Milyen érzés, hogy ennyire sikeres a sorozat? Számítottál ekkora népszerűségre?

Nem számítottam rá, de bíztam benne, hogy az olvasók szeretni fogják a sorozatot. Egyszer láttam egy megjelenést, amikor fiatal lányok az üzletből kilépve azonnal olvasni egy bestsellersorozat legújabb kötetét. Emlékszem, kérdeztem is, hogy "valóban lehet szeretni ennyire egy könyvet?". Nem sokkal később fiatal lányok az én kötetemmel ültek, álltak, sétáltak mindenfelé, fel sem nézve az olvasásból. Még írónőként is nehéz szavakba önteni az érzést, amit a látvány nyújtott és nyújt a mai napig. 

Elolvasod amit írtál? Szoktad olvasni a saját könyveidet?

Soha nem olvasom a saját írásaimat, hiszek az ösztöneimben, általában csak folytatom a félbehagyott fejezetet, mondatot. Amikor végzek egy kézirattal, a nővérem Linda olvassa el elsőként, majd odaadom a szerkesztőmnek. (Mindig a kész kötetet, soha nem részleteket, vagy fejezeteket) Még nem olvastam el a saját megjelent köteteimet, de azt mondják egész jók....:D

Hogyan érintenek a vélemények, kritikák?

A legtöbb kritika és vélemény elkerül, mer a hivatalos oldalaimon kívül nem látogatok semmilyen más webhelyet/blogot/fórumot stb., valamint nem olvasok sem magamról, sem pedig a könyveimről. Nagyon örülök az olvasói visszajelzéseknek, és örülök, hogy sokan szeretik a könyvsorozatot, azonban ha nem személyesen nekem címezik az üzenetet, akkor általában nem látom/nem kapom meg.

Ért negatív vélemény? Hogyan viselted?

A negatív véleménnyel és kritikákkal nem foglalkozom, hiszen nem várom el, hogy mindenki szeresse a könyveimet, van, akinek tetszik, és természetesen van, akinek nem. Ezt teljesen jogosnak tartom, és a világért sem erőltetném, mivel én abban hiszek, hogy ha valamit nem szeretünk, akkor félre kell tenni és tovább kell lépni. Úgy gondolom, mindenki maga dönti el, hogy mit nem szeret és, hogy ennek hangoztatására mennyi időt szán. Elintézi egy vállvonással, leír róla egy mondatot, vagy akár többoldalas, elemző jellegű kritikát. Én az első kategóriába tartozom, de nem vagyunk egyformák, és ez így is van rendjén. :D

Mit gondolsz, honnan van tehetséged az íráshoz? Örökölted?

A nagypapám művész volt, bár ő zenei téren ért el kimagasló eredményt, mégis úgy gondolom. mégis tőle örököltem valamiféle hajlamot a művészetek iránt. Sajnos muzikalitást egyáltalán nem, így a tervem, hogy világírű rocksztár leszek, végül nem jött össze, de talán írásban jobban kitudom fejezni magam, ráadásul a családom is nagyon örül annak, hogy végül nem "hörgéssel" telnek a mindennapjaim, hanem a fejemben lévő történetek megírásával. :D

Hogyan írsz? Mikor írsz? Kézzel vagy géppel írsz? Mennyit írsz egy nap?

Bár nagyon romantikus lehet egy tóparton ülő író, aki jegyzeteivel az ölében a távolba mered, azonban a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. Számítógépen írok, rengeteget (napi 7-8 órát), közben pedig igyekszek minél többet felállni  és átmozgatni magam a totális átgémberedés elkerülése végett. Kényelmes ruhában (ami egyébként ízlésesen igénytelent jelent) és természetes szépségként (vagyis nincs smink, mert arcdörzsölgetés közben hamar jokerré változnék). Ezt az idilli képet csak a hozzám legközelebb állók ismerik, ők pedig már megszokták, de azért halkan megjegyezném, hogy George Clooney bizonyára nem szeretne belém írás közben. Mellesleg ezt meg is érteném.