen.
-Igen?-kérdezte sejtelmes mosollyal-Ezt még visszakapod. De most hagylak aludni.-puszilta meg a homlokom.
Vigyorogva feküdtem le aludni. Legalább is aludni akartam, de a fejem folyton a csókon, és azon járt mennyire szeretem.
-Jó éjszakát!-suttogta. Kuncogva kívántam neki éjszakát.

-Ana, ébredj! Pakolunk a kocsikba.-ébresztettek fel.
-Hagyjál.-morogtam.
-Na felébredt már a Csipkerózsika?-jöttek be az ajtón a többiek.
-Várj. Majd én felébresztem.-hallom meg a bátyám hangját. Kipattannak a szemeim, és villám gyorsan felülök.
-Nem kell! Fent vagyok!-szóltam.
-A táskádat már levittük, és rád várunk.-nézett rám Jinxx.
-Köszönöm, és bocs. Ha kimentek, gyorsan elkészülök.-mondtam.
-Itt sem vagyunk. Mindenki kiment. Jake, amikor nem látta senki, egy gyors puszit adott a számra. Olyan aranyos volt.

Rendbe raktam magam, és fel is öltöztem. Egy piros farmert vettem fel egy fekete koponyás trikóval, és a bakancsommal. A hajam felkötöttem egy lófarokba, de a bandanát most is felraktam.
Egy-két karkötő, és nyaklánc. Ennyi. Mértem az időt, és elég volt 8 perc. Új rekord!
Lementem. A hídon a barátom(!) szemeire gondoltam.
Azért ez a lengő híd nem fog hiányozni. Lemásztam. Odamentem a többiekhez. Az autók mellett álltak. Andy ép cigizett.
-Itt vagyok.-döltem a kocsinak.
-Hallottuk ám mi történt!-mosolyogtak rám. Jakere néztem. Ő csak magához húzott, és megcsókolt. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar közli velük. De így is jó.
A srácok ujjongtak.
-Kérem a pénzem!-nyújtotta a kezét Ian. Meg sem lepődök.
-Ez nem igaz. Miért nem tudtatok később egymásra találni.-morgott Ashley-Mármint örülök. Tényleg, csak egy napot azért kibírhattatok volna.
-Beszállás!-nyomta el a cigit Andy.
-Akkor majd találkozunk srácok. Cső.-indult a bátyám a mi kocsinkhoz.
Jake gyorsan megcsókolt, és megölelt.
-Majd beszélünk, oké?-kérdeztem. Csak bólintott, és elengedett.
Beugrottam az anyós ülésre, Ian mellé.
-Dúl a láv, húgi?-vette fel a napszemüvegét.
-Egy kicsit furcsa, de szeretem. Ja, és tudom, hogy nem olyan testvérek vagyunk, akik, de attól még szeretlek. Csak te, Ashley és Sam néni van nekem.-dőlt ki belőlem.
-Ez nem igaz. Most már Jake, és az egész Black Veil Brides van neked. Na gyere ide, te majom.-ölelt meg-Én is szeretlek. De azért jó szívatni.-nevette el a végét.
Én csak tarkón vágtam.
-Na Andy elindult, szóval mehetünk.-mutattam a BVB furgonra.

-Ana? Csinálsz nekem kaját?-kérdezte nyöszörögve a bátyám.
-Ember, kemény 3 perce értünk haza. Még itt állok az ajtóban, a táskákat ki kéne pakolni. Viszont az ráér szóval csinálok, de csak azért mert én is éhes vagyok.-adtam a választ.
-Kösz, húgi. Sült hús jó lesz.-kiabált a szobából, mert közben a kanapéra feküdt, és bekapcsolta a tévét.
-Álmodik a nyomor. Rendelek pizzát, és kész.-vettem elő a telefonom.
-Áthívom Sam nénit. Neki is rendelj!
-Oké.

-Na, mesélj! Minden részletet hallani akarok.-mosolygott a nénikém. Már alig volt pizza, annyit ettünk.
-Ne. Engem kíméljetek meg a nyálas, csöpögős dumáktól. Megyek kipakolok.-rohant a szobájába Ian. Sam néni csak megforgatta a szemét.
Elmondtam Sam néninek mindent.
-Na és te? Hogy állsz a csajozással?-kérdeztem.
-Képzeld! Találkoztam a kávézóban egy lánnyal. Csak egy forró csokit kért. Én meg elkezdtem vele beszélgetni. Odaadta a számát, és annyit mondott, hogy Lilynek hívják. Megköszönte az italt, és kiment. Olyan kedves volt és színpatikus, és megismerném.-mesélte mosolyogva.
-Felhívtad már?-érdeklődtem.
-Nem. Még nem. Kicsit korainak tartom. Nem akarok nagyon nyomulósnak tűnni.-harapott a maradék pizzájába.
-Ne nagyon húzd az időt!-figyelmeztettem.
-Nem fogom. Ne aggódj. De én most megyek. Köszönöm, hogy meghívtatok.-állt fel.
-Ne viccelj. Ez természetes. Majd beszélünk. Szia.-köszöntem el tőle. Sam néni kiment a lakásból.
Elkezdtem összepakolni, mert Ian nem fogja.

Felmentem a szobámba, lezuhanyoztam, és bebújtam az ágyba.
Csipogott a telefonom. Felültem, és megnéztem.
Jake: Jó éjszakát. Szerelmem.
Vissza írtam neki. Kinyomtam a telefonom, és visszafeküdtem aludni.